Predator: Vérözön

Ördögkutyák

Írta: Tim Lebbon

A 2600-as évek vége felé. Akoko Halley tengerészgyalogos százados egy rossz álomból ébred, a kommunikációs egysége berregni kezd, ugyanis az őrnagy látni kívánja. Így kapja meg új misszióját, amire egy Sleek-osztályú rombolót kap, ami a Doyle névre hallgat. A pilóta Jane Hanning tizedes, de a másik négy katona ismeretlen számára, sebtében válogatták össze őket, de legalább a 39. ezredben, az Ördögkutyák között szolgáltak korábban, vagyis belevaló katonák. A misszióról keveset tudni, valamiféle mentőakció lesz, de semmiféle nyoma nem lesz, hogy megtörténik. A koordinátákat is majd akkor fogják megkapni, ha a Doyle 1000 km-re elhagyja a Charon Állomást. Egy civil is velük tart, Del Kalien, ami utal rá, hogy nem szokványos bevetés lesz. A százados próbál kiszedni belőle dolgokat, de csak a nevét tudja meg, illetve tudja, hogy a fickó valamikor biztos volt katona, a modora pedig barátságos, próbál a bőrnyakúak bizalmába férkőzni. Csak annyit árul el, hogy ő tudományos megfigyelő.

A katonák csipkelődni kezdenek, Shearman közlegény, Tew őrmester és Hanning egymást ugratja, miközben Rosartz és Rogers hallgat. Halley úgy sejti, hogy a küldetés valahol pár napra lehet, hiszen nem hosszú útra lett felkészítve a hajó, továbbá a civil lehetséges, hogy a Hetes Szekció embere, ex katona, aki a Weyland-Yutani vezetőit, a Tizenhármakat szolgálja és minden ember rettegi és gyűlöli őket és jó okkal. Bejövő üzenet érkezik, a Tizenhármak egyike, Gerard Marshall tábornok az, aki ismerteti a feladatot. A Plútó pályáján túl 10 milliárd km-re a Trechman Two ArmoTech kutatóállomás elnémult, ezt kell kideríteni, a tábornok személyes képviselője pedig Kalien, az ő parancsai mindenképpen prioritást élveznek, csak őt követi Halley a parancsnoki láncban. Halley rákérdez az információkra, így kiderül, hogy az állomás biztonsági besorolása a lehető legnagyobb, fegyvereken végeztek kutatást és fejlesztést, illetve 32 ember volt rajta. A tábornok szavából érződik, hogy az emberek miatt egyáltalán nem aggódik és meglepte, hogy a százados igen. Ez is csak jelzi, hogy egyáltalán nem mentőakcióról lesz szó.

A hajó 16 óra múlva ér célba, a gravitációt bekapcsolják és a katonák esznek valamit. Kalien továbbra se nyílik meg, egyedül ő tudja a küldetés célját és adatait, de nem mondja meg. Rogers átnézi a csatornákat, de az állomás nem válaszol. Rosartz leszkenneli a helyet, semmi gyanús nincs, az energia, létfenntartó rendszerek mind tökéletesek, sérülés sincs a burkolaton. Shearman elmondása szerint egyetlen mentőkapszulát se lőttek ki, illetve két transzporthajó a dokkban van. Halley előbb egy drónt küld ki felderíteni, ami Kaliennek nem tetszik, mert azonnal beakar menni. A tizedes irányítja a drónt, elsőre semmi furcsaságot nem látni, de Tew szól, hogy forduljon vissza és egy bizonyos helyet ellenőrizzen. A katonák döbbenetére az egyik ablaknál egy alak látszódik, egy predator, ami a drónt nézi. Tew atommal eltörölné a helyet, mert ha egy predator van itt, akkor túlélők biztos nincsenek. Kalien ellenkezik, ezt nem tehetik meg, a feladat bemenni, megszerezni a komputermagot, megölni a lényt ha támad és túlélőket keresni. A századosnak feltűnik, hogy a civilek mentése nem elsődleges cél, illetve hogy a predator nem hajóval érkezett ide, ezt emberek hozták az állomásra.

Tew már küzdött predatorok ellen és nagyon is jól emlékszik erre, ezért akarja szétlövetni a helyet atommal. Kalien felemeli a katonát és egy székhez löki, ráförmedve, hogy viselkedjen katonaként és kövesse a parancsot. A civil átküldi a tervrajzot a katonáknak, hogy ez alapján Halley kidolgozzon egy tervet. Az esélyek jók, 6 jól képzett és felszerelt katona kontra egy ragadozó, bár Tew szerint az erők így is csak kiegyenlítve vannak, ő már látta ezeket harcolni. Kalien szerint lehetséges, hogy a lény valami szer hatása alatt lehet, de nem biztos, ahogy azt se tudni hogyan szökött meg a konténerből. A százados két csapatra szedi a katonákat, ő, Shearman és Rosartz közösen mennek, a többiek a másik csapatban lesznek, a civil pedig marad. A hajó bedokkol, a katonák pedig felszerelkeznek, érezhető az idegesség és félelem.

A szkafanderek ruganyosak, de páncéllá szilárdulhatnak, fegyvereik pedig plazmát, lézert, szilárd és robbanó lövedékeket képesek lőni. A két osztag elindul, a cél a mag, de direkt útbaejtenek több termet is, hogy túlélőket találjanak. Óvatosan, de gyorsan haladnak, a predator biztos támadni fog, így az idő kulcsfontosságú. A századosék elérik a labort, aminek ajtaján megalvadt vér van, bent pedig fellógatott csonkolt, kibelezett és gerinctől megfosztott testek vannak. Féltucat fő, a másik csapat cirka egy tucatot talál máshol. A civil a rádiócsendet felrúgva közli, hogy nem is lesznek túlélők. A másik csapat kontaktusba lép a predatorral, Halley a sisakjára kéri a kameraképeket, így látja mi történik. Rogerst egy lándzsa szegezi a falhoz, a nő felsikolt, miközben vér folyik ki a száján. Hanninget hátulról valami megfogja és a plafonhoz vágja, majd az álcát deaktiváló vadász az arcába tapos, amit többször megismétel. A predatoron nincs sisak, felkarján és combján kötések látszódnak. Tew plazmával lő, a következő pillanatban csak sötétség látszódik, hiszen lyukat ütött a burkolaton, azon a szinten minden kirepült az űrbe.

Immár sietniük kell, a burkolat sérült, az irdatlan erők pedig tovább fogják feszíteni ezt, ráadásul a predator lehet, hogy még él. A századosék a komputerblokkhoz rohannak, Rosartz felnyitja az ajtót, majd bezárja maguk mögött. Halley jelzi ezt Kaliennek, aki közli, hogy a mag és tárolók kellenek. A civil rosszabb hírt közöl, a szenzorok szerint a predator él és a holttesteket magával vitte. A százados a sisakkamerára néz, így látja, ahogy a lény éppen Tew testét cincálja szét trófeáért, a nő ki is kapcsolja ezt, mert nem akarja látni. Sikerül megszerezni a dolgokat, ám kintről mozgás érzékelnek, az utolsó pillanatban a százados rászól a katonáira, hogy ne lőjenek, de Shearman sorozata eltalálja a feltűnő alakot. A riadt, szkafanderes tudósnőt szétszaggatják a lövedékek. Ekkor a komputerblokk falát egy nehéz test üti át, a predator az. Halley előre veti magát, majd megfordul és látja, ahogy Rosartz hasát a predator puszta kézzel üti át, majd emeli fel. Shearman, aki felfogta, hogy egy civilt ölt meg az előbb most megpördül. Rosartz teste vágódik hozzá, majd egy kecses mozdulattal a predator belé rúg.

Halley farkasszemet néz a predatorral, először lát ilyen lényt, de látszik rajta, hogy a vadász szégyelli magát, amiért az emberek rajta kísérletezgettek. Shearman feláll, a hasára kapta a rúgást, durva sebet kapott, a belei kint lógnak. A közlegény továbbá egy plazmagránátot szorongat. Halley a predator lábára lő, miközben vetődik, látja, hogy a lény feléje ugrik, de a gránát robbanása eléri, a nő előtt elsötétül a világ. Most az egyszer mázli, hogy phrail függő és a letompult érzékszervei miatt nem érzi annyira a fájdalmat. A páncélja megégett, de működik és máris gyógyítani kezdi a századost, akinek ajkán forró vér van és kezd az eszébe jutni, hogy ki ő és mit keres itt. A terem teljesen megsemmisült, a rendszer elkezdi az oltást, miközben látni a zöld vért, amit a predator hagyott maga után. Kalien jelentkezik be, tudni akarja, hogy megvan-e az anyag, de a százados nem válaszol. A phrail egy ideig még mozgásban tartja, de minél előbb a hajóra kell jutnia és ellátni magát, mert nem biztos, hogy túlélne a sebeket. Magához veszi fegyverét és a dokkhoz vánszorog, látja a zöld vért és a közelben az összekuporodott, erősen sérült predatort, akinek a fél arca odalett a robbanásban. Kalien hangja csendül fel, nem a kommunikátoron, hanem élőben a légzsilip mögött van. A férfi közli, hogy nem engedi a hajóra, amíg meg nem kapta a dolgait, a százados pedig tudja, hogy a fickó egy fegyverrel várakozik, a katonák mindig is feláldozhatóak voltak.

A predator mozogni kezd és a zsiliphez tart, Halley hagyja, sőt azt üzeni Kaliennek, hogy máris viszi az anyagot. A férfit alapos meglepetés éri, mikor nem a százados, hanem egy sérült predator ront rá a hajón. Halley a fegyvere plazmatelepét robbanásra állítja, majd a zsilip mögötti dokkolókarhoz dobja. A detonáció szétveti a dokkolókart, az állomás zsilipje kitart, így Halley az ablakhoz sétálva látja, hogy a Doyle sodródni kezd, két test pedig immár örök ölelésbe fagyva lebeg el. A nő új adag phrailt lőne magának, de a szer kifogyott, így idő kérdése mikor tör rá a fájdalom. Addigra ki kell mennie a hajóhoz, a gyengélkedőn ellátni magát, már ha nem repült ki a nyitott bejáraton át minden. Aztán vészjelzést kell leadnia és várni, hátha a tengerészgyalogosok megmentik.

Stonewall utolsó csatája

Írta: Jeremy Robinson

Chancellorsville, Virginia, 1863. Május 2. Az amerikai polgárháború chancellorsvillei csatája már pár napja dúl, Stonewall Jackson, a konföderáció híres tábornoka beszél a katonáihoz, a holnapi csata során megverik az ellenséget, Lee tábornok terve vakmerő, de zseniális, az ellenség csapdába szorult. Jackson nem akarja úgy a halálba küldeni másnap a katonáit, hogy nem látta a csatateret, így személyesen megy felderíteni. Szólítja legjobb embereit, akik minden fegyverhez jól értenek és a lopakodáshoz is. Kemény legények, akik valószínűleg bűnözők voltak, de ez nem számít, mert a harctéren sokszor bizonyítottak. Gácsér és emberei, Gyapot, Zúzós Jack, Johnny Boy és 'Gátor elindulnak a tábornokkal, a sötétségben egyetlen lámpást gyújtanak (Gyapot), hogy minimálisan lássák merre járnak. Jack Johnny anyjára teszi meg a szokásos megjegyzéseket, mikor Gácsér csendre int, valaki van a közelben, ráadásul megismétli Johnny pár szavát.

Az erdőben haladva három uniós katonára lelnek, akik valamitől nagyon megijedtek. A beszélgetésükből kiderül, hogy az ördög van itt, aminek világít a szeme és úgy ölt meg 9 katonát, hogy egy lövés se dördült és a testek se kerültek elő. Stonewall kiakarja őket hallgatni, lehetséges, hogy az erdőben van még egy csapat, akikről nem tudtak, dezertőrök, vagy bűnözők, akik még bajt jelenthetnek a tervre, vagy éppen segíthetik a konföderációt. A lámpást feldobva bevilágítják az erdő eme részét, ami jelként funkcionál a támadásra. Stonewall úgy érzi, hogy a fák lombjai között egy árnyat látott, ami mozog és visszanézett rá. A rajtaütés során egy golyó karcolja fel a tábornok arcát, majd egy test ugrik rá. A tábornok azt hiszi, hogy az árny az, de valójában csak Gácsér, aki óvni akarja a felettesét. A foglyokat élve sikerült elfogni, új sérülésük mellett látszanak a pár órások, az egyikük tiszt, aki retteg, de utána hálát ad, hogy csak Stonewall Jackson az.

Jason Ames százados beszél, ő nem hiszi, hogy Lucifer jött volna elő és ölte meg a 9 emberét, akivel felderítést végeztek. A testeket pedig felhúzta magával a fákra, amit a konföderációsok nem hisznek el. Stonewall látja, hogy a foglyok a fák lombjait nézik rémülten, az egyikük pedig felismeri, hogy Stonewall is fürkészi már a fákat, ő is látta az ördögöt. Különös hang jön elő, mintha harkály ütné a fát, bár eddig egyetlen madár hangját se hallották. A foglyok megrémülnek, tudják mi adja ezt ki és menni akarnak és most. Újabb hang jön, Gácsér eltapossa a lámpásból kiömlött égő olaj maradékát. Ames ellenkezik, mert az ember valóban nem lát a sötétben, de ez az alak valahogy mégis tud. A tábornok utasítására Gácsér egy új lámpást gyújt meg. Az uniósok reménykednek benne, hogy most elviszik őket fogolynak, de a tábornok előbb utánanéz igazat mondtak-e, elvégre felderítést kell végeznie. Mozgás támad, valaki biztos van még az erdőben, Gácsér felszólítja az alakot, hogy jöjjön elő, vagy különben lőni fognak. Mivel az idő letelik, így a katonák tüzet nyitnak (Gyapot és Stonewall a foglyokat őrzi), több lövés után se hallatszódik emberi sikoly, vagy úgy bármi. Gácsér a sűrűbe küldi Johnnyt, aki azonnal elindul, hogy megnézze sikerült-e valamit eltalálni.

A tábornok lábához valami ütközik, Ames az, aki térden állva kezd elhúzódni, szólna Gyapotnak, hogy üssön rá, de a magas férfi különösen áll, az egyik fogoly felé dől, mellkasát egy szigonyszerű fegyver ütötte át és a fogoly fejét is. Stonewall a könyörgő arcot vágó emberére lő, hogy megadja neki a kegyelemlövést. A szigony visszahúzódik a lombok közé, magával rántva a két holttestet a többiek szeme láttára. Zúzós Jack káromkodik és célt keresne, de nincs, egyszerűen nem hiszi el, hogy valami ennyire erős legyen. A hangok alapján az a valami eltávolodott már, a névtelen fogoly elmenekül, senki se állítja meg, hiszen egy gyáva alak, akinek nem vennék hasznát a bizonyosan bekövetkező harcban, amúgy is a százados hasznosabb lesz. A fogoly futás közben egyszer csak a torkához kap és összeesik, Johnny az, aki kardjával végzett vele.

Az emberek félnek, a tábornoktól várnak parancsokat, Gácsér nem mondja ki, de a kérdésével már jelzi, hogy a felderítés nem kivitelezhető. Stonewall úgy hiszi emberek vannak az erődben, nem az ördög, ha már egy embere meghalt, így ideje elvégezni a felderítést. A századosnak megígéri, hogy holnap szabadon elengedi, ha megmutatja az uniós tábort, Gácsér visszaadja neki kardját és pisztolyát, továbbá egy puskát, a tiszt pedig hajlandó vezetni a társaságot. A századossal 'Gátor halad elől, 10 perc múlva 'Gátor szagokat érez, halottakat, de Ames szerint az ő embereit nem itt ölték meg. Tovább haladva két fára lógatott testet találnak, meztelenek, megnyúzták őket és a gerinc és koponya is hiányzik. Johnny felismeri Gyapotot, mert a seb ott van a mellkason. A sötétből Johnny szavai ismétlődnek meg, amit elsőnek is hallottak anno, egy tárgy repül ki és találja el Zúzós Jacket, a háló egyre zsugorodik és szaggatja szét a férfit, aki Gyapot testéhez préselődött. Stonewall lelövi emberét, aki irdatlan fájdalmakat élt át, a tábornok a támadónak ordítja, hogy mutassa magát, ha már meghal, akkor lássa ki fogja megölni. Ám a támadó nem mutatkozik, Johnny lát egy villogó szempárt, oda lő és a valami felbömböl fájdalmában, valami nem emberi.

Zöldes folyadék kerül a férfira, akit meglep, nem érti micsoda ez, arcára örök meglepetés mered ki, ahogy egy dobókorong lemetszi a fejét. 'Gátor nem zavartatva magát (attól se, hogy Johhny szeme még pislog egyet) megkóstolja a zöld nedvet és megállapítja, hogy ez vér. Stonewall rettegni kezd, nem pár ember van kint, hanem az uniósoknak igaza volt, az ördög vadászik rájuk. A tábornok hangosan imádkozni kezd, mint minden csata előtt, kéri Istent, hogy élve jusson innen ki. Megkérdezi a századost, hogy az uniós tábor mennyire van közel, mivel csak pár mérföldre, így oda futnak. Természetesen a tábornok kéri, hogy másnap aztán szabadon távozhassanak, amire Ames szavát adja. Rohanni kezdenek, Ames megáll kifújni magát, ekkor hallatszódik egy bömbölés, az ördög kiszedte magából a golyót. A csapat ismét futni kezd és világosság látszódik, egy tisztásra érnek és az uniós tábor sincs már messze.

'Gátor előre rohan, de valaminek nekiütközik. Kékes fények villannak ott, aminek nekiütközött, kirajzolva egy emberi formát, ami látható lesz. A férfi azonnal felguggol, kését elővéve támad, hiszen tudja, hogy ellensége egy vadász, mint ő maga. A lény megragadja a férfi arcát, de közben a kés felvágja a láthatatlan alak hasát (nem túl mélyen, hogy kibelezze), így zöld vér kezd folyni. Újabb vágásra nincs idő, 'Gator fejét 180 fokkal elcsavarja az ördög, azonnal megölve a férfit. Stonewall nem esik kétségbe, amit meg lehet sebezni, azt meg is lehet ölni. Gácsér puskájával és revolverével is lő egyszer, de a golyók ártalmatlanul pattannak le a sisakról, az utolsó lövés a csuklóba fúródik, pont abban a pillanatban, mikor a lény vállán lévő tárgy kék fényt lő. Gácsér egy fának csapódik a találattól, Stonewall őt is lelőné, hogy ne szenvedjen, de a férfi elkéri a revolverét, hogy időt nyerjen. Ames már futásnak eredt a fáklyával, a tábornok pedig követi, miközben egyetlen barátja nyer némi időt. Három lövés dördül, aztán velőtrázó emberi sikoly, amit egy földöntúli hang követ.

A leendő harcmezőn haladva a tábornok a családjára gondol, akikkel együtt kellene lennie, de ehelyett az ördög üldözi. Ames lámpása megvan, de a férfi sehol sincs, ellenben az ördög előkerül, vállán és combján friss golyó ütötte sebek vannak. Stonewall előveszi második revolverét, de a lény gyilkos három vörös pontja is felizzik, ami eltalálta Gácsért is. A tábornok tudja, hogy esélye sincs így, így elejti a fegyvert és előhúzza kardját, ellenfele leveszi a váll-lövegét és a sisakját is lecsatolja, felfedve szörnyű arcát. A tábornok hátrál pár lépést a látványtól, aztán Lucifer kihívó bömbölést intéz felé. Jobb karján csuklópenge, baljában a dobókorong, Stonewall tudja, hogy egyetlen esélye, ha túljár a szörny eszén, de ezt a lény is tudja. A dobókorong elrepül, nem lehet látni a sötétben, de surrogó hangját igen, a férfi éppen időben bukik le, így a fegyver a feje felett repül el. Az ördög arra kényszeríti, hogy támadjon, különben távolról végez vele, így Stonewall támadásra indul, első döfése mellkason szúrná a szörnyet, de az lepattan az alkarvédőről, a második döfés a combba megy az artériákba.

A győzelemtől felbátorodva a férfi a vállat veszi célba, de kardja megakad, a csuklópenge két pengéje közé szorul, aztán egy csavarással az ördög széttöri a kardot, ami három darabra esik. Stonewall ráadásul valamin elesik, hátrálni kezd, miközben megtalálta revolverét. A távolból Ames hangja csendül fel, szőlőtüzet vezényelve. A tábornok rájön, hogy a lámpás okkal volt ott, az mutatja a tüzéreknek hova lőjenek, márpedig a célpont most felfedte magát. Stonewall direkt közelebb csalja a fényhez, Lucifer rájön mi folyik itt, így elmenne, de ellenfele revolverrel oldalba lövi. A dobókorong elől ismét lebukva a tábornok látja, hogy a sortűz alaposan elkapta a lényt, a feje kettéhasadt és meghalt, a test eldől, Stonewall pedig még időben kikerüli, miközben a testére bőven fröccsent a világító zöld vérből.

Ames tűnik fel lóháton, amit átad a tábornoknak, ígéretet tett, amit be is tart. Stonewall szól, hogy nem maradhat bizonyíték, ha kiderül, hogy az ördög vert itt tanyát, akkor a csata nem fog bekövetkezni. Ames gondolt erre, ezért hozott egy palack benzint, amit a lényre locsol és felgyújtja. Stonewall a saját vonalai felé vágtáz, mintha az ördög még most is üldözné. Végül egy golyó állítja meg, saját emberei lőtték le a világító alakot, aki a földre zuhan. Stonewall feleségére és lányára gondol, majd feltekint a csillagokra, aztán minden elsötétül. Május 10-én sebfertőzésben életét veszti, a csatát május 6-án a konföderáció nyerte meg.

Visszavágó

Írta: Steve Perry

2017, Bill Sloane érzi, hogy valami nem stimmel. A 9 évvel ezelőtti alaszkai eset óta néha-néha tört rá ez az érzés, de most sokkal erősebb, valaki van még itt kint a vadonban. Nem lehetnek a motorosok, akik a közelben egy droglabort üzemeltetnek, ez valami más. A motorosok túl hangosak, messziről felismerné őket, az oregoni erdőben más figyeli őt. Eredetileg csak egy 5 mérföldes sétát tett volna, de most azonnal vissza kell fordulnia, veszélyt érez és a nála lévő kis bicska nem elég fegyvernek. Jó megfigyelő és ismeri az erdő minden zugát, de sehol se lát embert, ez nagyon rossz előjel, mert ez csak egyet jelenthet: a ragadozók annyi év után visszatértek bosszút állni. Csak ők lehetnek, Sloane a háza felé tart vissza, minden lépésnél várja, hogy plazmagömb üsse át a testét, vagy pengék döfjék át, de mindez elmarad, amikor pedig kilép az erdőből, a veszélyérzete elmúlik, már nem figyelik őt.

Mary Collins már ébren van és éppen rántottát készít. A vadőr a kamrába megy, ahol a fegyvereket tartja, előveszi a MegaBeast, amivel egy lövéssel is megállítana egy elefántot vagy lyukat robbant a téglafalba. Az 500 Maximum BMF is előkerül, Sloane pedig kicsivel jobban érzi magát, felesége megérdeklődi, hogy mi a baj, nem kell sokat magyarázkodni, a lények visszatértek, Mary pedig tudja kikről van szó.

Nakande szórakozott állapotban van, ez a 'mber lenne a Lövész, a Vadászok vadásza, akiről annyit meséltek? Túl öreg és fegyvere sincs, egy gyerek is végezne vele, ám társa és párja, Vagouti megszólja, a látszat csalhat, a történetet mind ismerik, ez a 'mber több éve predatorokat ölt, rendkívül veszélyes és miatta tették meg a nagy utat a Földre. Vagouti vadászna egy kicsit, társa, a hím megemlíti a bűzös épületet, az ott lévő 'mberek fegyveresek, időtöltésnek megfelelnek.

Mary szólna a hatóságoknak, de férje elveti ezt, mert ugyan mit jelentsenek? Földönkívüli gyilkosokat? Ezért kapásból diliházba vágnák őket, már ha addig élnek. Az FBI tud a lényekről, de mire összedobnak egy különítményt már túl késő, a legjobb terv elhúzni innen kocsival. Sloane nem érti hogyan találtak rájuk, ahogy azt sem miért nem ölték még meg. Mary mutat rá, hogy fegyvertelenül ment ki, nem lett volna sportszerű végezni vele. A vadőr terve kitenni Maryt Portlandben, aztán visszajön ide elintézni a vadászokat, de felesége közli: erről szó se lehet, együtt élnek, akkor együtt is fognak meghalni ha kell, közösen csinálják. Sloane számára tetszik a felesége attitűdje, ám a menekülés máris változtatásra szorul, a kocsinak a kerekét széthasogatták.

Harvey kilép a droglabor ajtaján és szokásához híven beveri a fejét a lakóbusz ajtajában, nehéz az élet 2 méteres magassággal. Ráadásul már megint elromlott a budi, Martin feladata lenne megjavítani, de a sok drogtól alig van magánál. Harvey kint könnyít magán, háta mögül Martin szól, hogy pénz kell egy szelepre, anélkül nem tudja a WC-t megjavítani. A beszélgetést egy cserregő hang töri meg, a drogosok pedig máris fegyvert rántanak, Harvey egy .45-öst, Martin bentről felkapja a Savage 12-est és felveri Beaut, aki meztelenül egy UZI-t szorongat. Bizonyára riválisok jöttek erre anyagért, de drog helyett ólmot fognak kapni. Martin felüvölt, testét egy plazmagömb üti át, Harvey meredten nézi mi történt, pisztolyával megsorozza az erdőt, majd egy újabb kiáltásra oldalra néz: Beau karja lerobbant a helyéről. A lövéseket Sloanék is hallják, úgy döntenek az álcaruhákat veszik fel és gyalog jutnak ki az erdőből.

Loretta közli, hogy a Korona-tónál lövöldözést jelentettek, az egyetlen közeli járőr, Mac kimegy körbenézni. Bizonyára a drogosok csinálnak megint céllövészetet, felesleges Charlie és Arnie erősítése, a drogosoknak van annyi eszük, hogy ne kóstolgassák a rendőröket. Nakande számára túl könnyű volt a harc, ezek a prédák gyengék, ugyan társa nyugtatja, hogy fiatal még a nap, most elindulhatnak a Lövészért, de Nakande tudja, hogy hiába tettek meg ekkora utat, a rettegett Lövész túl öreg és nem méltó préda.

A házaspár beöltözött, Mary egy .308 Winchestert vesz magához, pisztolyt nem, mert ami megállítana egy predatort az bizonyára szétverné az ő csuklóját is. Sloane még egy vadásztőrt vesz magához. Ezalatt Mac kiér a lakókocsihoz, már távolról érzi az égett hús szagát. A drogtanyánál 3 hullát talál, valami halálsugár végzett velük, azonnal értesíti Lorettát, hogy hívja ki a két társát, sőt, értesítse Perkins seriffet és a kommandósokat, mert valami komoly dolog van itt.

Nakande nem lát életre utaló jelet a háznál, a Lövész kocsija pedig használhatatlan. Nőstény társa csípősen jegyzi meg, hogy neki is van lába, így értelemszerűen gyalog távozott. Vagouti elmegy körbenézni, ragaszkodik, hogy ő menjen, mivel nem talál senkit így feltehető, hogy a Lövész távozott és fegyvere van, végre megindulhat a vadászat.

Sloane terve elérni a lakóbuszt, a motorosok biztos halottak, de a motorjaik ott vannak. Utána majd meglátják hogyan tovább. Ha a predatorok feltűnnének, akkor harcolnak, Mary emlékezteti férjét, hogy ezek láthatatlanok és a múltkor is majdnem ráfaragtak, de Sloane megjegyzi, hogy a majdnem nem azt jelenti, hogy meghaltak, márpedig túlélték. Mac ezalatt úgy dönt körbenéz, tudja, hogy várnia kellene az erősítést, de minden olyan nyugodt, mint egy kriptában. Akárki is gyilkolt itt, az már elment, ráadásul a drogosok nem adták olcsón a bőrüket, elég sok kilőtt hüvely van itt. Saját 46-os lábát egy lábnyom mellé teszi, döbbenten látja, hogy a támadó kétszer nagyobb és szélesebb lábbal bírt, ráadásul a süllyedésből ítélve sokkal magasabb és súlyosabb is. Értesíti Lorettát, hogy Arniék ne jöjjenek be, maradjanak (10 perc múlva érnének ki), a kommandósok (45 perc) majd intézkednek, a gyilkos ugyanis túl nagy falat, addig ő is elbújik és kivárja mi lesz.

Mary zajt hall, szól férjének, aki szintén hallja, nem túl közel, de nem is messze a házuktól (emlékezteti feleségét, hogy be kell szereznie azt a hallókészüléket, már ha élnek addig). Legalább egy lény a nyomukban van, ideje konfrontálódni vele, hiába lesz láthatatlan, de tudja mit kell figyelnie és bár a látása romlott, de még így is jó. Nakande nem éppen rejtőzködik, társa megszólja, hogy óvatosabban haladjon, de a hímet nem érdekli, elvégre két vén 'mberről van szó, akiknek semmi kiképzése sincs. Nem fél egy mesétől, ő Nakande, aki szemtől szemben végzett egy kiande amedhával, most pedig a Lövésszel fog, a nőt meghagyja majd párjának, aki nem szól, mert akármit mondana, önfejű partnerét nem tudná gátolni.

Sloanék 50 méterre letérnek az ösvényről, készek tüzelni, Sloane fog előbb lőni, amint meglátja a fénytörést, felesége pedig szintén oda fog célozni, utána futni fognak, hogy új pozíciót vegyenek fel. Egy láthatatlan alak valóban feltűnik, mindkét lövés betalál a hangok alapján, ám 3 méterre tőlük egy plazmagömb csapódik be, ez azt jelenti, hogy a lénynek legalább egy társa van. Vagouti letérdel társához, még él, de a végét járja, egy lövedék a tüdejét roncsolta, egy másik a csípőjét érte. Vért köhögve fel közli, hogy alábecsülte a 'mbert, társának volt igaza. Egy pillanatra a nőstény bánatot érez, de csak egy pillanatra, aktiválja partnere önmegsemmisítőjét, ugyan nagyobbra is állíthatná a robbanást, ami végezhetne a két 'mberrel, de nem teszi, mert ő akar bosszút állni.

Mac hallja a lövéseket, arra tippel, hogy az idős házaspár az, nekik van pár mordályuk, az erdésszel találkozott párszor a lőtéren. Nem ad nekik sok esélyt, elvégre akik a motorosokkal végeztek bizonyára simán megölik az öregeket is, de kötelessége segíteni, ezért ahelyett, hogy bevárná a kommandósokat, nekiindul az erdőnek, elvégre ezért fizetik. Sloanék gyorsan haladnak, a ragadozó biztos óvatosabb lesz, ő ezt tenné, mert vadász, ahogy az űrlény is, nem kockáztatna egy rajtaütést, így nekik most van idejük elérni a motorokat.

Vagouti dühös társára, de meggyászolja, hiszen élete végén beismerte hibáját. A Lövész hiába öreg és lassú, de nem kell erősnek lennie egy ujjmozdulathoz és a tudása is megvan. Tudja, hogy a prédák a motorokhoz mennek, logikus lépés, ő nem követi őket, hanem elébük vág és talán pengékkel fog végezni velük, úgy élvezetesebb lesz. Mac eközben a bozótosban cikk-cakkosan halad, ugyan csak úgy-ahogy van takarásban, de a semminél több. Akármi is lett a lövöldözés végkimenetele, neki meg kell néznie, vagy a rosszfiúk, vagy az öreg pár harapott a fűbe. Sloane megáll, rájön, hogy a drogosok felől hallottak anno lövöldözést, vagyis a predatorok tudnak a motorokról. Ha nem is tették tönkre, az üldözőjük akkor is tud róla és ahelyett, hogy odamenne, máshol állítana csapdát. Neszeket hallanak, nem a lény, az nem így mozogna, hanem valaki más, így jobb kivárni és ki tudja, lehet tényleg a vadász az és most lelőhetik.

Mac kezd izzadni és bánja, hogy nem hozott vizet, persze van erre egy patak, de nem akar megbetegedni tőle. Kilép egy kis tisztásra és fütyülést hall, a "harmadik típusú találkozások" főcímje az, Sloane így figyelmezteti őt, hogy ne lepődjön meg és kezdjen emiatt lövöldözni. A vadőr szól, hogy álcaruha van rajtuk, leeresztették a fegyvert, ne lőjön, illetve elmondja, hogy ki is ő és hogy találkoztak már. Mac elismeri, hogy tényleg nem látta volna meg őket az álcaruhában, de aggodalomra semmi ok, a kommandósok úton vannak, Sloane pedig megjegyzi, hogy kelleni is fognak. Mac nem akarja elhinni, amit hall az űrlényekről, meg hogy Alaszkában ezek már előfordultak és az FBI is tud róluk. Ámbár eszébe jut a látott lábnyom és hogy azt biztos nem ember hagyta. A kocsija nem messze van innen, Sloane azzal akar elmenni innen, továbbá lebeszéli a seriffhelyettest, hogy elvegye a fegyvereiket, elvégre a lények láthatatlanok, Mac nem venné észre őket, ráadásul 3 lövész jobb mint 1.

Vagouti eléri a drogtanyát, széthasogatja a lakókocsi, 3 motor és 1 kocsi kerekeit, nem először csinált már ilyet, tudja hogyan tegye. Egy jó helyen várakozik, de rájön, hogy a 'mberek bizonyára ide néznének előbb, ezért egy másik helyet keres. Párja hibázott, ő nem fog, a két öreg valahogy észrevette Nakandét, pedig láthatatlan volt. Akárhogy is, a Lövész tényleg olyan veszélyes, mint ahogy a történetek lefestették. Nakande jó vadász volt, erős és gyors, de türelmetlen, eddig ez nem volt gond, de végül emiatt halt meg. Vagouti lelassítja lélegzetét és vár, már tudja, hogy egyszerűen lelövi a két öreget, elviszi a koponyájukat és otthon elmondja a gyermekeinek, hogy az apjuk miért halt meg. Az igazat fogja elmesélni, hogy okuljanak apjuk hibájából.

Az emberek kerülnek egy vízmosás felől, a kiszáradt hely nehéz terepnek bizonyul, de kis szerencsével úgy tűnhetnek el, hogy a predator nem veszi észre őket. Mac éppen egy száraz indába kapaszkodik, mikor az elpattan, ugyan megkapaszkodik másban és nem esik hátra, de ez a hang is talán túl hangos volt. Semmi se történik, talán a ragadozó nem hallotta meg. Hiú ábránd, Vagouti hallotta a reccsenést és tudja mit jelent: a préda került, okosak, bizonyára majd szétfognak válni, hogy fedezzék egymást, miközben menekülnek. Ezt nem fogja hagyni, elindul, hogy egybetartsa őket.

A kocsi már közel van, Sloane menne oda, mert felesleges mindenkinek egyszerre kilépnie oda. Ám Mac megy, elvégre az ő kocsija, a két öreg addig fedezi. Vagouti előbb érzi a kocsi szagát mintsem meglátná, már érti, hogy nem a motorok voltak a célpontok, a Lövész mással akart elmenekülni innen. Ráadásul a járgány a 'mber rendfenntartók jelét viseli, vagyis még több fegyveres van itt. Nem fog kockáztatni, megvárja, hogy mind beszállnak és egyszerűen kilövi a járgányt, nem lesz dicsőséges, de a préda túlerőben van. Tucatnyi világon vadászott már, tudja, hogy most is ő fog győzni, de jobb pozíciót kell találnia.

Mac beszáll, lassan megindul a földúton, egyelőre semmi gond nincs. Sloane ezalatt elmozdul, különválik Marytől, mert ha a lény feltűnik, akkor ne legyenek már egy helyen, hanem több pontról lőjenek. Sloane agya kapcsol, hogy ő mit tenne. Három fegyveres túl veszélyes, egyszerűbb lenne egyszerre végezni velük, vagyis a kocsiba ülve. Ezért szól Marynak, hogy szálljon csak be, ő pedig úgy tesz, mintha szintén beülne, de takarásban lesz és így nem fogják látni. Megmondja a seriffhelyettesnek, hogy várjon kicsit, majd kacsázva száguldjon innen el, ő marad és figyel, persze minden azon múlik, hogy a ragadozó nem olyan helyről látja, ahonnan a trükk nincs takarva.

Vagouti a felvert portól nem lát jól, de biztosra veszi, hogy a mozgó járműben van mindenki. A Lövész jó ellenfél volt, de vége a vadászatnak. Sloane hiába figyel, sehol semmi, aztán egy toboz pottyan a földre, felnéz honnan zuhant le, így se látja a levegőhullámzást, de csak egy ág elég vastag, hogy megtartson egy predatort. Vagouti éppen lőne, mikor irdatlan fájdalom mar az oldalába és zuhanni kezd, egy bordája eltörik, több szerve megreped, a sebéből vér ömlik, de még él és talpra áll. Az álcája meghibásodott, de már nem számít, tudja merre lesz a Lövész és végezni fog vele. Sloane kivár, ezek szerint csak egy predator van itt, revolverrel a kézben elindul befejezni a harcot. A férfitól fél méterre plazmagömb csapódik be, a lény hibázott, Sloane már nem a 60 méterről és a revolver eldördül.

A predator mond valamit, majd felnevet és meghal. Mac el se hiszi mit lát, Sloane pedig megállapítja, hogy ez kisebb mint a többi lény és nősténynek látszik. Aztán látja a karon lévő villogó dolgot, egyből tudja, hogy mi az. Beszállnak a kocsiba és hajtanak, mert az önmegsemmisítő nagyot fog szólni. Fél mérföldre vannak, mikor a robbanás bekövetkezik és a kocsi lefordul az útról. Pár pillanat múlva, mikor nyilvánvaló lesz, hogy nem fognak meghalni, Mac felnevet, egyszerűen nem hiszi el mi történt vele. A házaspár boldogan közli, hogy 1-2 alkalom után már hozzálehet szokni.

Vér jelölje utamat

Írta: Weston Ochse

Közép-Mexikó, 1916. Black Jack Pershing tábornok 10 ezer katonával nyomul be Mexikóba, hogy Pancho Villát megverjék. A férfi korábban betört az USA területére és ott támadásokat hajtott végre, ami nem maradhat válaszcsapás nélkül. Csakhogy Pancho olyan, mint egy szellem, megfoghatatlan. A Carrizal melletti csata után futár érkezik, Wilson elnök visszarendeli a tábornokot, ráadásul a mexikói kormány se éppen örül annak, hogy 500 mérföldes mélységben amerikai katonák vannak. A 10. Lovasregiment feladata elvonulni és majd Európába hajózni, hogy a Nagy Háborúban vegyenek részt.

Providence Pope hadnagy és Sunderson százados egy kimerítő lovaglást követően ellenőrzik az este tábort vert katonákat. Minden rendben van, Sunderson kiteríti térképeit, ami úgy se segíthet. A komancsok és apacsok nem normális sereg, nem lehet őket úgy legyőzni, mint a reguláris hadakat. A hadnagyot két katona kínálja kávéval a tábortűznél. Steve Steve és Pile közlegény azok, a két feketét a tiszt nem ismeri fel, így megkérdezi a nevüket, előbbinél a családi hátterére kérdez. Pope látja, hogy Steve lehajtja fejét, a rabszolgaság hiába ért véget 50 éve, de még erősek a szokások. A hadnagy nem egy rasszista alak, a West Point akadémiáján jött rá, hogy a bőrszín nem lényeg. Ez itt egy büszke alakulat, itt nincs hajlongás és megalázkodás, Pershing tábornok azt akarja, hogy a katonák emelt fővel nézzenek az ellenségre, márpedig ha valaki a földet bámulja, az nem látja a célpontot. Steve elmosolyodik és végre felnéz a felettesére. A hadnagy barátságosan hátba veregeti, majd kiissza a maradék kávét és távozik. Valahogy meg kell győzni a századost, hogy itt a völgyben letáborozni szinte üvölt azért, hogy az ellenség könnyen lemészárolja őket.

A hadnagy a szeme sarkából egy emberi alakot vél látni, de mikor odanéz, sehol semmi. Mégis, a bokrok mozognak és egy halom fegyver magától felborul. Elkiáltja magát és pisztolyt ránt, a katonák egy órán át vizsgálódnak, de sehol semmi. A biztonság miatt Pope megkettőzi az őrséget, felettese lekezelően közli, hogy csak tán nem szellemeket lát. A hadnagy esküdni merne, hogy valakit látott, de ennyiben hagyja. A térkép felé görnyedve a százados közli, hogy a motorbiciklis osztag, a felderítők szerint Villa nyugatra tart, bizonyára Guanajuato felé. Pope közbeszól, hogy nem ott lesz, mert nem a mexikóiakat, hanem az indiánokat üldözik. A felettese megharagszik, a szintén West Pointon végzett férfi hiszi, hogy beosztottja lenézi őt, mert ez az első hadjárata és hülyének nézi (bár Sunderson eleve meg is érdemli, mert nem túl eszes). A hadnagy tudatja, hogy a motorkerékpárosok tapasztalatlanok a komancsok üldözésében, az indiánok eleve már messziről hallják, ha jönnek. A százados mérges, az elmúlt 10 napban Pope számtalanszor hozakodott elő érvekkel, most bökje ki ő mit tenne, ha a parancsnok lenne. Pope beszélni kezd, kapásból ketté szedné a századot, ráadásul ez a völgy alkalmatlan a védelemre. Hántolós John főtörzs lép be a sátorba és szakítja félbe a tanácskozást.

A nagydarab férfi jelent a hadnagynak (ignorálva, hogy a százados ráförmed, hogy miért zavarja őket), a nyugati és déli őrszemek egyszerűen eltűntek. Az emberek készek, Sunderson nem érti miért nem fújtak riadót, de a hadnagy megmondja, hogy az indiánok ellen ez a szokás. Higgyék csak azt, hogy az amerikaiak pihennek, a riadó csak elkergetné a támadókat (a korábbi figyelmeztetése más lapra tartozik, akkor azt hitte, hogy már bent van az ellenség a táborban). A két századra való katona (összesen 100 fő) a sötétségre szegezik a fegyvereket, A hadnagy utasítására John jelez, hogy készüljenek a tüzelésre. A bagolyhuhógásra hasonlító hang begyakorolt jel, előző évben Agua Prietától délre a komancsok ellen már bevált egy csatában. A parancsra John prédára lecsapó bagolyhangot ad ki, amire a válasz 100 eldördülő puska. Újabb és újabb sortüzet adnak le, a sötétség és lőport füstjétől alig látni, de biztos, hogy jó pár lopakodó komancsot sikerült már most leteríteni.

Pope egy fura alakú indiánt lát, a haja más és páncélt visel. A komancs az egység zászlója után nyúlna, de a hadnagy hátba lövi. Az indián nem esik össze, hátraperdül (így szemből kap be egy új lövést, ami csak kicsit tántorítja hátra), majd különös fegyveréből lő. A kivetődő háló elől Pope még idejében elvetődik, érzi ahogy a vállához ér, de mégis csak sikerült kikerülni. Csakhogy így Steve fejére kerül a háló, ami rátekeredik és zsugorodni kezd, a hadnagy elborzadva nézi, ahogy a közlegény húsába mar a csapda. A tiszt nem tétovázik, kiüríti a pisztolyát, mind a négy lövedék talál, de ellenfele nem hal meg, hanem eltűnik, majd máshol lesz láthatóvá és ez ismétlődik. Hántolós John rohan rá az indiánra, leteríti a földre és egy kővel többször is lecsap a sisakos fejre. A hadnagy újratölt és látja mit tesz az A század, míg a B század (a saját emberei) lapulva és fedezékben lőnek, addig Sunderson a saját írháját védve maga köré sorakoztatja élő húsfalként az embereit, könnyű célpontot nyújtva. Három katona ott már elesett, majd újabb három dől ki. Az egyiküket mintha valami felkapta és elhajította volna (a katona végtagjai durván állnak szét a zuhanás után, meghalt). A csata során az egyik motorkerékpár felrobban, így világosság gyúlik, valaki pedig működésbe hozza az egyetlen 1895M Gatlingot az alakulatban.

Pope odamegy Johnhoz, aki kitágult szemmel nézi a megölt komancsot. Egyből látszik, hogy ez másféle indián, sisakot hord és páncélt, ami meglepően könnyű. A hadnagy felemeli a hálóvető fegyvert, ami szintén könnyű. Egy komancs tűnik fel, Pope a hálóvetővel rálő és fejen találja, a támadó a földhöz csapódik. A halottnak hitt páncélos "m-di mar'ct" szót ismétel, egyértelműen nem komancs. Egy lándzsás páncélos indián tűnik fel a semmiből, fegyverével könnyedén osztja a halált a B század katonái között és jól láthatóan Pope felé tart. A hadnagy ismét félni kezd, fegyvert szegez a sérült páncélosra. A lándzsás három emberrel végez és alig centikre állítja meg a fegyverét Pope fejétől, aki reménykedik benne, hogy az indián érti a szavait, miszerint ha nem dobja el a fegyvert, akkor itt helyben végez a sérülttel. Meglepetésére saját szavait hallja, miszerint "ki vagy te". Hántolós azt hiszi, hogy az ördög van előtük, de Pope tudja, hogy az nem vérezne (bár a fogoly zöld vére akár lehetne az ördögé is). A lándzsás idegen nyelven beszél és érthető, de természetellenesnek ható angolra fordítja. Ők a yautják, akik a komancsok oldalán harcolnak. Pope elmondja, hogy a komancsok az ő ellenségeik, akkor hát a yautják is? A yautja szerint emberek vadásznak emberre, ők csak csatlakoztak ehhez.

A harc véget ért, az amerikaiak körbeveszik a lándzsás alakot, aki nagyobb, mint sérült társa, fura trófeák fügnek a nyakán és jobb is a páncélja. A hadnagynak ötlete támad, közli, hogy vigye a sebesültet, szabadon távozhatnak, embereinek megparancsolja, hogy ne lőjenek. A yautja elviszi a sérültet, de Sunderson tajtékzik, követeli, hogy lőjjék őket le. A buffalo katonák nem tudják mit tegyenek, végül azt a fehér tisztet követik, aki régebb óta velük van. Sunderson mérgében a távolodó yautják után lő és eltalálja a sérült hátát. A másik lény hátranéz, majd egy dobókorong találja telibe a századost. A korong félig kiáll a férfi mellkasából, Pope döbbenten nézi, hogy a fegyver magától visszaröppen a yautjához, aki eltűnik a sérülttel, mintha ott se lettek volna. A katonák nem értik mi is történt, egyesek imádkozni kezdenek.

A hadnagy 5 fős csapatokba osztja embereit, hogy takarítsanak fel a csata után, az őrséget megkettőzi. Pile felkeresi őt kávéval hajnal előtt, John pedig hozza a veszteséglistát. 100 katona jött be a völgybe, most csak 65 él, ebből csak 39 nem sebesült meg. Bizonyos, hogy azok a yautják végeztek a katonák legalább felével. Válaszol John kérdéseire, miszerint most visszavonulnak és hogy a yautja nevű ellenséggel volt dolguk. Nem tudja ő se, hogy ezek ördögök vagy mások voltak, de az biztos, hogy legalább véreznek. Pope végre ledől, az ólomsúlyú fáradság legyűri.

Motes tizedes ébreszti, már délelőtt van. A hadnagy rendbe szedi magát, John utasítására a tizedes jött közölni, hogy látogató akadt. Az egyik kerékpáros felderítő egy öszvérhajcsárra talált, akit a komancsok küldték egy üzenettel, de ezt csak a hadnagynak hajlandó közölni. Elküldi a tizedest némi ételért, majd megindul a főtörzs felé, aki nem éppen bánik jól a félvér hajcsárral (neki elég ok az, hogy félig indián). Az idős hajcsár elmondja, hogy igazából a nanisusukaitúk üzentek. Magukat yautjának hívják, szellemek, amik tetszésük szerint tűnnek el a szellemvilágba és vissza, ráadásul legyőzhetetlenek. A harcuk félbemaradt, ezért folytatni akarják. 4 harcosuk megküzd a sereg 4 legjobbjával, utána szabadon hagyják távozni a csapatot. Pope közli, hogy már most is szabadon elmehetnének, de a hajcsár elmondja, hogy a yautják most is itt vannak, szellem formában (az egyik predator ezt igazolandó láthatóvá válik és eltűnik), a vadászok körbevették a katonákat. Pope tudni akarja, hogy mi a garancia, hogy a 4 a 4 elleni küzdelem után mindenképpen távozhatnak. A hajcsár tudja, hogy a szellemek megbízhatóak, hozzájuk is eljöttek, megküzdöttek a komancsok legjobbjaival és bár legyőzték az embereket, de mégis beálltak közéjük és már fél éve segítik őket. A nanisusukaitúk imádják a harcot, nem isznak és nem kártyáznak, csak harcolnak.

John megnyúzná és elküdené a hírnököt, de ha egy esély van a katonák megmentésére ő bizony belemegy a párharcokba. Pope is így van vele, elengedi a hajcsárt, aki szerint a következő völgyben várnak a yautják, csak 4 embert kell kiküldeni és ők is 4 főt küldenek. A hadnagy mint jó vezér, önként megy, John követi, ahogy az éppen feltűnő Motes is. A negyedik tag Conroy lehetne, aki a motorkerékpárosok parancsnoka és indok nélkül is boldogan harcolna. Különösebben nem kell győzködni, így lovakon és egy motoron indulnak meg az 5 mérföldre lévő kis völgybe. Négy yautja tűnik fel a semmiből, egyet leszámítva mind kb. akkorák, mint az emberek. A vezetőjük, egy ötödik áll a két csapat közé, ő volt tegnap a lándzsás és furcsa, de érthető angolsággal magyarázza, hogy 4 párharcot akarnak, utána vége. Pope közli, hogy a fair küzdelem érdekében a yautják vegyék le a páncélt, ez ugyan nyugtalanságot okoz köztük, de a vezető belemegy, cserébe az emberek nem használhatják a "hangos fegyvereket". Továbbá a hadnagy akarja, hogy azt a korongot se használják, ám ezek a fiatal yautják nem hordoznak ilyet, mert nem érdemelték még ki. Reménykedik benne, hogy nem halálig megy a harc, de csalódnia kell, csak nem mutatja ki.

A katonák leveszik kalapjukat, ingüket és lőfegyverüket. Motes látja meg először, hogy a yautják sisakja alatt miféle borzalmas arcok vannak. A yautják kiröhögik az emberek rémült reakcióját. Pope bátorságot önt embereibe, az ellenség se több furcsa indiánnál, márpedig mind küzdöttek komancsokkal és apacsokkal, ezek is véreznek és megölhetőek. Motes esetében többre van szükség, a hadnagy elmondja, hogy a Klánon nem tudott bosszút állni, amiért kiirtották a családját. Ezek a yautják, ezek itt a Klán, álljon rajtuk bosszút, ölje meg őket. Ez elég a tizedesnek, aki azonnal bevállalja az első párharcot a hadnagy helyett. Egyik kezében nyúzókés, a másikban szekerce, ellenfele dupla csuklópengével támad, de Motes alábújik és felvágja ellenfele lábát. A predator összeesik, a tizedes pedig elvetődik, úgy tűnik csak van remény a győzelemre. Ez akkor dől össze, mikor a következő csapásnál a predator már óvatosabb, kirúgja Motes kezéből a kést és a következő mozdulattal átvágja az ember torkát, a másik pengével pedig a fejébe vág.

Pope nem esik kétségbe, van esélyük győzni, csak Motes hibázott. John elhúzza és óvatosan lefekteti a holttestet, Conroy pedig vállalja a következő menetet. Ráül a motorjára és azon lándzsát fogva támad az ő ellenfelére. Mintha lóháton lenne, úgy küzd, ellenfele arcába rögök és egyéb zavaró tárgy kerül, ahogy a motor kerekei felpörögnek. Conroy erre játszott, a yautja akkor is a saját arcát törölgeti, mikor a lándzsa átüti a testét. A férfi leveti magát a motorról, hogy súlyával és lendületével még mélyebbre küldje a lándzsát, utána nyúzókéssel újra és újra lecsap. Úgy tűnik sikerült győzni, de a predator utolsó mozdulatával hirtelen átdöfi Conroy jobb arcát, aki rémületében és döbbenetében felsikolt, majd elhallgat. John akar menni, elhúzza Conroy testét és felszedi a lándzsát, nem akarja látni, hogy lássa a hadnagyot meghalni, ezért ő akar menni. Ellenfele is lándzsás és a legnagyobb termetű. A katona rohanás közben hozzávágja a lándzsáját, amit a yautja blokkol, de a férfi pont ezt akarta. A lény ugyan arrébbütötte a lándzsát, de így védtelen maradt Hántolós rohamának, aki azonnal rajta van, ráfog a nyakára és tövig döfi a kését.

Pope csodálkozik, de örül, sajnos ez azt jelenti, hogy Hántolós kénytelen végignézni felette halálát. A hadnagy közli, hogy nem fog meghalni, szekercével a kezében áll ki a dupla csuklópengés utolsó yautjával. Nem sikerül védekeznie, bal vállába izzó fájdalom villan, majdnem a szívében áll meg a két penge és összeesik. John biztatására feláll és kitér egy újabb csapás elől, az egyik penge kicsúszik belőle, a másik a testébe tör. Szekercéjével támadna, de a yautja beleakasztja csuklópengéjét a fegyverbe és kitépi a férfi kezéből. A vég közel, Pope látja maga előtt szerelmét, eszébe jut rég elfeledett neve, Charlotte, akit 3 évvel ezelőtt hagyott hátra. Mégis alábúj a feléje kapó kéznek és lekapja a yautja derékszáján lévő hálóvetőt. Az idegen fegyverrel arcon lövi a lényt, ami próbálja letépni az arcába maró hálót, közben fél kezével a férfi felé mutat és kilövi a két pengét, amik majdnem lemetszik Pope fejét. A hadnagy kiveszi a saját testébe tört pengét, majdnem elájul a fájdalomtól, de végül beledöfi a lény szemébe.

Hántolós örül, magnéziumot önt felettese sebébe és kötést tesz rá, utána az óriás predatorral kezd hallótávolságon kívül beszélni. Pope megérti, hogy John a lényekkel akar tartani. A yautják felajánlották neki, hogy velük tartson és tanuljanak tőle pár fogást. A néger számára ez nagy lehetőség, úgy is változást akart. Pope visszatér alakulatához, lovon két társa testével, a katonáknak azt mondja, hogy Hántolós is meghalt, de a testét nem tudta elhozni. Tervei szerint amint visszatérnek az Államokba, leszerel és megkeresi a nőt, akit úgy szeretett és talán új lehetőséget kap tőle.

Vérözön

Írta: Peter J. Wacks és David Boop

2005. Augusztus 29. New Orleans. 05:21, a Nemzeti Gárda a Katrina hurrikán miatt van itt, a pirkadati tájban a jeges eső az arcukat veri. A bokáig érő vízben haladnak és mentést végeznek, a hurrikán még 80 mérföldre van, a kár nagy és a tomboló vihar miatt kiabálniuk kell, hogy meghallják egymást. Lejune őrmester egy eszméletlen gyereket tud megmenteni, a pokoli környezet miatt itt kell hagynia egy kocsi tetején lévő tetemet. A nőt egy faág nyársalta és törte össze, rendes körülmények között az őrmester elvinné őt is, de nem kockáztatja emiatt most az emberei életét. Már fél órája a Superdome-nál kellene lenniük, ráadásul a rádió is bekrepált. Jones közlegény rátapos a Humvee gázpedáljára, mert egyre rosszabb a helyzet. Tito Mendoza észreveszi, hogy a srácnál van egy videókamera (meg egy zsák), amit szorongatott. Az őrmesternek segítene kéne a navigációban, de úgy érzi, hogy bele kell néznie a kamerába, így kiadja a parancsokat: Nevaeh Khanna segít a navigációban, Jones a Francia Negyed felé tart és Tito gondoskodik a gyerekről. Az őrmester asszony visszapergeti a felvételt, lejátssza és figyelni kezdi mi van rajta.

A felvétel tegnap készült, majdnem 20 órakor bent a mocsárban. Egy AK-47 kerepel, valami nem stimmel, egy másik jelenetben egy kopasz férfi lebeg 4 méterre a talajtól, a háta véres és előtte a levegő mintha remegne. A test elrepül, mintha eldobták volna, kiáltások és egy újabb AK szólal meg. Halottak látszanak, egy pisztoly is hallatszik, a kamera rögzít egy farkasformájú alakot, illetve egy földöntúli hangot. Egy ismeretlen alak a Ro nevű kamerásnak utasítja, hogy a gyerek nehogy letegye a cuccot, mert akkor a semmiért halnak meg, Aacucc bizonyíték lesz, ami legendássá teszi őket. A képek alapján Ro az a nő, akit a kocsi tetején láttak holtan, a társa egy Jason nevű alak, aki biztatja, hogy marha jól néznek majd ki a felvételen, majd újra lőni kezd valamit. Látszódik, hogy két penge áll ki a férfiból, majd egy mocsárjáró beinduló motorja jelzi, hogy a többiek elindultak. A felvétel alapján a nő és a Frankie nevű gyerek maradtak csak életben.

Tito szerint biztos valami filmes projektet láttak, elvégre a valóságban nincsenek óriási farkasemberek meg láthatatlan alakok. Nevaeh keresztet vet és egy feszületet is elővesz, amit megcsókol, de Tito nincs meggyőzve, Nogalesben látott már démonimádókat, de semmi démont, ez is valami kamu lehet. A sofőr szerint is valami hamis anyag lehet, csupán még nem töltötték fel a netre, mert tegnapi. Az őrmester magában tudja, hogy őrültnek kellene lennie, hogy valakik egy hamis videót alkossanak, miközben egy hurrikán tart erre. Visszatekeri a videót a legelejére, hogy megtudja mi is történt.

Úgy 6 órával a mészárlás előtt a Kriptozoid hajsza tagjai a 2. évad 5. részét rögzítenék, a "nagy futás" címen. Egy tipikus hatásvadász intro játszódik le, Darren és Maestro a HairForce nevű banda tagjai voltak, mielőtt feloszlottak volna. Ketten vonzódnak a természetfeletti iránt és mint két tökös rocker járják a világot, hogy hihetetlen lényeket találjanak és felrázzák a világot. A videóban a csapat vitázik, miközben mennek a mocsárba, az őrmester számára ez nem fontos, így beleteker. Egy tábor kerül elő a mocsárban, ahol mészárszék van, a kamera a két sztárt veszi, de kiderül, hogy a Frankie nevű fiú innen van, az egyetlen túlélő a táborból. Kiderül, hogy az apját felbérelték, hogy beöltözve szaladgáljon kicsit, mint szörny. De megölték, a gyerek sír, akadozva mondja ezeket ki, Darren izgatott lesz, csak nem egy igazi rugarú ölte meg? A kölyök szerint nem, valami más.

A sofőr nem marad csendben, ez biztos nem megjátszott dolog lesz. Valami a járgány jobb oldalának csapódik, a vihar segítségével pedig felfut a járdaszegélyre és nekiütközik egy villanyoszlopnak. Az oszlop kidől és egy büfére zuhan. Romilly Sibian (Ro) ezzel egy időben magához tér, levegő után kapkodva nézi az előtte lévő lényt. Nem érti hogyan lehet életben (ő az, akit halottnak hittek a katonák), a láthatatlan alak körvonala az eső miatt körvonalazódik, majd láthatóvá válik a humanoid kreatúra. A nő nem érti hogyan lehet még életben, a többiek mind meghaltak, pillanatok alatt végzett velük ez a valami, de őt nem ölte meg. Megmondja neki, hogy a fiút keresi, nem vele van gondja, menjen a kölyök után. A predator közelebb hajol és leutánozza Ro szavát és még valamit a saját nyelvén. Ro bár nem érti, de sejti mi lehet, bemutatkozik, a lény pedig Ki'Sei lehet. A vadász valamit mond és a Francia Negyed felé mutat. Ro (aki vérzik az ág okozta sebektől) elmutatja, hogy szüksége van a mocsárjáróra, mert itt egyre rosszabb lesz a helyzet. A lény egy háromszög alakú tárgyat dob neki, ami egy nyomkövető eszköz lehet, a humanoid ismét a Negyed felé mutat, majd eltűnik. Ro kihúzza magából az ágat, a teste rendkívül fáj, már eleve csoda, hogy él egyáltalán. Előhúzza a kését és a dzsip övéből vág egy darabot, amivel kötést rögtönöz a sebeire.

A katonák az ablakon kitekintve láthatják a videón is látott szörnyet. A szívós, farkasra hasonlító lény nem csak a hurrikán erejével dacol, de mintha felakarná dönteni a járgányt is. Nem sikerül neki és lecsúszik, bedől abba az üzletbe, amibe a lámpaoszlop is. A vihar miatt a sofőr nem tud gyorsan menni, a szörny előbb-utóbb beéri őket, ezért utasítást vár a parancsnoktól. Lejune úgy véli, hogy a gyerek után jön, ezért meg kell őt védeni, ezért egy szupermarket felé kell venniük az irányt, ahol megóvhatják magukat. Jones megindul a sűrű esőben, a katonák bár kiborultak a látványtól, de tartják magukat, Nevaeh imádkozik, míg Tito spanyolul káromkodik. Tito nem érti miért nem a dómba mennek, mint eredetileg, Jones is úgy van vele, hogy ott több ezer ember lenne egy szörnyre. Az őrmester dorgálja meg embereit, miszerint már nincs idejük elérni azt a helyet, ha a szörny nem is, akkor a hurrikán végezne velük. Ráadásul nem fogja veszélybe sodorni a civileket, a bestia megfékezésére a Nemzeti Gárda tagjai, ők fognak módot találni valahogy.

Az őrmester parancsot ad, hogy Jones a Humveeval törje át a bedeszkázott üzlet bejáratát (máskülönben nem éppen tudnának bejutni), bent pedig torlasz építésére küldi az embereit, hogy a keletkezett lyukat betömjék, ő addig a gyerekkel foglalkozik. Ro a mocsárjáróval száguld és követi a pedatortól kapott jeladót. Látja a szupermarketet, ahol emberek mozgolódnak, csupán remélni tudja, hogy időben meglátják és elmennek a bejárattól, mielőtt elgázolna valakit. A katonák kikerülik őt, a mocsárjáró pedig az üzlet belsejében áll meg. Ro kicsatolja a biztonsági övet, majd azt veszi észre, hogy Tito egy M16-ost szegez rá és valahol egy sörétest is felhúztak. A férfi azt kérdezi, hogy nem halt-e meg (ami ostoba kérdés) meg hogyan talált rájuk. Ro inkább féligazságot mond, miszerint GPS-sel követte őket. A feltűnő őrmester elküldi Titot a lyukat befoltozni, addig ő kérdezi a nőt. A fiú rendben van, miatta nem kell aggódni, de Ro elmondja, hogy nincsenek biztonságban, mert két lény is van itt. Lejune látta már a vérfarkast (Ro javítja ki, hogy az rugarú, nem vérfarkas) és a kamera révén tud a láthatatlan alakról is. A civil szerint a láthatatlan alak egy yautja és Ki'Sei a neve, bizonyára csak a veszélyesnek ítélt embereket öli, mert őt egyszer elkapta, de nem ölte meg. A két nő bemutatkozik egymásnak, majd a hangos csattanásra egyszerre néznek a hang irányába.

A sarokablakon át a rugarú tört be, a medveméretű, de farkasra hasonlító szürke-fehér szőrű lény a három Gárdista köré került. Jones reagál először, lőne az M16-osával, de így is túl lassú, a lény ráharap a combjára. A férfi felordít fájdalmában és miközben hátradől, úgy a leadott lövések is felfelé szóródnak. Tito lefagy a sokktól, de Nevaeh reagál és sörétesével eltalálja a lény vállát. Egy másikkal nyakon lövi a szörnyet, de a vastag bőrén nem hatol át a lövés. A rugarú letépi a férfi lábát, majd Nevaeh felé tör, hogy vele is végezzen. Az őrmester és Ro időben érkezik, Lejune az M16-osával lábon találja a rugarút, ami végre menekülőre fogja és egy ablakon át elmenekül. Az eset meggyőzi a parancsnokot, hogy távozniuk kell innen, Titot előbb elküldi a Humveehoz, hogy hozza az elsősegély csomagot.

Lejune a járgánnyal a St. Louise katedrálishoz hajt, ugyan Istenkáromló dolog ide betörni, de a vihar úgy is nagyobb kárt tenne, mint ők valaha is. Ráadásul a templom szilárd pont, ami védelmet fog nyújtani. A kaput áttörve sikerül bejutni, Titot elküldi az egyik bejárathoz, addig ő és Nevaeh próbálnak barikádot emelni. A járgányban Frankie magához tér, magához szorítja táskáját és Ro kezdi nyugtatni. A nő kiszál, ugyan pár fáklyát sikerült gyújtani, de így is nagy a sötétség. Tito fegyvert emel rá, Ro nem tudja mire vélni ezt, de a katona parancsolja, hogy feküdjön hasra. Nevaeh azonnal meghal, valami kintről megöli, a nő teste belsőszerveket szórva zuhan hátra. Lejune háromszor lő, lemetszi a rugarú fülét, de többre nem jut, Tito lövései se állítják meg. Hirtelen berobban az egyik ablak, a predator megérkezett és váll-lövegével berobbantja a rugarú mögötti bejáratot. A leomló törmelék elzárja a menekülés lehetőségét. Tito káromkodva célozza be a ragadozót, de az időben elugrik előle és a lövéseket kikerülve jut a férfihoz. Csuklópengével döfi át Tito testét, aki utolsó tettével még előhúzza rohamkését és a yautja vállába döfi azt, majd meghal. Az őrmester végig a rugarúra koncentrál, az emelkedő vízben megcsúszik. A lőfegyverek nem használtak, ezért előveszi villanógránátját és a lény felé dobja, de rögtön ekkor a predator ököllel üt az oldalába. A nő törött bordákkal repül el, miközben a fény mindent elvakít, addig ő epét hányva próbálja összeszedni magát.

Ro látja, ahogy a predator és rugarú egymással küzd. Valamit tennie kell, de a lőfegyverekkel semmire se megy. Ránéz a Humveera, ahol a gyerek kamerával rögzít mindent. A yautja hiába döf újra és újra a szörnybe, a vastag bőrön alig hatol át, ráadásul nem tudja másik kezével távol tartani az éles agyarokat. A rugarú először harapásával letépi a maszkot (Ro nagy rémületére, hiszen egészen földöntúli arcot pillant meg), majd egy újabb harapással már felsérti a vadász arcát. A yautja nyakon próbálja szúrni a rugarút, de a vastag bőrről lecsúszik és a szörny harap rá a vadász karjára. Ro beül a járgányba és tolatni kezd, feltűnik az őrmester, aki magához veszi a vontatókábelt, mert terve támadt. A rugarú mögé kerül és sikerül hurkot kötnie a nyakára (nem törődve, hogy közben a kábel lenyúzza a bőrt a tenyeréről), de a predator rátámad, a csuklópenge átüti a nő combját és a rugarúhoz szegezi.

Ro tudja mit akart az őrmester elérni. Tolat a járgánnyal, így maga után húzza a rugarút. Lejune egy másik villanógránáttal elvakítja a lényt, ami menekülni próbál. Ro előmenetbe kapcsol és elüti a szörnyet, ami kizuhan a bejáraton, de vele együtt Lejune és a predator is. Az őrmester már korábban rögzítette magát, így a hurrikán nem röppenti ki. Ro elkezdi beindítani a visszahúzást, de látja, hogy a predator időközben szemen szúrta a szörnyet és már a gerincoszlopot és koponyát teszi el. A vadász diadalmasan felmutatja trófeáit, majd a vihar elől a macskakövek közé döfi pengéit, hogy lehorgonyozza magát. Ro látja, hogy az idegen a szemébe néz, majd a következő pillanatban eltűnik.

Másnap a Parti Őrség helikopterén Ro a vízzel elárasztott tájat nézi felülről. Agyában kérdések sorai cikáznak az esemény kapcsán: a rugarú miért üldözte a fiút, az idegen vadász meg mi volt? A vihar tett róla, hogy a szörny teste eltűnjön, ha elő is kerülne, akkor is csak egy dög lesz a számtalan másik mellett, amit nem lehet azonosítani. Kiveszi a kamerából a kazettát, amit összetör és kidob, mert jobb ha a világ nem tud erről, ráadásul nem szeretné, ha emiatt az amerikai kormány egy laborjában őt vizsgálják. Az emberek az őrmesterrel foglalkoznak, hogy életben tartsák, nem figyelnek a kisfiúra, aki még mindig a táskáját fogja. Frankie belenéz és megsimogatja a furcsa kölyökkutyát. Azt, amit a mocsárban még az apja kábított el és adott neki, hogy őrizze meg. Azelőtt, hogy a rugarú támadott volna. A "kölyökkutya" most felnéz és megnyalja Frankie kezét.

Az utolsó jelentés

Írta: Jennifer Brozek

Emery Mazur első tiszt és biztonsági főnök sietve halad a hídra, mert a kapitány mindenkit szólított. A Psychopomp apró felderítőhajó kis legénységgel, ami most talán talált valami fontosat. Emery és Trina Gannon (mérnök és másodtiszt) beér a hídra, Tariq Ahmed kapitány megszólja őket, hogy most hagyják abba egymás szórakoztatását, az első roncs hamarosan előkerülhet, már ha a kapitány koordinátái helyesek. Kaida Asari navigátor megerősíti ezt, a roncs egy egész űrcsata helye, ami jó zsákmánynak tűnik. A kapitány kiadja a parancsokat: Kaida beviszi a hajót, Emery a pajzsokat és gravpulzárt kezeli, míg Trina feladata élő hajók monitorozása, nehogy mások is kint legyenek a zsákmányra lesve. Vito Cocci (orvos) érdeklődik, hogy vannak-e a csata után túlélők, miközben Gunnar Larson (viselkedéspszichológus, de egy ideje kalandor és a legénység azon tagja, aki fizetett, hogy itt legyen) társaságában lép be. Egyelőre semmi se jelzi, hogy lennének odaát élő emberek, Vito szokás szerint elmagyarázza, hogy amúgy is kötelességük ingyen kimenteni bárkit, csupán a tárgyak esetén engedi a törvény, hogy azon nyerészkedjenek. Úgy beszél, mintha számára az emberi élet lenne a fontos, de ez nem gátolta még soha, hogy a zsákmányból azért eltegye a saját részét. Gunnar pedig várja azt, hogy idegen létformákkal vegye fel a kapcsolatot, eddig nem jött össze, hiszen az űrlények bizonyosan nem roncsoknál mutatkoznak.

Ahmed észrevesz valamit, azonnal utasítja a navigátort, hogy álljon le és mindent kapcsoljon le. Hamarosan a roncsmezőben látni azt, ami megrémítette a vén kapitányt: egy kalózhajó. Az elsötétült hídon (ahol csak a konzolok adnak fényt) mindenki imát mormol, vagy káromkodik, mert talán csak percekre vannak attól, hogy meghaljanak. A belépő Zuri Becker közlegény is megérti, hogy csendben kell lenni és látja mitől félnek a társai (leszámítva Gunnart, aki mintha nem fogná fel a veszélyt). Trina szkennere szerint semmi se mozog, Kaida is megerősíti ezt. A vészjelzések a cirkálóról, két rombolóról és meglepő módon a kalózhajóról jön. A hadihajók már egy éve sugározzák, a martalócok 6 napja, nem is lehet venni a segélykérő adásokat, a jelek olyan gyengék. Ahmed meglátja a nagy esélyt, menekülővektort azért kér, hogy vész esetén azonnal távozzanak, de úgy tűnik megütötték a főnyereményt. A kalózhajó felé akar menni, a kalózokat majd megölik, az esetleges foglyokat kiszabadítják. Aztán az egész roncsmezőt jelentik a Kosana felszínén lévő központba, vagyis itt minden jogosan az övék. Akkora vagyon van itt, hogy ezután mindenkinek saját űrhajóra is futja, vagy egy életre visszavonulhatnak. A kalózbárka pajzsai és fegyverei aktívak, de semmi mozgás, mintha nem lenne ott senki. A közeledés során kirajzolódik a gép neve, az Oxenham, bármi is történt vele, ki kellene deríteni.

Trina vezetésével Emery, Vito és Zuri beöltözik és majd átszállnak. Trina feladata megbizonyosodni róla, hogy a gép hajtóművei működnek-e, vagyis képes-e repülni, mert úgy többet ér. Vito és Emery túlélőket megy keresni, a két nő meg majd a hídra és meghajtóterembe megy felmérni a sérüléseket. A Psychopomp csatlakozik köldökzsinór csővel a célpontra, Emery átmegy és kódtörővel felnyitja annak légzsilipjét. Ahmed emlékezteti őket, hogy a kalózok mind bűnözők, azonnal le kell mind lőni, a foglyokat lássák el, majd ha azonosították őket, átszállhatnak. Átszállás során Zuri egy embert lát az ablakoknál, mint kiderül tényleg az, de halott. Valami fémdarab szegezte a falhoz, Vito szerint napok óta halott, nem egyszer látta már hogyan gyilkolnak a fosztogatók, de ez még azokhoz képest is túl durva. Ám a kalózok akármilyen barbárok, még ők se hagyják csak így a hullákat, nem valami belső lázadás okozta ezt, valami más. Emery az élre állva viszi az embereket a hídra, ahol a falakon égésnyomok vannak, illetve több ponton emberi vér, de testek sehol. A konzolok épek, mintha nagyon gyorsan ment volna le a mészárlás, vagy direkt ügyeltek rá, hogy ne sérüljön a hely. Trina megnézi az adatokat, a hajó 90%-ában van levegő, egyedül a raktárcsarnok szivárog. A hídról nem lehet vezetni a hajót, azt áttették a fő gépterembe, innen csak passzív parancsokat lehet adni.

Emery a pultjánál lejátssza az utolsó bejegyzést. Egy rémült férfi az, aki valami szellemről beszél, ami mindenkit megölt és képtelenek megállítani, azonnali segítséget kérnek. A videófelvétel nem hazudik, a férfit valami nyaknál felemeli és elhajítja, valamiféle kaméleonpáncél lehet a támadón, mert a levegő torzulása látszik, de ilyen pontos technológiáról még senki se hallott. Vito két életjelet talál, akik egy helyen vannak. Trina a gépterembe akar lemenni, de ehhez meg kell szüntetni a nyomást, vagyis az összes zsilipajtót fel kell nyitni. Vito ellenkezik, ezzel halálra ítélik a két túlélőt. Ahmed szól közbe, az egyikük bizonyosan a gyilkos, Gunnar szerint ez egy első típusú kapcsolatfelvétel, egy idegen. Emiatt átmegy a hajóra, a zsilipeket nem fogják felnyitni. Emery ellenkezik, el kell innen menni, vagy Trina tervét követni. Vito viszont nem ért egyet, nem tudni kik vannak ott. Ha kalózok, megölik őket, de ha foglyok, kiszabadítják, a törvények kötelezik őket erre. Ahmed is átszáll Gunnar társaságában, mert az orvosnak igaza van, addig Zuri és Vito dolga megkeresni a két életjelet, Emery és Trina pedig a gépházba kell, hogy menjen. Senki se legyen egyedül és ha észlelik a levegő fodrozódását, azonnal lőjenek. Privát kommunikáción Trina elmondja, hogy nem tetszik ez az egész neki, jobb lenne az ő tervét követni, Emery is egyetért, de legalább ez lesz az utolsó kalandjuk, utána a zsákmánnyal békében lehetnek.

Zuriék a folyosón egy kifeszített vezetéket találnak egy hulla darabjai közelében. Akármi is ez, biztos csapda, ezért átlépik, később egy már aktivált csapdára lelnek, valaki anno belebotlott és meghalt, a vér erről árulkodik, de test sehol. Az életjelek helyén döbbenetes látvány fogadja őket. A tanácstermet trófeateremmé tette valaki, különös fegyverek, trófeák, kitépett emberi koponyák inakkal, gerincoszloppal és rengeteg vér, illetve groteszk, csontból készült dekorációk. Három test van itt, egy fejetlen, lábnál fellógatott megnyúzott ember és két oszlophoz kötözött tag. Vito megnézi őket, alig, de élnek, a második férfi rémülten kiáltja a szellem szót és néz Zuri mögé. A nő hátrafordul és habozás nélkül lő, de nincs ott senki. Csakhogy néhány lövedék valamit mégis eltalált, a predator pedig hosszú pengéjével átdöfi Zuri hasát. A nő még ekkor is lő, próbál küzdeni, sikolyai elnémulnak, miközben Vito vadul rohan el. Jelenti ezt a kapitánynak, nem egy szellem, hanem egy lopakodópáncélos valami van itt, Zuri halott, a túlélők pedig kalózok.

A gépházban katasztrofális a helyzet, a kalózok anno itt alakították ki az utolsó védelmüket. Testek nincsenek, de komoly harc lehetett itt, az ételes tasakokból ítélve napokig is elhúzódott ez. Trina gyorsan próbál bejutni a rendszerbe, hogy megtudja működőképes-e még. Mikor sikerül, sikolyokat hallani. Ahmed és Gunnar kényelmes tempóban haladt, a konzultáns érdeklődik, hogy ezek a kalózok tényleg képesek emberekre támadni és ha igen, mit tesznek a foglyokkal. A kapitány megmondja a válaszokat, majd meglátják a fémdrótos csapdát, amit átlépnek, majd megérkezik Vito jelentése. Gunnar hallott már ilyesmiről, van egy faj, ami sportból vadászik emberre. A kapitány utasítja, hogy maradjon itt, addig ő előre megy, de Larson kivont fegyverrel követi. Vito ezalatt rohan, nem néz hátra, mert a sisak nem fordulna vele, ahhoz meg kellene állnia és testtel hátranézni, de akkor se látná a láthatatlan támadót. Egy elágazáshoz ér, próbálja jó szögben bevenni, hogy ne kelljen lassítania a tempón, mikor is valami kemény csapódik a hátába. Mindene fáj, egy hálóba került, ami mindenütt elkezd zsugorodni és a testébe tépni.

Gunnar őszintén akar segíteni, tapasztalt űrjáró, szkafandere is a lehető legjobb darab, amit lehet venni. Rálel Vitóra, aki hiába kéri, hogy menjen, mert a szellem itt van. Gunnar késsel kezdené szétvágni a hálót, de nem boldogul. Mögötte megjelenik a szellem, a férfi a "mdi" szót kiáltja el, talán jól ejtette ki és tényleg a megfelelő lénnyel van dolga. A semmiből egy humanoid tűnik elő, két méter magas, arcán nincs sisak, a konzultáns megelégedésére egy ragadozóval van dolga, amit ismer. Ezt jelenti a kapitánynak, miközben a lény mond valamit és véget vet a puhahús zagyválásának, aki két kezét nyújtotta ki, egyikben a kés, a másikban semmi, hogy távol tartsa a vadászt.

Trina parancsot kap a kapitánytól, hogy azonnal tegye meg, amire utasította. A gépész már irányítja a hajót, a csuklókonzolján és a hangjával tudja utasítani a rendszereket. Kiereszti a levegőt és felnyitja az egyik zsilipet, ahogy a kapitány utasította. Ezalatt Ahmed is eléri Vitóékat, nyugodt lesz, az orvos halott, hamarosan az ostoba Gunnar is, privát csatornán ezért szólt a gépésznek, hogy tegye meg a dolgát. A predator láthatóvá vált, a kapitány fél, majd magabiztosan lőni kezd a tiszta célpontra. Az első lövés lepattan a páncélról, a lény ágyéktól szegycsontig felvágja Gunnart, majd ledöfi Vitót. A következő lövés se ér semmit, a lény megfordul, váll-lövegéből energia repül ki, de nem találja el a kapitányt. A hajó megrázkódik, ahogy Trina tette a dolgát, így a plazma nem robbantja le Ahmed fejét, hanem elmegy mellette. A férfi rohanni kezd, tudja, hogy nincs esélye, korábbi mentora már mesélt neki a ragadozókról, mikor eleget ivott. Ha az ember ezekkel találkozik, akkor csak egy dolgot tehet: menekülni, hagyjon bárkit hátra és fusson, ha élni akar. Van egy terve, leakasztja fémcsáklyáját és a hullánál lévő csapdához siet, vagy megöleti magát, vagy életben marad, de az biztos, hogy harcolni fog.

Csáklyáját beleakasztja a kábelbe, a csáklyán pedig a saját kábele van. Amint a ragadozó a test közelébe ér, Ahmed meghúzza a kábelt, hogy azzal aktiválja a hulla alatt lévő bombát. Kaida hangja veszi át a kapitány káromkodó hangját, ami a robbanás után elnémult, parancsokra vár, amiket Emery ad meg, miszerint maradjon a helyén és készüljön az indulásra. A két ember már majdnem eléri a Psychopompot, amikor a sérült, bicegő ragadozó áll eléjük. Trina kikapcsolja a gravitációt és mint a zéró G-s hálólabdában, úgy gyakorlottan lendítik magukat el. Emery a lényt veszi célba, hogy lehetőséget adjon társának. Trina reménykedik, hogy a férfi visszatér, de csalódnia kell, lezárja a zsilipeket Kaida segítségével, majd hangutasításban elrendeli az Oxenham önmegsemmisítését.

Távozáskor kiteszik a jelzőbólyákat, hogy a roncsmezőt később megtalálják, néhány úgy is megsemmisül majd a robbanásban, de a Kosana Wreck Recovery Company így is rálel majd. Trina elkészíti a roncsbirtoklási jelentést, ami szerint a Kilo-Mike-Kilo szektor 7429-es kvadránsában ez a cég tulajdona. A jelentés szerint a kalózhajón a haramiák legyilkolták egymást, csapdákat helyeztek el és valami vadállat is elszabadult, ami végez a Psychopomp tagjaival. Larson csapdába lépett és ez a robbanás vetette szét az Oxenhamot, a roncsokért járó jutalom Kaidát és Trinát illeti, az elhunytak családját pedig kárpótlás. A navigátor nem akarja hitelesíteni ujjlenyomatával a jelentést, mert ez hazugság. De a mérnök rákérdez, hogy talán jobb az, hogy egy szellemről hadoválnak, ami megölt mindenkit? A bizonyítékot előkészítette, összevágta a felvételeket és hangokat, ami egy balesetről tanúskodnak és nem egy idegen lényről. Jobban teszik, ha felveszik ketten a jutalmat, aztán valahol letelepednek és elfelejtik ezt az egészet, de ha Kaida le akarja vadászni ezeket a lényeket bosszúból, hát tegye, de egyedül lesz. A navigátor végül hozzájárul a jelentés hitelességéhez, miközben Trina csak remélni tudja, hogy hazafelé semmi se követi majd őket.

Skeld erődje

Írta: S.D. Perry

820. Kardfia Jarl és harcosai gazdag zsákmánnyal térnek haza a tengerentúlról, számos monostor kincsét hordták el. Jormungand házában három hírvivő jön hozzájuk pár héten belül, akik északról hoztak hírt. Vadkanagyar Skeld halott, hosszas és veres csata után Lándzsás Asger diadalmaskodik ősszel és magáévá teszi ellenfele minden birtokát. A második hírmondó szerint Asger megőrült, mert Skeld erődje körül minden falut és tanyát felégetett, a jószágokat elpusztította, az embereket pedig elűzte. A harmadik hírvivő szerint Asger halott, aznap esett el, mikor bement az erődbe, maga Skeld és emberei koncolták fel, mert draugarok módjára visszatértek az élők világába és azóta is mindenkit megölnek, akik odamerészkednek. Jarl nem hisz a gyerekmesékben, Skeld bizonyára a saját gyengeségét leplezi trükkel, márpedig ha sebezhető, akkor ideje most rendezni vele a bosszúját, mielőtt túl késő lenne. Nem is hangzana rosszul, Jarl Erődje, egy ilyen remek helyen védve lenne, a falvak hozzá fordulnának védelemért és csak akkor menne portyára, ha kedve van és nem szükségből. Stelgar csendre inti a lakomára gyűlő harcosokat, mert Kardfia szólni kíván. Ugyan Koponyás Jormungand a törzsfő, de a legjobb harcos és portyázó Jarl, ezért már több éve őt tekintik igazi vezérnek, ráadásul számos harcost képzett ki, akikkel közösen ment harcolni.

Kardfia kinyilvánítja, hogy beakarja venni az Erődöt. Anno Skeld azt mondta, hogy ő nem harcos és a lába elé köpött, ideje hát a bosszúnak. Draugarnak tettei magát, amivel leplezi gyengeségét, így ez a megfelelő idő a támadásra. Ult, aki a belsőbb vidékekről jött nem érti mi ez a szó. Almar, egy jó harcos és számos mese ismerője vezére szavára elmondja, hogy mikor egy erős akaratú férfi meghal, néha draugar lesz belőle, nem élőlény, de az élőkre vadászik, megissza vérüket és felfalja húsukat. Hullakék színű és förtelmes kinézetű, ami őrületet okoz, ha felordít. Addig gyilkol, míg csontjairól le nem rohadt az összes hús. Valaki elsüt egy viccet, amin sokan nevetnek, kivéve Jarl legjobbjait: Stelgar, Íjász Helta, Ult és Thrain. Ult tudni akarja hogyan ölhető meg az ilyen, Almar szerint nem lehet, mert már halottak, el kell őket égetni, vagy feldarabolni és aztán elégetni, majd hamvaikat a tengerbe szórni.

Jarl tudja, hogy csak most tértek haza, sokan pihenni szeretnének, felmelegíteni asszonyaikat, élvezni a zsákmányt. De ő holnap elmegy beszélni Jormunganddal, holnapután pedig elindul elfoglalni Skeld Erődjét. Ha Skeld átváltozott, akkor elégeti, ha pedig él... akkor is. Stelgar, Kardfia leghűbb szövetségese (gyerekként testvéri fogadalmat tettek) azonnal feláll és kijelenti, hogy ő megy. Helta, Ult és Thrain is felpattan, őket követi Sigrid Thoralf, Pöröly Rangvald, Geir, Bjarke, Egil, Vakmerő Sten és még többen, összesen 17 harcos. Ennyi emberrel egy knorral felhajózhatnak északra, 1 hét után pedig elérik Skeld földjeit. A lakoma folytatódik, végre igazi harc vár rájuk, a Jézus-emberek még védekezésre se voltak képesek, térden állva haltak meg, Skeld hiába alávaló alak, de bizonyosan harcolni fog.

A lebegő hajón Tli'uukop (avagy Félszemű) és három ijfú vadász nézi a kis emberi hajót. Megígérte az ifjoncoknak, hogy méltó vadászatra hozza őket, ám a hosszú út után napokig csak azt nézik, hogy az emberek halásznak, vagy a földet művelik, de ezek a primitív fegyverekkel ellátott férfiak ígéretesnek tűnnek. A forró levegőben érezni lehet az izgatottságot, majdnem úgy döntött, hogy vadállatok ellen viszi a harcosait, de a hajó jelezte a kecsegtető prédát. A három társa ugyan átesett a Beavatásán, de még fiatalok. Megtehetnék, hogy egyedül vadásznak, kiérdemelték ezt, de dicsőbb ha egy elismert vadásszal tartanak és tanulnak tovább, márpedig Félszemű számos nagy vadászt, sőt, klánvezéreket és előkelőeket is képzett már.

Rikoly számára ezek kicsik, Ta'roga lenézi a primitíveket, páncél helyett bőrt viselnek, Kata'nu pedig hallgat, mint mindig. Mesterük megjegyzi, hogy ne becsüljék őket alá, anno ő is így gondolta, de ezek hiába primitívek, gyengék és kicsik, de gondolkodnak. Logikusan gondolkodnak és alkalmazkodnak, van hogy tapasztalt vadászok vesztek már oda miattuk. A vadászat akkor veszi kezdetét, mikor az emberek gyalog indulnak a szárazföld belsejébe, először megfigyelik őket, mindenki válasszon ki 1-1 célpontot és végezzen vele. Az ifjak alig várják a harcot, Ta'roga tucatnyi trófeát akar szerezni. Még Kata'nu tekintetében is látni az izgatottságot. A vezér nem tudja, hogy tanítványai sikerrel járnak-e, de az biztos, hogy tapasztalatot fognak szerezni.

A vikingek 1 hét hajózás után egy halászfaluban kötnek ki. Sehol senki, harcnak semmi jele, a lakók önként távoztak anno innen. Jarl úgy tervezte, hogy kifosztja a halászfalut, de a lakók minden élelmet elvittek, így a csapata nem jut ellátmányhoz. A harcosok megeszik maradék szikkadt kenyerüket és szárított heringjüket, majd alszanak, miközben felváltva őrködnek. Másnap reggel nekivágnak a kétnapos útnak az Erőd felé, az erdőben pár nyulat és mókust ejtenek el, majd felkaptatnak a hegyen, amit friss hó borít. Pár falu mellett is elhaladnak, de mind üres, kezdetben még nevetnek a babonás parasztokon, ám a kihalt táj egyre inkább nyugtalanítónak hat, végül már senki se próbál vicces lenni. Helta, a legélesebb szemű háromszor is látja, hogy mozognak az ágak, holott nincs is rajtuk semmi, de még a szél se fúj. Bjarke, Olav és Haavid pedig lépteket vél hallani a kopár fák ágai között. Jarl csökkenti az iramot, tudják, hogy valakik követik őket és figyelik a csapatot.

Délután füstöt látni, egy disznófarm az, az égő épület körül tucatnyi halott sertés fekszik. Jarl megvizsgálja az egyik tetemet, annak szemeit kiszúrták, állkapcsát eltörték, illetve több szúrással kibelezték. Emberi, véres ujjnyomok vannak rajta és a combbon harapások, amiket ember okozott. A bélbe túrva Jarl megállapítja, hogy még friss, 1-2 napja pusztulhattak, a füst is ezt igazolja. Helta megtalálja az itt lakó családot, az apa és három fia ugyanúgy halálra lett verve, mint az anyjuk, brutálisan, primitíven végeztek velük. Nem volt tiszta halál, ráadásul a legkisebb gyerek csak pár éves, illetve itt is vannak harapásnyomok. Geir szerint draugarok voltak a gyilkosok, Jarl viszont nem hisz ebben, az áldozatokat csak megharapták, de nem ették meg, a 4-5 emberre utaló lábnyom pedig normál méretű. Ráadásul a véres kövek és botok alapján is csak őrült emberekről van szó. Thoralf a disznók tetemére nézve már tudja mi lesz a kaja, végtére is Kardfia is úgy véli megehetik a húst, a tanya maradványaiból pedig tüzet gyújthatnak, a füst leplezi majd őket. Holnap délre az Erődnél lesznek, akármi is folyik itt, akkor majd kiderül.

Ta'roga az alvó embereket nézi, néha vicsorítva a járőrökre, akik nem látják őt. Társait biztos ellepi az irigység, mikor ő elejti az emberek vezérét. Nem tudni, hogy tényleg méltó-e, de már nincs kedve még egy napig figyelni őket. Sok mesét és legendát hallott az emberekről, de a valóság más, ezek szánalmas állatok, még a földre hullt húst is felzabálják. Félszemű jelez mindenkinek, hogy nem messze egy másik ember falka is van, de túl sokan ahhoz, hogy jelenlegi fegyvereikkel megütközzenek velük. Ta'roga arra vár, hogy virradjon, akkor aztán végez a felébredt prédájával, egyetlen csapással fogja lenyakazni és ő szerzi meg az első és legfontosabb trófeát. Egy fa ágán várva kezd zsibbadni lába, pózt vált, de ezt az íjjal rendelkező őr meghallja. Helta hallotta a neszt, nem lát semmit, leveszi sisakját és úgy keres célpontot, hallgatózik, hátha valami elárulja a figyelőt. A yautja ilyen közelről sose látott még embert, rájön miért is tartja őket sokra Félszemű. Nem futott el, nem riadt meg és nem is hagyta figyelmen kívül a neszt, hanem gondolkodik és keresi az idegent. Az íjász a földön lábnyomot lát, íját kifeszíti, Ta'roga ha nem tesz semmit, észreveszik. De ha megöli a férfit, akkor felfedi magát, elrontja a vadászatot és szégyenbe marad a többiek előtt. Az íjász elfordul, bizonyára mivel nem lát semmit, a célpont már rég távozott. Ta'roga kifújja a visszatartott levegőt, de pont ekkor Helta megfordul és combon lövi a láthatatlan vadászt, majd újabb nyilat készül ellőni. A táv olyan kicsi és a nyíl olyan erősen érkezik, hogy átüti a predator páncélját és belefúródik a combjába. A vadász menekülni kezd, döbbent, de utána mérhetetlen düh árasztja el. Egy pillanattal később a következő nyílvessző pontosan oda fúródik, ahol nemrég még a yautja feje volt. Ta'roga kipattintja csuklópengéjét, hogy elmetssze az ember torkát, ekkor a harmadik nyíl célt talál, de lepattan a mellvértről. Az alvó emberek olyan gyorsan pattannak talpra, mintha végig ébren lettek volna, Helda feje hirtelen ketté nyílik, Sikoly végzett vele, de máris körbevette őt egy csomó ember. A szintén láthatatlan vadász elmetszi egy ember torkát, de alakjára vér kerül, így egy pörölyös férfi látva az alakját, lesújt. Csont reccsen és Sikoly megtántorodik, Ta'roga beledöf a pörölyösbe, de az még így is felemeli fegyverét, mindhalálig akar küzdeni. Ta'roga inkább elrántja társát a dühödt emberek közül, akiknél feltűnik a vezér. A becsület azt diktálja, hogy fedje fel magát és haljon dicső halált. De helyette futásnak ered, szégyelli magát és dühös magára, amiért csúnyán alábecsülte a prédát. Szégyene azzal teljesedik be, hogy menekül a feldühödött emberek elől.

A vikingek egy darabig követik a zöld vércseppeket, de nem lelnek a támadókra és a nyomok is eltűntek. Jarl megnézi a támadás helyét, 3 embere meghalt, az ellenség lábnyomai nem emberiek. A zöld vértócsa is ezt jelzi, illetve Helta 3 nyilat lőtt ki, de egy nincs meg, vagyis eltalált valamit. Geir ideges, szerinte egy draugar volt itt, Stelgar szerint ez nevetséges, azok nem használnak fegyvert. Márpedig Helta fejét kettévágták, Thrain torkát felmetszették és Vakmerő Stent ledöfték. Ráadásul a draugar nem rejtőzködik. Bjarke a nyomok szerint két támadóra tippel, az egyik itt volt, a másik csak idejött. Rangvald, aki őrködött, látta, hogy az íjász leveszi sisakját (hogy jobban hallgatózon) és lőtt, Thoralf pedig mozgó levegőt látott, mint egy árnyék. Geir szerint szörnyek támadtak rájuk, Stelgar teremti ki, hogy legyen tökösebb, vagy menjen vissza az anyjához, ezek véreznek, akkor meg lehet őket ölni. Helta megtudta őket hallani, ráadásul most már tudják mire kell figyelni, következő alkalommal már tudják mire számítsanak. Jarl ágakat gyűjteni küldi embereit, elégetik a halottakat, megmelegszenek, majd tovább mennek. Stelgar négyszemközt rákérdez, hogy jó ötlet-e ez, mert élőholtak és zöldvérű óriások ólálkodnak itt. Jarl szerint ennél jobb út nincs a Valhallába, emberrel bárki megöletheti magát. Stelgar felnevet szintén ezen, hiszen jobb halál nem is érhetné őket.

Ta'roga kivágja a nyílvesszőt a lábából, a seb nem olyan súlyos, de a büszkesége romokban, nem is mer a mestere szemébe nézni. Rikoly alkarja viszont hat helyen tört el, miután fájdalomcsillapítót adott be magának, szinte összerogy. Félszemű magát is hibásnak tartja, tudta, hogy tanoncai milyen hiányosággokkal bírnak, mégis engedte őket vadászni menni az emberekre. Azt még megbocsátaná, hogy hibáztak, mert ebből lehet tanulni, de ezek ketten egyszerűen elfutottak gyáva mód, ami irdatlan szégyen. A hajón Kata'nu felderítési adatai jönnek be, ő nem volt dölyfös, türelmesen felmérte mennyien vannak az Erődnél, milyenek a fegyvereik és nem támadott. Egy igazi vadász jellemzőivel bír. Félszemű a két bukottra néz, egy igazi vadász minden fegyvere és páncélja nélkül, majd rejtőzködés nélkül, egyszerűen rárontva az ellenségre is képes győzni. Ha pedig mégsem, akkor legalább becsülettel hal meg. A két ifjonc érti az utalást, némán vetik le magukról felszerelésüket. Nem avatkozhatnak bele harmadik társuk vadászatába, ha mégis, akkor Félszemű személyesen viszi el a fejüket atyjaiknak és számol be milyen becstelenek voltak. A hajó közelebb megy az Erődhöz, talán a két megszégyenült életben marad majd, ha pedig nem, legalább becsülettel halnak meg. Egy biztos: Félszemű soha többet nem akar ifjoncokat hozni az emberek világára, ez a tapasztalt vadászok terepe.

Az erőd egy alacsony szirten fekszik, a vikingek a rozsföldön és pár tanyán keresztül törnek előre. Látni Asger ostromának jeleit, emberi és lótetemeket, illetve a győztesek által hagyott máglyákat, ahol saját elesettjeiket égették el. A hó sűrűn kezd esni, pár száz lépésre a faltól Jarl ránéz kimerült embereire. Egyik se fél, akármi is kerül eléjük, bátran fognak küzdeni. Nem kell őket különösebben biztatni, Thoralf szerint az árnyaknak kellene tőlük félni, amire a válasz nevetés. A fal mögül egy, kettő, majd több tucatnyi eszelős emberi ordítás felel, Jarl pedig elől haladva rohan az ellenség felé a kapuhoz.

Katu'na távolról figyeli az eseményeket, a hó elfedi őt. A bent lévő emberek zavarosan mozognak, fegyver nincs náluk. Egyesek meztelenek, vagy hiányos az öltözetük, őket elemezve kiderül, hogy valamiféle gombaféle spórája terjeng. Vagy a levegőben van valami, vagy az itt termesztett gabonával vagy a hússal jutott be a beteg emberekbe a kórság és őrjítette őket meg. Az Erőd védői félelmet nem ismerve rohannak ki, egyesek Katu'na felé. A vikingek megütköznek a többnyire fegyvertelen, de őrülettel izzó szemű védőkkel, köztük vannak földművesek, illetve Asger és Skeld harcosai is, akik érthetetlen szavakat kiáltanak. Jarl elé egy összepiszkított nadrágú férfi kerül, felmetszi a torkát, de szinte azonnal három másik támadó jelenik meg. Egy meztelen nő hasát vágja fel, miközben egy férfi a pajzsának esik, egy fiú pedig a csizmáját tépi. Előbbit kibelezi, másiknak bezúzza a fejét, van ideje megnézi harcostársait, akik szintén aprítják az őrültek hordáját. Therin féltucat nyilat lőtt már ki, de így is sok a védő, Geir mivel bottal hadonászik, így kissé eltávolodott a csapattól, hogy legyen tere használni. Egyszerre három támadó csontját töri szét, de az áradat lefogja fegyverét, Asger egy harcosa pedig hátulról ráugrik és fagyott ujjaival kezdi szaggatni a viking torkát. Egy nő támad Jarlra, kezében apró bot, mintha kard lenne, a harcos pajzsával üti arcon, a nő földre hull, törött fogai közül így is valamit zagyvál.

Olav és Bjarke egyszerre kiált fel és mutat a fal egy részére. A hó egy bizonyos ponton kirajzol egy magas alakot, az őrültek mellkasig se érnek a szörnynek, ami egyre jobban látható, ahogy egyre több vér fröccsen rá. Jarl végez egy testes lándzsás támadóval (lábon döfve, amitől a keze is belesajdul), Stelgar örül az óriásnak (közben végez egy vén támadóval, ami felbukik a hullákban, felkelni pedig már nincs ideje), végre látják is az óriást, Thoralf szerint Odin mosolygott rájuk. A védők mintha kezdenének észhez térni, egyre többen ragadtak fegyvert, páran pedig már mintha a menekülést latolgatnák. Olav elesik, egy bárdos katona halála előtt még végez a vikinggel, Egil és Haavid is elesett már. Jarl megmaradt emberei tovább küzdenek, miközben nézik az óriást, ami körül egyre több hulla magasodik.

Félszemű figyeli a harcot, Kata'nu ígéretes tanonc, pillanatok alatt végzett 10 támadóval, de láthatóvá vált a kiontott vértől. Nem fogja hagyni, hogy elessen, ezért most küldi el a két bukottat, hogy avatkozzanak közbe. Azok köszönetet mondva a lehetőségért, hogy legalább becsülettel halhatnak meg, elindulnak. Kata'nu tudja, hogy hibázott, lekelet volna magáról sepernie a havat, nem jobb két társánál, de ő legalább nem fog elfutni. A vikingekre úgy tekint, mint vadászok, a túlerő ellenére bátran harcolnak tovább, győzelem vagy halál. Egy lándzsás támad a yautjára, a vadász még időben levágja, de ezzel teret enged egy kardos őrültnek, aki mélyen a predator vállába döf. Katu'na belédöf, de a halott bordáin megakad a csuklópengéje, így nem tudja kihúzni, ezalatt egy másik támadó kővel próbálta bezúzni a fejét (a yautja féltérden van, így kerülte ki az eldobott lándzsát). A vikingek szólalnak meg, Kata'nu rájuk néz, követi tekintetüket és meglátja a két ifjoncot, akik felszerelés nélkül, láthatóan rontanak a csatába. Ez a figyelem elterelődés pont elég arra, hogy egy szerencsés bárdos harcos lesújtson.

Jarl látja, hogy az óriás egy fejszével a hasában eldől, de a kapu felől jön még kettő. A viking szeme elkerekedik, mert először látja hogyan néznek ki, a két alak sisakot visel, de se páncéljuk, se fegyverük. Az óriások könnyedén törnek csontokat és zúznak koponyákat, míg elérik a harcosokat. A magasabb óriás Thoralf és Ult párosához ér, előbbi pengéjét a lény combjába akarja döfni, utóbbi pedig kerül és oldalról támad. Ult mélyen belevág a támadóba, de a lény válaszul egyszerűen letépi a fejét és egy őrülthöz vágja. Thoralf szintén vért fakaszt, de ő sikeresen kitér a riposzttól. A kisebbik óriás sorra gyilkolja az őrülteket, karokat tép ki és pálcikaként dobja azokat el, míg végül meginog a tömegtől. Bjarke baltájával széles árkot váj belé, de a yautja akkorát üt a férfiba, hogy kitöri a nyakát. Therin nyilat lő a lénybe, amivel vért fakaszt. Jarl kihasználja, hogy a magasabb óriás háttal van neki, kardja mélyen beledöf a nyakába. Egy ütés bezúzza a viking szegycsontját, de látja, hogy ellenfele meghalt, így Jarl vigyorogva tér meg a Valhallába.

A harc ezzel véget is ér, az őrültek az utolsó óriásra rohannak. Thoralf mögéjük settenkedik és egyszerűen elvágja az emberek torkát. Bent az Erődben tucatnyi ember van, akik remegnek (a hidegtől vagy betegségtől) és valamit énekelnek és térdre rogyva sírnak. Thoralf, Stelgar, Rangvald és Therin élnek már csak, mind sérült, de állnak. Stelgar nem akarja megtartani az átkozott Erődöt, fel kell gyújtani. Jarl halála ürességet gerjeszt benne, hiányozni fog neki "testvére". A vikingek látják, hogy a láthatatlan óriás mégse halt meg.

Katu'na magához tért, Félszemű üzen neki, hogy használjon tapaszokat, egy stimulánst és a pulzárfegyverével ha kell, nyisson magának utat. A vadászatnak vége, jöjjön vissza azonnal a hajóra. A vadász feláll a saját vértócsájából, szédül és üresnek érzi magát. Trófeája, az ember vezér halott, kardja pedig Sikoly nyakában van. Nem messze onnan pedig Ta'roga széttépett húshalma. Négy viking él, köztük az alvezér, Katu'na nem akar végezni velük, mert bátran küzdöttek és nyertek, míg ő meg elbukott. Az alvezérhez megy, láthatóvá tette magát, leveszi maszkját, a vikingek nem támadnak (Stelgar szól rájuk). A vadász szeretné, ha megértené az ember, hogy köszöni a tapasztalatokat, bárcsak értené az ember nyelvét. Átnyújtja saját maszkját, mint ajándékot, Stelgar pedig átveszi. A yautja távozik, a vikingek nézik, ahogy eltűnik, majd Stelgar halott testévére helyezi az ajándékot. Máglyát fognak gyújtani, az egész Erőd égni fog, hogy a valkűrök lássák hova jöjjenek és a Valhallába vigyék társaik lelkét.