Aliens-Predator-Aliens versus predator-wiki
Register
Advertisement

A Védelmi Hivatal követeléseire született meg a gép ötlete a Tientsin konfliktus utolsó szakaszában. Az UD-4L a Gyarmati Tengerészgyalogság páncélburkolattal és nehézfegyverezettel felszerelt, sokoldalú leszálló-, szállító-, harci- és támogatóhajója. A Cheyenne légkörben is használható, orbitális pálya és bolygófelszín között közlekedő hajó és taktikai csapatszállító jármű, mely 16 000 kg hasznos teher fuvarozására alkalmas. Képes saját erejéből lentről megközelíteni az orbitális pályát rögtönzött felszállóhelyekről is, függőleges felszállási képességének (VTOL - vertical take-off) köszönhetően, mely jóval mozgékonyabbá teszi más hasonló járműveknél. A leszállóhajó ezen kívül bevethető földi hadműveletekben közvetlen támogató lövészhajóként is, amikor saját külső ágyúit, valamint a fegyverállványaira és nehéz irányzékaira szerelt rakétákat és lövedékeket használja.

Az UD-4L-t legjobban talán egy űrsikló és egy Huey Aircobra, vagy Apache AH-64 harci helikopter keverékeként lehetne leírni. Legénysége két fő: a pilóta és a másodpilóta, aki egyben fedélzetmester és fegyverzeti tiszt is. A járművet két Republic Dynamics TF-900 turbina és két TF-220/A-14 kombinált ciklusú motor hajtja, hossza 25,18 méter, fesztávolsága 12,59 méter, magasság 6,05 méter, súlya 18 620 kg, teljes rakománnyal 34 630 kg. Fegyverzete: 1 db. 25 mm-es géppuska 900 lőszerrel, 32 db. 150 mm-es vezérlés nélküli rakéta, 12 db. 70 mm-es vezérlés nélküli rakéta, 8 db. 120 mm-es vezérelt rakéta, 7 db. AGM-220 föld-levegő rakéta, 3 db. TSAM elhárító rakéta és 3 db. AIM-90 rövid hatótávolságú levegő-levegő rakéta.

Forrás: http://database.aliensonline.hu/ (a Technical manual fordítása alapján)

A Cheyenne az USCM csatatéri felsőbbrendűségének csúcsa. Nincs is olyan gép, ami ugyanilyen sikernek örvendhetne, ami egyszerre lehet gunship és dropship is. Bár gunship terén a Tomahawk jobban felfegyverzett és az olyan strikeshipek, mint az AD-17A Cougar vagy AD-19C Bearcat jobban manőverezhető, de egyik sem olyan sokoldalú, mint a Cheyenne. Az UD-4 orbitális pályáról hullik alá, mint egy meteor a harc sűrűjébe, kiteszi a szakasznyi katonát és az APC-t, majd azonnal a csapat légi támagotását kezdi intézni.

Repülőgépváz

Ud4 part2

Az UD-4 emelő-testű repülőgépváza köré építik a 103,6 köbméteres belső hasznos teret, amit oldalról és hátulról az alváz kioldóékjei szegélyeznek. A rakodótér előtt található a pilótakabin, illetve a meghajtóművek.

A főváz szuperplasztikból és diffúziós kötésű fém mátrix kompozitból készül. Eme könnyű, rozsdaálló fémdarabok nagy arányszámú, nagy erősségű arany és króm elegyű, megerősített cirkónium oxid szálakból állnak, amelyek titánium-alumínium mátrixba ágyazódnak bele. Ezek formálják azt a strukturális hálót, ami végigfut a repülőgéptörzsön, lehetővé téve még rakomány hordozását is. A váz külső része háromrétegű lemezekből áll, amelyeket a titánium-alumínium vázhoz erősítenek. Ennek belső rétege karbon-karbon kompozit (grafit szállak a karbon mátrixban), melyet kötőanyaggal egy középső kristálykarbon réteghez erősítenek. Ez a kristálykarbon réteg elég erős ahhoz, hogy ne olvadjon meg atmoszférába történő be, vagy kilépéskor. Egy vékony külső kerámiaréteg pedig hő és oxidáció ellen nyújt védelmet nagy a magasságban és sebességben.

A rakodótér összesen 102,6 köbméteres, ahol helyet kap egy 3,92 m széles rámpa, amit négy iker-hidraulikus szerelvény tud leoldani. Ez a rámpa könnyedén helyet tud adni egy M577 Armored Personnel Carriernek (lehajtott löveggel), vagy HALOS féle rakomány raklapoknak. A rámpa fel, illetve leemelése során nyugodtan rajta lehet a rakomány/APC, a szerkezet elbírja azok súlyát. Mikor a rámpa felemelkedik, automatikusan zárókarok rögzítik az árut, így az a repülés közben nem fog össze-vissza borulni/csúszni.

A rakodótér mindkét oldalán egy 20 cm-es üreg fut végig, ami elválasztja a gép külső rétegét és a rakományt (továbbá itt futnak végig a csövek, vezetékek az elülső turbinákból a hátsó emelőfúvókákba). A raktér hátulsó felében egy állványzat emelhető le a bal oldalt, hogy az emberek tudjanak mozogni. A raktér elején pedig három ülőhely található utasoknak, vagy plusz legénységnek.

Az elülső raktér mindkét oldalán a strukturális háló kifelé terjeszkedik, hogy statikus feltöltőpontokat hozzon létre a futóműnek, az üzemanyagtanknak és másodlagos fegyverállványzatnak.

Az UD-4 két Martin-Siekert R2102 nulla-nulla kilövellésű székkel van ellátva, amit akkor használ a személyzet ha 10 000 m alatt és 1 Mach sebesség alatt kell tevékenykedni. Baj esetén a pilóták katapultálhatnak, ekkor automatikusan lerobban a kabintető, így nem kell ezzel bajlódniuk. Maga a kabintető védelmet nyújt a ragyogófénytől és rövidtávú lézerek ellen. A Dropship elsődleges fegyverei két állványban találhatók, amiket ki lehet hajtani (maximálisan 15,3 méteresek kihajtva), de mikor nincsenek, akkor 4,4 m hosszú pilonokon vannak. Az állványokat nem lehet kihajtani ha transzonikus sebesség felett megy a hajó. Ettől függetlenül vannak még más fegyverzetek is a gépen, amivel nagyobb sebességnél is lehet lőni. A hajó túlélőképessége a vártnál nagyobb lett, nem tervezték földi és űrbeli védelmi egységek ellen, de az akciók közben kiderül, hogy korlátozott mértékig védett ellenük. A tapasztalatok szerint akár egy kis sérülés is elég ahhoz, hogy ne lehessen orbitális pályára repülni, egy kis lyuk elegendő ahhoz, hogy az egész hajó szétégjen nagyobb sebességnél. Ennek kivédésére ha lyuk keletkezik a hajón, azt a legénység azonnal tudni fogja, mivel figyelmeztetés jelenik meg a képernyőn. A katonák szeretik az UD-4-et, hiszen a komputer diagnózis segítségével kiszűrhetik a hibákat. Enélkül esélyük sem lenne megtalálni az 5 millió elem közül a hibást, a 2. Gyarmati Tengerészgyalogos Aerospace Wingben soha nem volt olyan bevetés, ahol a gépek működési százaléka 95% alá esett volna.

Erőmű

A gép hogy képes legyen mindenféle sebesség és magasságtartományban működni vertikális felszállástól hiperszonikus transz atmoszferikus sebességig, ahhoz az UD-4 két erőműre támaszkodik. A fő motor egy pár Republic Dynamics TF-900 változó-ciklusú turbinából áll, amik egyenként 310 kN statikus nyomást tudnak kifejteni. Azért használnak két ilyen motort, hogy nőjön a biztonsági faktor, így ha az egyik motor felmondja a szolgálatot, a másik még működőképes marad. A motorokban egyenként 3 fokozatú szellőztető és 7 fokozatú légsűrítő van, melyeket egyfokozatú turbina hajt meg, hogy elfogadhatóan magas nyomáson tartsa az üzemanyagot hogyha kevés lenne. Szubszonikus sebességnél szuper ventilátorként működnek, ami így masszív nyomást tud fenntartani, hogy elegendő legyen a VTOL-hoz és hogy gazdaságosan bánjanak az üzemanyaggal.

Nagy magasságú és nagy sebességű repülésnél használják a hátul található TF-220/A-14 ramrocket-eket. A TF-220 egy kombinált-ciklusú motor, amit ramrocket és scramrocket műveletnél használnak és bevethető szuperszonikus és hiperszonikus tartományok között és felszálló erőt ad transz-atmoszferikus műveleteknél. A pilóták mikor Mach 5-nél gyorsabban mennek, a gép elkezd felforrósodni és a személyzet búcsút mondhat a kommunikációnak, szenzoroknak és ha ekkor lőnének ki rájuk egy rakétát, csak nehezen tudnák észrevenni. Ha észreveszik is, nem tudnak manőverezni ekkora sebességen, ezért csak két választásuk lehet: lelassítanak, vagy mennek tovább orbitális pályára.

Repülési mutatók

Nagyon kedvelt gép a pilóták körében, Mach 2-es sebesség felett a gép lassabban reagál. Nagy sebességnél manőverezni és fordulni nem csak nehéz, de veszélyes is, ezért csak a legfinomabb manővereket lehet ilyenkor használni. Egy névtelen pilóta megjegyzi, hogy az UD-4L egy rakéta, amit csak beirányítasz, hogy landoljon vagy szálljon fel és a gép követi az utasítást. A pilótáknak még az iskolában megtanítják, hogy soha de soha ne menjenek bele légi harcokba, mert a gép kezelése olyan mintha egy tehenet vezetnének, ha meg megvan pakolva, akkor meg részeg tehénre hasonlítható a vezetése. Ha egy ellenséges gép jelenik meg, akkor két dolgot csinálhatnak: elmenekülnek, ami jó, vagy elrejtőzhetnek, ami még jobb. Más esetben meghalnak és a tengerészgyalogos pokolban fognak égni, amiért egy gépet vesztettek.

Lopakodási mutatók

Kis mértékig fel van szerelve lopakodási rendszerekkel. A gép teste felszívja a radart. Fel van szerelve egy radar keresztező-szekcióval (RCS), kevesebb mint 1,3 négyzetméteren a gép hátsó részén, elől ez a szám 2,5-re növekszik. Az UD-4 infravörös ellen már messziről látható, 10 km alatt már jól látható, de ha éppen orbitális pályáról jött, akkor már 30 km magasságban is látható. Az UD-4L festéke némi védelmet nyújt a lézerszkenner és lézeres célzó rendszerek ellen.

Repülőelektronika

Ud4 part5

A gépet két fő kezeli: egy pilóta és egy legénységi főnök/fegyverkezelő tiszt. A legénység nagy segítséget kap a Herriman-Weston 5/480 repülési komputertől, amin keresztül a fontos műveleteket irányítják. A robotpilóta akár minden dolgot megtehet a pilóta helyett: felszállás, be és kirepülés a célterületről, dokkolás és bármi mást, amit a küldetésben kell csinálni. A gépet mégis hagyományosan szokták vezetni, jobb kéz felől irányító bot és bal kéz felől a gázpedál. Körülbelül 20 ujjhegynyi irányító van ezeken, amivel lehet kezelni a szenzorokat, fegyvereket és egyebeket. A pilóta HUD-ján és a három integrált multifunkciós visszajelzőkön minden fontos adat leolvasható. A DVI rendszerrel a pilóta csak bemondja mit akar és az adatok megjelennek. A gép kommunikációja az AN/ASC-155-ön keresztül történik, ami HF, VHF, UHF és SHF adásokat tud nyújtani.

Szenzorok

Az L variáns annyi szenzorral van felszerelve, mint egy csapásmérő- vagy egy vadászgép. A szenzorok infói az Integrated Flight Tactical Data System (IFTDS) rendszerbe kerülnek, innen a két fő szubprocesszorba kerülnek, amik integrálva vannak a védelmi és támadó rendszerekhez. Az első a ATLIS (Advanced Threat and Launch Indication System), aminek feladata észlelni és felismerni a veszélyt és levezényli az ellenintézkedéseket. A másik a TIAS (Target Indication and Acquisition System), ami feldolgozza a célpont adatait és interfacen keresztül továbbítja a legénységnek és a tüzelést irányító rendszereknek.

Az ATLIS képes megkülönböztetni a légtér szerkezeteket, légvédelmi tüzérséget és a föld-levegő rakétákat egymástól. Ha a veszély annyira gyors, hogy a legénységnek nem lenne rá ideje, az ATLIS-nak megvan a képessége, hogy önállóan hozza meg a döntéseket és ezt továbbítsa a védelmi rendszereknek.

A gép radarja képes egyszerre 150 célpontot is kijelezni, 2 négyzetméteres rakétákat pedig akár 250 km magasságig kitud jelezni. Az Emission Detection System (EDS) észleli az elektromágneses kibocsátást 1 GHz és 1000 THz tartományban.

Védelmi rendszer

Az AN/ALQ-2004E védelmi rendszer négy integrált alrendszerből áll, melyek a vázra vannak erősítve. Ezek: Acquisition Jamming Suite (AJS), Fire Control Jamming Suite (FCJS), Missile Defense System (MDS) és Decoy Dispenser System (DDS)

Az AJS egy védelmi zavaró rendszer, amit az ATLIS táplál, hogy megakadályozza az ellenséges radarokat, hogy észrevegyék/feltörjék a Dropshipet.

Ud4 part4

FCJS.

Az FCJS egy sor zavaró, aminek feladata felkelteni az ellenség figyelmét. Ez a szerkezet akár 50 m-re a hajótól is lehet szállítani majd elereszteni, hogy egy percen belül riasszon. Ekkor a kilőtt rakétákat/vadászokat képes feltörni, vagy csak eltéríteni az igazi céltól. Mach 0,3 és Mach 2,9 közti sebességben lehet használni, de ha ennél gyorsabban megy a gép, akkor is működik az FCJS, csak a hatása jócskán lecsökken.

Az MDS egy pontvédelmi rendszer, melynek lényege eltéríteni azokat a lövedékeket, amik hőkövetők, ezt általában 1500 m magasságban használják.

A gép védelméért a fegyverkezelő felelős, a pilóta feladata csupán a repülés és a kilőtt rakéták/vadászgépek kerülése. Két fő fegyvertok van elhelyezve saját fegyverekre, melyek lehetnek: 16 x 150 mm-es kísérő nélküli rakéták, 6 x 70 mm-es kísérő nélküli rakéták és 4 x 120 mm-es kísérőrakéták. További két tok van még amiben levegő-levegő és levegő-föld rakétát tárolnak (14 db.). Ezeken kívül fel van szerelve a gép egy 25 mm-es gatling gunnal az orr alatt. A GAU-113/B egy hatcsövű minigun, amit légnyomással működő motor hajt. A lövedékek között vannak páncéltörők és robbanók, a tár összesen 900 lövedéket tartalmaz.

Variánsai

Az UD-4 nagyon sikeres gépnek mondható, ami a tengerészgyalogság igáslova lett. Képes négy szakasznyi katonát, vagy egy M577-est elszállítani, esetleg 16 tonna rakományt. Használják utánpótlás szállításhoz, kutató, mentő, felderítő és még támogató gépként. Elkerülhetetlen volt tehát az UD-4 gépből variánsokat készíteni melyek az alábbiak:

A pilóta

Ud4 pilóta

Az UD-4 pilótáit gyakran irigylik a más Dropshipet hajózó pilóták, amiért az UD-4 pilótáknak a g ruháik simák, míg a többieké lötyögő. Erre a UD-4 pilóták csak úgy válaszolnak, hogy ők harcba repülnek és ők nem csinálják magukat össze ha ellenséget látnak, ezért nem kell lötyögő ruha, hogy a salakanyag távozzon.

Az UD-4 pilótái lehetnek vadászok is, ekkor a gépük nincs megpakolva, így végrehajthatnak manővereket is. Akik pedig megrakott géppel repülnek, azok óvakodnak a légi harctól. Jobb vállon szokott lenni a harci egységnek a jelvénye, ha harci zónába repülnek be, akkor a jelvényt letépik az esetleges fogságba esés miatt. A pilótáknak alap felszerelése egy túlélőcsomag, elemlámpa és egy kisebb lőfegyver. A pilóták többsége napellenzős sapkát hord a hatás kedvéért, még ha ez a védelem kárára megy. Egy polaroid rostély áll rendelkezésre, hogy a szemüket védjék, ez a sisakban kap helyet és le lehet húzni ha használni kell. Az egyik ismert sisak az Mk.28, gúnynevén a bonedome.

Dropship színösszeállítások

Orr firka

A hiedelemmel ellentétben az UD-4 legénysége nem fest bomba szimbólumokat a gépükre a sikeres küldetésük után, jelezve mennyin vettek részt. Az ok egyszerű: ha kényszerleszállást hajtanak végre ellenséges terület mögött, a helyik meglincselnék őket amiért kibombázták családjukat, hozzátartozójukat a házukból. Ha nincs bomba felfestve, akkor könnyebb elhitetni, hogy ők csak a tengerészgyalogosokat jöttek kimenteni, esetleg felderítést végezni. A hajók színét átszokták festeni, hogy beleolvadjanak a környezetükbe és az ellenség ne szúrja őket ki, Helene 215 dzsungele például sárga, a zöld UD-4 hajók ebből nagyon kitűntek. Jött is a parancs: átfesteni az összes hajót sárgára, attól kezdve a dandárt csak repülő banánoknak nevezték. Két Dropship különleges festést kapott:

Hadianyag

Ahogy az emberiség terjeszkedett az űrben, úgy kellett a tengerészgyalogságnak újabb, kisebb légből kilőhető rakétákat fejlesztenie az UD-4L gépekhez, hogy ha a helyzet úgy hozza, lehessen mivel támogatni. Ezzel a gép harcértéke megnő és szembeszállhat az ellenséges gépekkel.

Mk.16 150mm BANSHEE 70

A Banshee 70 rendszer alkotja a legfontosabb kísérő nélküli fegyverzetet a USA szolgálatában. A tengerészgyalogságnál a leggyakrabban társítják a LAU-180/A 16-csővetővel, ami megtalálható a Dropship orránál. Minden rakéta pörgés stabilizált. Teljesítménye 1800 m/mp sebességű és kitűnő vele célozni a földi célpontok ellen. Az Mk.16-ra egy rakás hasznos robbanófejet lehet tenni, amik a következők:

  • M18: gyújtó robbanófej, amiket célkijelölésre használnak. Bevethető épületek és könnyebb erődítmények ellen.
  • M451: 36 kg súlyú nagy robbanóerejű robbanófej, aminek intelligens gyutacsa van, ez lehetővé teszi, hogy egy rakás dolog ellen bevethető legyen.
  • M597: 17 gyújtó lőszert tartalmazó robbanófej, ami a tankok, bunkerek és földi védelmi egységek ellen jó, a robbanás után felgyújtja a helyet.
  • M598: harctéri célpontok ellen való mint a gyalogság, helikopterek, járművek és VTOL platformok. Megközelítőleg 4800 db. 7,2 g-os kinetikus-éles dárdából áll, ami egy focipálya nagyságú területet képes tűz alá vonni.
  • Az M617, M618 és M680 csoport robbanófejek változatos lőszerűek lehetnek: személy elleni, tank elleni, gyújtó vagy krátert képző. Minden robbanófejben 98 db. al lőszer található, ami szétszóródik 1000 négyzetméteren.
  • Kémiai, füst vagy baktériumos robbanófejek is vannak, amit be lehet vetni az ellenséges célpontok ellen.

Hossza 3455 mm, súlya 70,8 kg (M451 robbanófejjel)

Mk.10 Zeus

70 mm-es kísérő nélküli rakétarendszer, ami az USCM legfőbb rakétája 60 éven át, különböző formáiban. Kicsi pörgés stabilizált rakéta, ami már csak kétféle robbanófejet kaphat: intelligens gyújtású személy ellenes gyújtó robbanófejet, vagy füstképzőt. 1640 mm hosszú, 15,8 kg súlyú.

Mk.88 SGW

120 mm-es rövid távú (1500 m max.), ami azért jött létre, hogy olcsó alternatív rakétát kapjanak a Hellhound helyébe. Könnyű páncélosok és fegyverdepók ellen tervezték. A rakétát infravörös követő vezeti rá a célra, a robbanófej súlya 2,2 kg. 1010 mm hosszú, teljes súlya 12,2 kg, hatótávja 1,5 km.

AGM-220C Hellhound II

Többfunkciós taktikai rakéta járművek, páncélosok épületek és bunkerek ellen. A HELLHOUND I túlméretezett vázáról mintázták, három szakaszú motorral és harmadszakaszú gyorsítóval van ellátva. Kétféleképpen lehet kilőni: a fegyverkezelő tiszt lövi ki, vagy a rakéta saját maga választja ki melyik célra menjen. A C variáns már beragadás gátló radarral van ellátva. A C és F variánst együtt szokták használni, az F variáns az USASF egységeiknél van szolgálatban. 2187 mm hosszú, 264 kg súlyú, amiből 107,3 kg a robbanófej, hatótávja 70 km felett van.

AGM-204A TSAM

Ud4 part6

Threat Suppression Attack Missile, alacsony költségű önvédelmi rakéta, ami a csapásmérőket és Dropshipeket védi a légi rakétáktól, korai figyelmeztető radaroktól, SAM állásoktól és a légvédelmi fegyverektől. Motorja két másodperc alatt szupergyorsra növeli sebességét és becsapódik a célpontba. Kicsi, rövidtávú és könnyűsúlyú rakéta. Föld típusú atmoszférában a rakéta bevethetősége tengerszint felett 20-60 km között lehet hatásosan. Az ATLIS-hoz van kapcsolva, ami ha veszélyt érzékel, automatikusan kilövi a rakétákat. 2316 mm hosszú, 303 kg súlyú, amiből 60,6 kg a robbanófej. 20-60 km a hatótávja.

AIM-90E Headlock

Rövidtávú levegő-levegő rakéta közelharcra készítve. Kilövés után szuper gyorsaságra gyorsul és rásiklik a célpontra. 34 robbanó dárda található meg a robbanófejben. 2630 mm hosszú, 95 kg súlyú, hatótávja 18-24 km között van.

A Dropship alapból szokott vinni 7 db. AGM-220C Hellhound II, 3 db. AGM-204A TSAM, 3 db. AIM-90E Headlock, 32 db. 150mm Mk.16 Banshee 70, 12 db. 70mm Mk.10 Zeus és 8 db. 20mm Mk.88 SGW tankelhárító rakétát.

Galéria

Előfordulása

Ide kerülnek azok a művek is, amiben vannak Dropshipek, de kissé különböznek az UD-4L géptől.

Advertisement