Az M83M2 SADAR (Shoulder-launched Active-homing Dispsable Anti-tank Rocket) egy könnyű, egylövetű páncélos elleni rakétavető. Egészen 1 km-ig lehet vele járműveket eltalálni, a követő rakéta kilövés után rááll a célpontra a fegyver orrán található infravörös érzékelőnek köszönhetően.
Mikor az elsütő gombot lenyomják, eltelik két másodperc mire az infravörös érzékelő a kezelő gyűjtő irányzékába küldi a képeket, 20 másodpercig lehet vele lőni, máskülönben nem követő lövés lesz (ez 200 méterig pontos). De mikor egy célpont (pl. egy jármű) kerül a gyűjtő irányzékba, akkor a kezelő ráirányozhatja az érzékelőt, hogy követő lövéssel elpusztítsa, ezt csak akkor lehet elérni, ha a célpont végig tiszta képet nyújt.
Mikor a fegyvert elsütik, a rakéta maximális sebességgel száguld a célra. A szenzorok mindig a legmelegebb pontra irányítják a rakétát. A robbanófej elég erős, hogy a legtöbb könnyű és közepes tank páncélját átüsse. A balesetek elkerülése véget ügyelni kell, hogy ne túl közelről (20 méter a minimum lőtáv) lőjön a kezelő és a háta mögött legalább 10 méternyi tiszta terep legyen.
A fegyver továbbá elvan még látva egy hagyományos irányzékkal is, amivel célba lehet venni olyan célpontokat, amiknek nincs hőképe. Ezek általában bunkerok, kommunikációs központok, depók, stb.
Variánsok
Az A1 modellt nem kedvelik a katonák, mert ha a célpont csalikat dob el, vagy nem nyújtanak tiszta képet, akkor nem lehet őket eltalálni, viszont az A2 modell már egy álom ehhez képest, ugyanis a fegyvernek van egy határozott závárzat mutatója, amivel könnyebb a célpont helyét követni, már csak a robbanófejet kellene fejleszteniük, hogy erősebb is legyen. Az A2 képes még megkülönböztetni a célpontot a csaliktól.
Az USCM idővel továbbfejleszti a fegyvert, mert a tankokat hiába rongálja meg, annak személyzete sokszor életben is marad. Ezt orvosolva születik meg az M83AM SADAR AMAG.
