FANDOM


A Predator: Big Game képregény alapján íródott könyvet Sandy Schofield vetette papírra és 1999-ben a Bantam Spectra jóvoltából jelent meg. Ez az utolsó olyan Predator könyv, ami képregény alapján íródott, ráadásul az Aliens versus Predator: Háború után a Bantam nem ad ki több AvP témájú könyvet, ezzel lezárva egy korszakot. Az új könyvekre a 2005-ös újraindulásig kell várni, amiket majd a DH Press ad ki. Mint minden képregény alapján íródott könyvben, itt is akadnak eltérések.

Történet

1991 nyara, Új-Mexikó. Az éjszaka folyamán egy puma becserkészi prédáját, egy elkóborolt vaddisznót. Már-már lecsapna, mikor a disznót egy plazmalövés robbantja cafatokra. Az űrből jött vadász nem ered a puma nyomába, tartja magát ahhoz, hogy emberekre fog vadászni. Trófeaként elteszi a vaddisznó fejét, majd megindul a közeli Cole Base felé. A vadász nem is sejti, hogy tettét figyelték, igaz, egy szellemről van szó.

A mintegy 1000 katonát befogadó bázison Enoch Nakai tizedes belép Coates őrmester irodájába. Az altiszt ismét elutasítja az indián eltávját, hiszen szolgálatra kell jelentkeznie másnap a légelhárító páncélosnál. Nakai bár nem mutatja ki, de rendkívül dühös, fontos lett volna neki a három napnyi pihenés, hiszen szerelmével, Aldával lehetett volna, akit két hónapja nem látott. A tizedes telefonon felhívja Ben csehóját, ami a közeli Agate településen található, itt dolgozik felszolgálóként Alda. A két indián addig beszélget, amíg a katonának nem rendelnek el takarodót.

Másnap a magát elemében érző Nakai (hiszen a szabadban, a sivatagban lehet) és a másnapos Dietl közlegény megkezdik szolgálatukat a légelhárítós tanknál. A navajo érzi, hogy nincsenek egyedül, a halál bűzét érzi, lépteket, lélegzetvételt és valami koppanást hall a fák közül. Barátja megszórná az M16-ossal a terepet, de egy plazmalövedék átüti a testét. Enoch lead pár lövést, majd elfut és csodával határos módon az ismeretlen támadó lövései rendre célt tévesztenek. Nakai fejében nagyapja szavai elevenednek fel egy "szörnyről", ami immár valóság.

A bázis ezredese, Athelry és Coates őrmester féltucat teherautóval és terepjáróval vonul ki arra a helyre, ahol egy UFO-t találtak. David Winford éppen egy terepjáróval tart arra, mikor Nakai egy vízmosásnál feltűnik. A nyugtalan tizedes nem mondja el mi történt, azonnal az ezredessel akar beszélni. A tiszt egy völgyben van féltucat teherautóval és terepjáróval az UFO miatt, amit már sikerült daruval kocsira pakolni. Nakai beszámol a történtekről (Athelry leinti a tajtékzó Coates őrmestert, aki a posztját elhagyó tizedest szidja), amitől felettesei meglepődnek, hiszen az UFO-ra azt hitték, hogy egy kémrepülő, de most már világos, hogy egy idegen hajó, aminek gazdája a közelben van és megölte Dietl közlegényt.

Esteledéskor Nathanial Clowes közlegény és Ryan tizedes kiér a tankhoz. Coates őrmester parancsba adta nekik, hogy találják meg Dietl testét, amit fellógatva, megnyúzva és lefejezve lelnek meg. Ryan öklendezik, míg Clowes majdnem sikítva rohan el, de összeszedik magukat és indulnának jelenteni, mikor egy láthatatlan alak hátulról felnyársalja Ryant. Clowes félelmében felbukik, majd gyorsan megszórja a támadót, bár a lövedékek zömében bajtársa testébe csapódnak, de néhány szerencsés lövés eltalálja a támadót. A közlegény sikeresen elgurul két plazmalövedék elől, ám a harmadik a hátába csapódik és utolsó gondolata az, hogy őket levadászták.

Eközben a bázison: Nakai a barakkban azon gondolkodik, hogyan menthette volna meg barátja életét. Figyelmét felkelti, hogy a távolban lőnek valakire. Nem törődhet ezzel sokáig, mert Kroft és Danken kezdik el szekálni. A navajo tűri ezt, de mikor azzal vádolják meg, hogy ő ölte meg Dietlt, akkor elpattan valami és Nakai villámgyorsan állon vágja Kroftot, majd megfejeli Dankent, akinek eltörik az orra, majd hason rúgja. Az ajtón az őrmester lép be, Nakai azt hiszi, hogy most jól megfenyítik, de nem, Coates ignorálja a verekedést és elviszi őt a D-barakk raktárába (a barakk üres, mert a katonák gyakorlaton vannak Raton közelében). A tizedes sejti, hogy valami nagy bajba került és képes lenne leütni felettesét, hogy meneküljön. Ehelyett az ezredes fogadja, aki közli vele, hogy az űrhajó egy ellenséges lényé, aki megölte azokat, akik Dietl testét mentek behozni. Elégé valószínű, hogy a támadó Nakaira pályázik, mert ő látta és életben is maradt. Ezért azonnal 3 napi eltávot kap, hogy ne legyen a közelben, ráadásul titoktartásra kötelezik. Enoch tajtékzik, hiszen nemcsak, hogy nem bosszulhatja meg barátját, de még hallgatnia is kell.

Bár a tizedes az egésszel nem ért egyet, de teljesíti a kötelességét. Az este még felhívja Aldát és közli vele a jó hírt, miszerint hamarosan találkozhatnak. Hajnal 5-kor Benson tizedes terepjáróval kiviszi a navajot a közeli település buszmegállójáig. Hiába is faggatja az indiánt, hogy mi történt, Nakai szófukar marad és inkább a tájat nézi. Benson miután kitette a tizedest, azonnal visszatér a bázisra. A feladata daruval leemelni az űrhajót, miközben a hangárban az OWLF pár tudósa van dr. Richards vezetése alatt. Miközben elmondja az ezredesnek, hogy mire jöttek rá (és Redman őrmester is jelentést tett, miszerint Krofték testét meglelték), az egyik tudós figyelmes lesz arra, hogy a hajón vörös fények jelentek meg. Csupán Benson jön rá, hogy ez valamiféle visszaszámlálás, figyelmeztetné a többieket mikor a hajó felrobban, eltörölve a bázist a föld színéről. Három mérfölddel arrébb a yautja figyeli az eseményt. Nakai mindezalatt a buszon aludt, álma a vadászat, nagyapja és halott apja, illetve az általa soha nem ismert testvére körül forog.

Nakai Ben kricsmijében a bánatát piába folytja, A megjelenő Alda némi segítséggel kocsiba teszi az eszméletlen szerelmét és magához viszi. Ezalatt az Agate környéki rezervátumban Dan Bonney felkeresi barátját, Robert Nadiret, hogy megnyírja a birkákat. 12 juhot kellene megnyírni, de az akolban csak 10 van. Pumára kezdenek gyanakodni, de a kerítés sértetlen. A két hiányzó állatot kizsigerelve és fellógatva találják meg, a két férfi nem érti ezt. Robert szól az ajtóban álló rémült kisfiának, hogy azonnal hozza a puskát. Egy plazmalövedék csapódik a férfi mellkasába, a ledöbbent Dan fejét szintén egy kék csóva robbantja le.

Nakai álmában megjelenik a nagyapja, aki még él, de feltűnnek a rég halott szülők is, a halva született testvérrel együtt. Elmondásuk alapján ez nem egy álom, hanem maga a túlvilág. A nagyapa elmondja, hogy "állva kell maradnia a vérzivatarban, hogy majd a testvére mellette álljon". A család eltűnik, míg a szüntelen záporozó vér elnyeli az indiánt. Nakai Alda ágyában ébred fel. A barátnője hiába faggatja, hogy miért ivott, az indián néma marad. A TV-ben leadják a Cole Bázis pusztulását, ami 07:04-kor történt. Az FBI és a sereg lezárja az odavezető utat, mert talán egy nukleáris robbanófej pusztította el a bázist. A szerelmespár ledöbben a hír hallatán, ám Nakai tudja, hogy az ő sorsa az, hogy végezzen a támadóval, aki felelős az esetért. Alda nem tudja maradásra bírni párját, így hagyja elmenni őt.

Bogle seriff és dr. Ellison kimennek a kettős gyilkosság hírére. Nadire felesége nem tud mit mondani, ő nem látta az esetet, de a 6 éves Billy igen. A srác csak annyit nyög ki, hogy apját és Dant "kék tűz" ölte meg. A két férfi szemügyre veszi a tetemeket, majdnem elokádják magukat, hiszen annyira rossz állapotban vannak. Éppen azon gondolkodnak, hogy miféle fegyverrel ölték meg őket, mikor egy fogókötél tekeredik a doki testére, ami pillanatok alatt a halálát okozza. A seriff előveszi a .357-es Magnumot, majd három lövést ad le a levegő fodrozódására. A yautja deaktiválja álcáját, majd váll-lövegével átüti Bogle mellkasát. A seriff fejét trófeaként elteszi. A három lövés talált, a karja vérzik, a páncél szétment, Nakai nem is sejti, hogy minimális előnyhöz jutott, ellenfele ugyanis a sérülés miatt lassabb lett.

Nakai eléri az útlezárást, ahol négy rendőrkocsi fogadja. Egy kövér őrmester közli vele elég durván, hogy nem mehet tovább (az indián szíve szerint az öklével rendezné át a rendőr arcát). Enoch Rosalita étterméből hívja fel Aldát, közli vele, hogy visszamegy a városba, ám szerelme váratlan hírt közöl vele: négyszeres gyilkosság történt, valami "kék tűz" gyilkolt. Nakai erről egyből felismeri bajtársa gyilkosát, közli Aldával, hogy jöjjön ide a kocsiért és azonnal menjen Phonixbe a nővéréhez, amíg nem szól. Alda maradna Nakai mellett, de a férfi lebeszéli.

A tizedes az étteremben eszik és vizet vesz magához, hiszen kénytelen a sivatagon átvágnia, hogy elérje a bázis maradványait. Napnyugtáig 8 mérföldet tesz meg, az égen több helikopter és repülő száguld el, ám Nakai indián és helyi lévén játszi könnyedséggel tudja magát álcázni, egyszer sem szúrják ki. Este 10 körül látja az ideiglenes tábor fényeit, ami egy köpésre van a Cole helyén lévő krátertől. Egy másik ponton tüzet vesz észre, odalopakodik és Dietl feje mellett még négy emberért találja ott. A szörnyeteg pontosan vele szemben ül sisak nélkül, egyetlen hibás mozdulat és észreveszi. Enoch óvatosan hátrálni kezd, ám egy rossz lépés miatt kavicscsikordulás zaja veri fel a csendes estét. Az indián egy szikla mögé veti be magát, a yautja ugyanis vaktában felé lő.

Talán a sors akarta úgy, hogy egy puma volt a közelben, ami rátámad a vadászra. Nakai bár azonnal felpattanna és futna, de kivárja, hogy a két ragadozó egymásnak essen. A szörnyeteg ugyan győztesen jön ki a harcból, de karját megharapták és a páncélja sérüléseket szerzett, Nakai ekkorra már a tábor felé tart. Hálás a pumánk és nagyapjának, aki ilyen jól felkészítette lopakodásból és a sivatag túlélésére. Ennél is fontosabb, hogy immár tudja hogy néz ki nemezise, ami sebezhető, vagyis el lehet pusztítani.

A völgyben lévő tábort ugyan járőrök őrzik, de Nakai számára gyerekjáték a kicselezésük. Egy ezredesi sátorba megy be, ahol éppen megbeszélés folyik. A jelenlévők döbbenten veszik észre a navajot, aki hangtalanul ért el idáig. A kopasz tiszt mellett egy tizedes, két katona és Lee őrnagy van. Az ezredesen kívül mindenki fegyvert ránt, a parancsok ellenben türelmesen meghallgatja Nakait. A katonák nem is tudtak a predator űrhajójáról, ők egy elromlott eszközre gyanakodtak. A navajo történetét alátámasztja a frissen hozott fax üzenetet, ami Cole és Washington között zajlott, vagyis volt egy idegen űrhajó itt. Mindenki hisz a tizedesnek, akinek ráadásul elfogadják terveit a lény likvidálását illetően.

Másnap reggel indulnak neki, Nakai semmit se aludt, mégis frissnek érzi magát. Kezében egy M16-tal gyalogol, mögötte lemaradva Lee és 6 katona jön két terepjárón. Mindezt azért, mert Nakai így hangtalan tud maradni, a yautja a többiekre koncentrál, ha támad. A ragadozó táboránál csak a puma és Bogle seriff feje van figyelmeztetésül hátrahagyva. Két katona elhányja magát, ezért leváltják őket (hiszen ha ettől kikészültek, akkor csak hátráltatnák a csapatot az igazi harcban), Nakai elszörnyedve látja, hogy a hátrahagyott nyomok (az elterelésnek használt nyomokat gyorsan kiszűri) a 20 mérföldre lévő Agate felé tartanak. Beesteledik, mire a város közelébe érnek. Henry Barber bezárt benzinkútjánál várják ki a reggelt, mert este elégé sebezhetőek. Legalábbis ez lett volna a terv, ha egy piros sportkocsi nem száguld a város felé. Nakai ezt jó jelnek ítéli, mert ezt használják csalinak. Felszáll az egyik terepjáróra, rakétavetőt vesz magához és leoltott fényekkel megindulnak a város felé.

A sportkocsiban Jay Newport és Scott Richards ül zenét bömböltetve. A Cole Bázisról akartak volna tudósítani. A kihaltnak tűnő településen lelassítanak, ideális célpontot nyújtva a ragadozónak. Jay próbálja kikerülni az eléjük ugró lényt, de eredménye csak egy frontális ütközés lesz egy lámpaoszloppal. A légzsák megmenti őket, de a yautja nem kegyelmez, lemetszi Jay fejét. Scott csak azért nem hal meg, mert a feltűnő katonák tüzet nyitnak, Nakai elhibázza a lövését a tankelhárító rakétával, a yautja még idejében elugrott, így egy ház kap találatot, illetve a híradósok kocsija pördül meg a levegőben (csodával határos módon a kerekeire esik, Scott pedig életben marad).

A vadász Jay fejét az egyik dzsiphez vágja, a sofőr lefékez, három katona pedig leesik. A célpont kereket old, bárhol lehet a városban. Az ezredes három dzsipre való katonával kiér, felhúzatja parancsnoki sátrát, Lee jelentést tesz. Ha minden jól megy hamarosan helikopterekkel kiér 30 újabb katona, addig is be kell határolni a lény pozícióját. A feladatra Lee őrnagyot és három emberét (Corales, Mayhew és Chaney) jelöli ki erre. A hármas a sikátorokon át kijut a sivatagba, éjellátókkal a fejükön szétválnak. Chaney egyre több vért talál, ezeket követi, mikor a homok alól a yautja megfogja és kivégzi, a katona sikítani se tudott.

Nakait az ezredes járőrözésre küldi a nyugati városrészre Tilden társaságában. A tiszt azért nem engedi a navajot az őrnaggyal tartani, mert a bosszúvágya csak gondot okozna. A tizedes nem ért egyet ezzel, de tudomásul veszi a parancsot és teljesíti. Tudja jól, hogy alábecsülte a vadászt és túlbecsülte a sereg erejét, ezt a hibát többször nem fogja elkövetni. Tilden hiába próbál beszélgetést kezdeményezni, többnyire csak az ő szája jár (arról, hogy majd Amblin őrmester 30 kommandósa és egy Apache biztos kiiktatja a célpontot). A zuni indián nem érti, hogy amúgy az űrlény miért is nem használta a váll-lövegét, mikor elvben kell nála lennie. Nakai figyelmét ez teljesen elkerülte, azonnal az ezredeshez rohan és beszámol neki a gyanújáról, miszerint kell lennie egy tábornak, ahova a lény jár letenni a felszereléseit, ez bizonyára a lávaömlésnél van.

Ezt a gyanút a visszatérő Lee is megerősíti. Chaney halála után a yautja az elkobzott M16-tal lelőtte Mayhew-et, majd felszívódott vélhetőleg a lávaömlés felé. Az ezredes vár egy órát, hogy Amblin emberei kiérjenek, a terv szerint az űrlényt a kommandósok elé hajtják, így vagy úgy, de az egyik csoport csak kilövi. Az ezredes alakulatát Nakai vezeti nem kis örömmel. Nakai, Lee, az ezredes és 23 katona indul meg (a két terepjárón 6 fő foglal helyet, mindenki más gyalogol), két fő pedig a holttesteket gyűjti össze. Tilden és Nakai (ők az egyedüliek, akik nem tartanak maguknál éjellátót) játszi könnyedséggel követik a nyomokat. A navajo csapdát sejt, ezért előre megy, tőle lemaradva a szintén jó lopakodó képességekkel megáldott Tilden, végül mögötte jön a sereg.

1 óra telik el, csapda ugyan nem volt, de időközben a kommandósok pozícióba kerültek, Nakai egy völgyben behatárolta a vadászt, már csak a harci helikopter elé kellene ugrasztani. Az ezredesék nagy hanggal rontanak az ellenségre, a közeli vízmosásból pedig felemelkedik az Apache és megszórja a ragadozót négy rakétával. Csodával határos módon a yautja nem csak életben maradt, de váll-lövegével egyetlen lövéssel tűzgolyóvá redukálja a helikoptert, ahogy a két terepjárót is. A kommandósok váratlanul csapnak le a lényre, többször is eltalálva, csakhogy ennek komoly ára van, amit emberélettel fizetnek meg. A pár perces harc a vadász megfutásával ér véget, ugyan sikerült megsebezni, de cirka 20 katona élete ment erre rá (köztük van Lee őrnagy is).

Reggeledik, Nakai lesz az ezredes szárnysegédje, megszervezi az őrséget, míg a többiek összekaparják a holttesteket. Mivel a rádió megsemmisült, ezért Tilden önként vállalja, hogy visszamegy a városba és azonnal erősítést rendel tankokkal és repülőgépekkel. Nakai ezalatt engedélyt kér és kap a tiszttől, hogy felderítse a terepet, amire két órát kap, máskülönben a légicsapás őt is eltörli a föld színéről. Egyedül vágva neki az útnak rájön, hogy miért is okozott a szörny ekkora veszteségeket: egy barlangba tudott visszahúzódni és eme előnyös pozícióból könnyen kilőhetett bárkit.

A lávaömlés azon részére ér, ahol furcsa, kupolaszerű kitüremkedések vannak. Megfeledkezik arról, hogy ezek anno légbuborékok voltak, ezért üregesek. Az egyik ilyenbe majdnem belezuhan, de még időben megkapaszkodik és felhúzza magát. Térde sajog, keze vérzik, de amúgy jól van. Kötél révén magasabb pozícióba mászik és meglepi a látvány: a lávaömlés közepén lévő völgy egy erdőségnek ad otthont, igaz, elégé száraz növényeknek, de akkor is a sivatag közepén ez egy oázis. Ideális hely egy vadásznak: a fák védik a napsütéstől, illetve a kíváncsi szemektől, a hely megközelítése nehéz és veszélyes, ráadásul van itt ivóvíz.

Az indián számára már csak egy óra maradt a légicsapásig. A magasban köröző varrjak segítenek nekik, ugyanis ezek a predator táborában lévő döghúsra pályáznának. A lény kiterülve, csupa véresen fekszik, nem is sejti, hogy Nakai figyeli. A katona előrébb lopakodik, próbálva nem öklendezni, miközben a trófeaként végzett testek között jár. Az M16-ost a kezében tartva figyeli a célpontot, pár lövéssel végezhetne vele, ám annyira az előtte lévő szörnyre fókuszált, hogy észre se vett egy primitív csapdát. Nakai lábai beleakadnak egy zsinórba, ami szabadjára enged egy tövisekkel kivert ágat. A navajo még idejében elugrik, de a jobb karja váll része így is megsérül, az izmok és inak roncsolódnak, vagyis a gépkarabélyt nehézkesen tudja kezelni. A zajra felébred a yautja, Nakai egy fa takarásába ugrik, fejben már tudja, hogy meg fog halni, az egyetlen lehetőséget csúnyán eljátszotta.

Tilden egy helikopteren tér vissza, Washington ugyanis látta a harcot (egy szatellit éppen ott volt), így nem kell sokat vacakolnia az erősítéssel. Két tank (Arizonából, légi szállítással), négy harci- és három csapatszállító helikopter van úton, ha ez nem lenne elég, akkor a kormány egy egész sereget küld ki. Tilden jelent az ezredesnek (aki még a sokk hatása alatt van, hogy első ütközete hogyan ért véget), Sowel őrnagyot meglepi a mészárszék (az erősítéssel jött, ő is megerősíti, hogy hamarosan érkeznek a páncélosok). A zuni rákérdez, hogy hova lett Nakai, mert sehol sem látja. Engedélyt kér és kap követni őt, Tilden reméli, hogy barátja már végzett és nem került bajba.

Nakai próbál célra tartani és kilőni a lényt, de fél kézzel nehéz ezt kivitelezni és minden lövése mellé megy. Újratárazáskor elveszti szem elől a sisaktalan yautját, ezért futni kezd a légbuborékokhoz. Futás közben valami zöldes folyadék hullik rá, a predator fáról fára ugrálva beérte őt, játszi könnyedséggel kitépi a katona kezéből a fegyvert és széttöri. Nakai karjába újabb fájdalomhullám árad szét, de tovább fut. A vadász követi, ám az egyik ág a súlya alatt letörik, az így is komoly sérülésekkel küszködő vadásznak ez már túl sok, visszatér a táborába lepihenni.

Nakai fejében egy terv kezd körvonalazódni: a lávaömlésre csalja nemezisét, ahol lezuhan az egyik verembe. Ágakkal és levelekkel lefedi azt, amibe anno majdnem lezuhant, majd öngyújtóval felégeti a völgy növényzetét (a sérült karját a pólójával kötésbe teszi, elviselhetőbbé téve a fájdalmat). A predator kijön táborából, váll-lövegével megereszt pár lövést, de ezek sorra mellé mennek. Az indián nyomába veti magát, ám pontosan belelép a csapdába. Nakai a verem széléhez megy és lenézne, ám ekkor ellenfele kirántja a lába alól a talajt és felmászik. Nakai vesztett, a yautja kipattintott csuklópengével fölé tornyosul.

Csakhogy Nakai nem volt egyedül, halott testvére a szellemvilágból beteljesíti a rá testált feladatot: eltereli a szörny figyelmét. Nakai az övével együtt elhagyott pár tárat, a kísértet szelet gerjeszt, így a tűz elemészti a tárakat, a berobbanó lőszer pedig elvonja a yautja figyelmét. Több se kell Nakainak, előhúzza pisztolyát és lő: az űrlény száját, jobb szemét és homlokát üti át. Még akkor is az elsütőbillentyűt húzza, mikor a tár kiürült. Az eseményt Tilden is látta (a tűz segített idetalálni), az M16-osával kész lett volna lőni, de Nakai elintézte a feladatot. A két indián visszatér az ezredeshez, vidáman tesznek jelentést, majd Nakai előszedi a levágott predator fejét.

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.