Az Acheronon létesített kolónián talajkutató. Mint ilyen, kapcsolatban van a Jorden családdal, akik szintén ebből élnek. Június 10-én délután Nolan beszél Russ Jordennel, hogy tragédia történt. A kinti munka során Otto Finch és Curtis Finch (szintén talajkutatók) életüket vesztették.
2179 június 21-én a Weyland-Yutani által megadott koordinátákra a Jorden család vonul ki. A telepesek balszerencséjére valóban találnak valamit. Russ Jorden arcán egy parazitával tér vissza másnap este. 23-án délután a férfi magához tér, ám nem csak megszületik belőle egy kígyószerűség, de kereket old és 12-13 ember kerül szintén a gyengélkedőre, mert ők is úgy jártak, mint Russ. A helyzet fokozatosan romlik, a helyi Gyarmati Tengerészgyalogos helyőrség, a Weyland-Yutani tudósok és az önkéntes telepesek képtelenek gátat szabni az infesztáció kiterjedésének.
Romló szituáció
Egyre több lény születik és egyre több ember tűnik el örökre. Ha sikerül is a bestiákra rálelni, akkor még a tengerészgyalogosok is életüket vesztik a harcban. Mikor csak a Russból született xenomorf létezett, a telepeseknek megparancsolják, hogy zárkózzanak be és jelentsenek minden gyanúst. A romló helyzet során aztán a lakókat összeterelik kisebb csoportokba, hogy nehezebben legyenek prédák. Június 25-ének reggelén az alienek lerohanják a gyengélkedőt és elragadnak minden ott tartózkodó fertőzött embert és orvost, annak ellenére, hogy pár katona őrizte a helyet. Ennek hatására Al Simpson igazgató egyetlen helyre koncentrálja az embereket, hogy jobban lehessen őket felügyelni és védeni. Demian Brackett százados tudja, hogy ez ugyanakkor kétélű kard: mert az alienek ha legyűrik a katonákat, akkor semmi se gátolja meg, hogy egyszerre végezzenek mindenkivel.
A raktárban Genevieve Dione, Nolan és Derrick Russel szerveződni kezdenek és tervezgetnek. Másnap dél körül a három vezető személyiség, Brackett, Simpson és Reese doktor vitába keveredik egymással. A befutó üzenetek szerint Brackett köteles katonáival a Társaság képviselőjét, a doktort szolgálni, Simpson pedig, aki eddig a kolóniát vezette (még ha mindig is tudta, hogy nem ő az igazi főnök) pedig elveszti hatalmát. Anne ripakodik rájuk, hogy talán ahelyett, hogy azon vitáznának kinek nagyobb a pénisze, talán ideje lenne tenni valamit, hogy végre megmentsék az embereket, mert lassan nem lesz senki, aki felett parancsolgathatnának. A telepesek kitörő örömmel tapsolják meg az özvegy szereplését.
Még ezen a napon sikerül behatárolni hol van az idegenek fészke. Brackett százados a katonák zömével támadást indít, hogy megsemmisítsek őket, Julisa Paris hadnagy a maradék katonával pedig megpróbálja védeni a telepeseket. Dione, Cale és Russel és még jó pár civil úgy dönt, hogy ők most lépnek és távoznak. A vég kiteljesedik a Hadley's Hopeon, ugyanis Brackett támadása kudarcot vall, miközben az alienek felprédálják Paris védelmét. A raktárban lévő telepesek egy része a jobban védhető műveleti terembe megy, ám csak kevéssel élnek tovább, mint azok, akik a raktárban maradtak. A szakadár telepesek, akik még Dione csoportjával léptek le élnek csak, hozzájuk csapódik az utolsó két még élő katona (akik a fészek elleni támadásban vettek részt).
Július 3-án a túlélők egy kétségbeesett tervet visznek végbe, az Onager fedélzetére próbálnak jutni. Csupán 38 telepes kerül élve a rövid távú hajóra, a többiek meghaltak, köztük a két tengerészgyalogos is. Az élők között van Russel, Cale és Dione. A géppel az LV-223-ig jutnak, holott csupán három napot kellett volna várniuk, hogy a USS Sulaco megérkezzen, bár erről nem tudtak. Már az is csoda, hogy a másik égitestig eljutnak, hiszen az Onager kifejezetten rövid távra lett tervezve.