FANDOM


A Hasegawa Hírszolgálat riportere. 15 éven át dolgozik a cégnek (első feladata mindent kideríteni mit kell tudni a gyarmatizálásról egy cikkhez), ebből 10 évet helyszíni riporternőként. Egy nap behívják az elnök-vezérigazgató, Hiromi Hasegawa irodájába. Nickole eddig legfeljebb ha pár méterről látta főnökét, akkor is nyilvános rendezvényeken, ez az első, hogy négyszemközt fognak találkozni és beszélni. Izgalommal vegyes félelemmel lép be az irodába, előtte még NohtPadjába felhegyez pár dolgot a készülő cikkéhez, ami dr. Shalaballaz Raoról szól.

Négyszemközt a főnökkel

Egyből megállapítja, hogy főnöke erősen kozmetikázza magát, illetve hogy asztala nem igazi fából van, hanem műből. Megfigyelőképessége miatt van itt, Hirominak (aki barátságosan fogadja és tegeződnek, bár Nickole feszeng), ugyanis egy ilyen riporter kell a következő melóhoz. Kejela anno írt egy expozét a Weyland-Yutaniról, de az információhiány miatt nem jutott messze. Nos, ez most megváltozik. Kejela számára imponáló, hogy Hiromi dicséri munkáját, hiszen a legapróbb információkat is megemlíti, cikkeit az intelligens és átlag emberek ugyanúgy tudják olvasni.

A feladat szerint Emilio Cruz tábornok, az USCM vezérkari főnöke akar egy riportert, aki a tengerészgyalogosokat emberként mutatja be. Ez kapóra jön, hiszen így a riporter elcsíphet információkat, ami kompromittálhatja a Társaságot. Az már gond, hogy 1 évig kell a katonák között lennie. Hiromi nyugtatja, hogy ne aggódjon a vakációja és családja miatt, a tengerészgyalogság ideje zömét készenlétben tartja, ha meg akció is van, az zömében veszélytelen. A feladat kettős: valóban kell a tengerészgyalogságról cikket írni, de a fő cél fülelni, hogy az USCM és a Társaság mit tud Hadley's Hope pusztulásáról. Hasegawa biztos információból tudja, hogy a két szervezet együttműködött ama incidensben, talán a katonák elhintenek pár információt amivel támadhatóvá válik a Wey-Yu.

Katonák között

Másnap reggel Nickole jelentkezik a Camp Obama táborban Emily Berenato hadnagynál. A nevadai-kaliforniai határ közelében lévő bázisnál a J szakaszba osztják be. Az egység végzi a biztonsági jellegű feladatokat, de még mindig képzés alatt vannak, éppen a legmodernebb fegyverek használatát sajátítják el. A táborban nincsenek árnyékok, ami azért gond, mert az alváson kívül a katonák mindent kint végeznek. Nickole amúgy is sötét bőre mahagóniszínűvé válik egy hónap alatt.

A riporter egysége tagjairól készít anyagokat, hogy majd rajtuk keresztül mutassa be a katonák életét. Dmitri Carlos Sandoval közlegény (Kicsi D.), Dmitri Shostakovich Sando közlegény (Nagy D.), Ayed Stepanyan őrmester (ő csak jóval később lesz interjúvolva), Hakim Rashad tizedes, Li Hsu tizedes, Berenato hadnagy és Malik Washington közlegény mind nyilatkozik.

Ugyan Nickolet nem érdeklik a fegyverek, de olvasói között számosan akadnak, akiket majd fog, szóval odafigyel mikor oktatják hogyan kell kezelni az M41A Pulse Rifle MK2-est. Nickole végigcsinálja a képzést, a lövészetet, a sötétben való mozgást, terepgyakorlatokat, stb., de számára a legérdekesebb témát a informális képzés tartogatja. Egy nap Ayed Stepanyan őrmester kimenőt engedélyez, amit 6 katona mesterlövész pókerben tölt el. Négy gerendát visznek fel egy gerincre, minden 13 lappal, amiket 2 km-ről lőnek ki, mindenki egyet lőhet és az győz, aki a póker szerint a legjobb lapokat találja el. Fogadások köttetnek, sokan az egység legjobb lövészére, Rashid tizedesre tesznek.

Már csak a tizedes és Washington van partiban (Hsu tizedes eleve nem játszott, ő figyeli a játék állását). A pókert a tizedes nyeri meg, ám Nickole (aki kameráján jól látja a helyzetet) figyelmezteti őket, hogy nézzék csak meg még egyszer a lapokat. Így derül ki, hogy az igazi győztes Washington. Kicsi D., a bankos kifizeti a pénzt a riporternek (csak ő fogadott Washingtonra), a katonák zavarodottak és dühösek, Rashid pedig meglepődött. Kicsi D. nem érti miért fogadott Washingtonra. A riporter elmondja, hogy tudott a játékmackós sztoriról (Washington mindig elnyerte a vurstliban a céllövészet fődíját, a mackókat), továbbá most jól jön ez a plusz pénz, mert két hétig a Prince Edward szigeten fog nyaralni.

Stepanyan őrmester lerombolja ezt az illúziót: nem érdekli, hogy 1 éve tervezi ezt a nyaralást, mert most bevetés van. Éppen most jött az értesítés: a J szakasz azonnal menjen a Nelliere, ami az LV-418-asnál fogja kitenni a csapatot. A következő 24 órában Nickole csomagolással tölti az idejét, egy űrsikló viszi fel őket a hajóra, ami meg sem áll a célbolygóig. A riporter még elküldi szöveges és hangüzeneteit főnökének, aki csak egy üzenetet küld vissza, miszerint ne feledje az igazi célját.

Távol a Földtől

Nickole lemondja a vakációját, frusztrált, amiért nem kapja vissza az előlegben letett pénzét és hogy Hasegawa így becsapta, még hogy nem kell aggódnia a vakációja miatt. A hajó elhagyja a Holdat, a katonák és a legénység befekszik a kryoba. Az ébredést követően Pókerarc (ez jobb név, mint a "riporter") tudni akarja miért is kellett lemondania a vakációt. A hadnagynő mondja el, hogy a bolygón egyetlen kutatótelep van, a tudósok kerültek bajba, néhányan éppen egy dolina felett voltak, mikor az beszakadt alattuk. A planéta egyetlen kontinense tele van ezekkel, a váratlanul megnyíló lyukak mindent elnyelnek, ami éppen felettük volt.

Nickole fellélegzik, egy egyszerű mentőakcióról lesz hát szó. Stepanyan megint pedzegeti, hogy ezután ő nyugdíjba fog vonulni, ez lesz az utolsó bevetése. Igaza lesz, valóban az utolsó bevetése lesz.

Terepen

6 tudós alatt szakadt be a talaj, amikor mintát gyűjtöttek. Nagy D., Kicsi D., Rashad, Hsu és Washington leereszkednek és felhúzzák őket (szkafanderben, lévén nincs lélegezhető atmoszféra), majd ATV-vel visszaviszik őket a telepre. Eközben a riporter az állomáson várakozik, a hadnagy megengedte neki, hogy NohtPadján figyelje a katonák által küldött sisakkamera felvételeket. Emellett kikérdezi a telep vezetőjét, dr. Aparna Pradhumant, hogy miért küldte ki a tudósokat (nem ő küldte, mindenki magától ment ki).

A NohtPad lehalkítva van (Kejela nem is nagyon figyelt rá, hiszen később is megnézheti mi történik), de így is elég hangosan hallható Rashad káromkodása. A riporter ránéz az eszközére és látja, hogy a katona a verem legmélyebb pontján van. A közelében van egy második lyuk, aminek alján tojásszerű objektumok vannak. A katona nem mehet túl közel, mert még beomlik alatta a talaj, így nem tud mintát gyűjteni (a hadnagy utasította volna, de nem kockáztat emberéletet).

Kejela rákérdez a tudósnál, hogy ő tudja-e mi ez. Pradhuman nemmel felel, bár kellett volna neki ilyet látni, még mondana valamit, de inkább befogja a száját és elmegy, mintha nem akar túl sok dolgot kikotyogni.

A sikeres akciót követően a telepen a tudósok összepakolnak, másnap reggel (már ami itt annak számít, hiszen mindig sötét van) majd a Nellie fedélzetén mindenki visszatér a Földre. Kejela végez az estefolyamán a videofelvételek átnézésével, de úgy gondolja, hogy csak illusztrációnak lesznek jók. Úgy dönt inkább megy interjút készíteni Stepanyan őrmesterrel. Kilépne a barakkjából, mikor megszólal egy csengő, ami jelzi, hogy valaki beakar jönni.

Karantén

A riporter összerezzen, de beengedi Pradhumant. A doki részeg, átad egy adatlemezt, majd távozik. Nickole behelyezi a lemezt a NohtPadjába és kíváncsian nézi végig a rajta lévő adatokat. A Weyland Corporation a 2080-as években végezte el a felszíni vizsgálatokat, látszólag semmi különbség nincs eközött és a Nickole által anno előkészített cikkben. Letölti a saját cikkét és meglepő dologra lesz figyelmes: a tudósoknak készített lemezen szó sem esik a talajomlásokról, vagy hogy anno a Weyland Corp. biológiai jeleket vett, vagyis valószínűleg van itt egy faj. Eszerint a Wey-Yu eltitkolta a veszélyt a tudósok elől.

Mielőtt körvonalazódna a fejében mire is bukkant rá, hirtelen kialszanak a fények és a vörös lámpák kezdenek villódzni, a riadójelzés szüntelenül ordít, míg egy női gépi hang figyelmeztet a biológiai szennyeződésre, ami miatt karantén lett elrendelve. Nickole kamerával a kezében rohan az orvosi részlegbe, ahol bizonyára észlelték a vészt. Valóban jól döntött, Pradhuman, Stepanyan, illetve a bázis orvosa, Cho Duk Park figyeli az ágyon lévő Berenato hadnagyot, aminek arcán valami van.

Nickole rögzíti az orvos erőfeszítéseit, ami nem jár eredménnyel, hiszen ha leszedi a lényt, akkor a hadnagy meghal. 12 óra alvás után a riporter visszatér, Pradhuman és az őrmester vitatkozik, előbbi szerint itt kel hagyni a testet, így a többiek megmenekülhetnek, de ha maradnak, mindenki meghal, utóbbi pedig nem akar távozni. A vitát az orvos szakítja meg, aki újabb próbát tenne a lény levételével, de az magától leesik. A hadnagy teste hirtelen összerándul és a mellkasából valami előtör.

Utolsó védelmiállás

Nickole a túlélőkkel a Pátióban (a telep azon része, ahol üvegablakon lehet a kinti tájat nézni) van. Rashad és Washington támasza még visszatartja a lényeket. Rajtuk kívül csak Stepanyan van életben, csakhogy az ő testét csúnya sav marta sebek borítják. Nem tudni honnan került elő ennyi sötét lény, de az biztos, hogy mindenkit megöltek. Az őrmester és Kicsi D. az étkezőben próbálta a katonákat összegyűjteni, mikor az idegenek lecsaptak, csak az őrmester jutott ki élve sav marta sebekkel. Hsu és Nagy D. a kommunikációs szobába tartva esett el (6 lényt ölnek meg), ha sikerült az üzenetet elküldeni, akkor is 2 hét mire valaki fogja az adást, addigra meg már senki se él a telepen.

Nickole számára fontos, hogy az üzenet célba érjen, mert legalább a világ tudni fog mi történt itt, hogy a Társaság tudott a lényekről, mégse figyelmeztetett senkit. Az alienek újra feltűnnek, Nickole előveszi pisztolyát és segít a védelemben.

A riporter nem tudhatta, de az üzenete elérte a célt, vagyis Hasegawához kerül. A nő elégedett legjobb riporterével, hiszen csak sikerült rést találni a Társaságon. Milyen kár, hogy a Hasegawa Hírszolgálat és a tengerészgyalogság összeesküdött, miszerint tényleg megtalálnak egy rést, de azért, hogy így segítsenek a Wey-Yun. Kejela riportja törlésre kerül.

Felszerelés

  • Pisztoly

Előfordulás

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.