 | |
|
Gyártó: |
|
|
Típus: |
Rohamkarabély |
|
Éra: |
22-24. század |
|
Tár mérete: |
99 lövedék |
|
Felhasználó |
|
|
Lőszer: |
10 x 24 mm-es
|
|
Súly: |
4,9 kg (tárral együtt) |
|
Elméleti tűzgyorsaság: |
900 lövés/perc |
|
Hatótáv: |
2100 m (500 m-ig effektív) |
Az Armat M41A egy 10 mm-es, impulzus-működtetésű, léghűtéses automata támadó karabély, mely a 2171-es csapatszolgálatba követő 8 évben a USCM és a US Army (itt rendszeresítették előbb) fő rendszeresített kézifegyverévé vált. Hivatalosan M41A a neve, az impulzus karabély csak a beceneve ami a tüzelőmechanizmusa miatt terjed el, ami impulzus gyújtású. A tervező, Jonathan LaForce egy ikonikus fegyvert alkot meg, ami szimbolizálja az amerikai fegyveres erőket. Az M41A a Föld minden kontinensén és több tucat világon tűnik fel számos konfliktusban. Kezelői ódákat zengenek róla, míg az ellenség retteg tőle. Az M41A egy robusztus fegyver, ellenáll a kosznak, rozsdásodásnak, hidegnek és forróságnak, nincs olyan helyzet, mikor meghibásodna. Éppen ezért még a 2300-as években is hadrendben marad, illetve számos kolónián tartják önvédelmi fegyvernek.
A standard változat egybeépült egy PN 30 mm-es pumpás gránátvetővel, tervei a Harrington Automata Karabélyon alapszanak a korai 2060-as évekből, bár annál jobb, lévén azóta fejlődött a technológia. LaForce alapul vette a szerkezetet és megtartotta az integrált gránátvetőt. Az M41A könnyű, de kemény: ultrakönnyű ötvözetekből készül, precíziós fémöntvényekben. A külső tok anyaga titánium-aluminid ötvözet, több belső alkatrészt pedig nagykeménységű, hőálló műanyagból öntenek. Eredetileg szilárd magvas lőszer kilövésére tervezik, de a tengerészgyalogság mindenképpen egy hüvely nélküli lőszeres fegyvert akart kapni. LaForce abszolválja a kihívást, így speciális anyagokat használ a belső szerkezethez, illetve a lőszer ultramodern hűtő hatással rendelkező gyúlékony hajtóanyagú, így van megoldva, hogy a fegyver ne melegedjen túl (a hüvelyes fegyvereknél megvan oldva a hűtés, mikor a hüvely kirepül). Felépítése hagyományos, egy rugós ki-behúzható válltámasz segítségével stabil tüzelési pozíciót lehet vele felvenni automata sorozatok leadása esetén. Egy beépített tompító nyeli el a tüzeléskor keletkező visszarúgásokat. A célzás a hordfogantyún vágott hornyon keresztül, annak hátsó nyílásán elhelyezett állítható irányzék segítségével történik. Egy 3x nagyítású AN/RVS-52 CCD televíziós célzókészülék is felszerelhető a hordfogantyúra, így növelhető a lőtávolság rossz látási viszonyok esetén.
Az M41 a hagyományos US M309 10 mm x 24-es, acélköpenyes, robbanóhegyű lőszert használja, mely áthatol a gyalogsági páncélmellényen, és közvetlenül a becsapódás után robban. Egy alap M41 tárba 99 ilyen lőszer fér, azonban az automata adagoló beragadásának elkerülése céljából általában csak 95 %-ban töltik fel a tárakat. A lecserélt üres tárakat a harci helyzettől függően lehetőség szerint megtartják, mivel elég drágák. Megjelenésekkor az U alakú automata adagolótár és a rotációs hasadék (szintén LaForce tervezte) forradalminak számít, ugyanis nemcsak felére csökken a visszarúgás mértéke, de lehetővé teszi nagykaliberű lőszer használatát, amit a céges versenytársak nem tudtak produkálni.
Az M41 a lövések kiváltásához elektronikus impulzusokat használ, melyet közvetlenül az elsütőbillentyű működtet. A hangja olyan, mintha egy elmebeteg kalapáccsal püfölne egy acélhordót, a szabadság hangja ez, ami elrettenti az ellenséget. A fegyver négyeslövésekre és sorozatra állítható, utóbbi esetben elméletben 900 lövést is le lehet adni percenként. Ha a lőszer elakadna, a manuális adagolófogantyú kerül elő, amivel elháríthatják a gondot, vagy rakodás közben megbizonyosodhatnak róla, hogy nincs megtöltve a fegyver, nehogy véletlenül elsüljön.
A tárban maradt lőszerek számát egy LED-kijelző mutatja, mely éjszakai műveletek során lesötétíthető. A fegyver motoros mechanikáját a hordfogantyúban elhelyezett lítium elem táplálja, mely 10 000 lőszerhez elegendő, és a fegyverállványról vagy hordozható töltőről tölthető fel. Az alulra felfüggesztett 30 mm-es gránátvető tartalmaz egy csövet, závárzatot és egy négyes belső tárat, melyet kézzel lehet feltölteni külön gránátkazettákból. Pumpás mechanizmus juttatja a gránátot a töltényűrbe és élesíti a tüzelőmechanikát, melyet a tárburkolat elején elhelyezett elsütőbillentyűvel lehet elsütni. Általában az M40 nagy robbanóerejű repeszgránátot használják, melynek lőtávolsága 400 m, Helene 215-ön van rá példa, hogy egyes katonák rögtönzött aknavetőként alkalmazzák a gránátvetőt.
Történelme
A gyarmati háborúk alatt, főleg kochani csata és a miehmi hosszú hadjárat után világossá válik, hogy a rendszeresített Harrington Automatic Rifle és Weyland Strom Rifle kora lejárt, egy új generációs gépkarabély kell. Egy olyan, ami ellenséges környezetben is megbízható marad, illetve kellő ereje van a legmodernebb testpáncélosok átütésére. Elég volt abból, hogy hadjárat hadjárat után a tengerészgyalogság nem bír megfelelő felszereléssel és számos katona esik el emiatt. Phillips tábornok dührohamot kap az Űrparancsnokság tisztjei előtt, nem hajlandó az embereit a lázadók ellen küldeni, mert a nem megfelelő fegyverzet miatt biztos ott pusztulnak el.
Az USCM bevezeti a nagy reformját, a Marine 70 programot, aminek keretében egy sor új fegyver kerül csapatszolgálatba, illetve új taktikák és stratégiák lesznek alkalmazva. 2169-ben, a reform kidolgozásakor a Wey-Yu pert akaszt az USCM nyakába, mondván nem kell lecserélni a Weyland Stormot, az tökéletes, csak a katonák nem értenek hozzá. A megvesztegetések, korrupció és zsarolások nem jutnak eredményre, a Társaság leáll a perrel, végre a bizottság hozzáfoghat a munkához. Miközben a különböző cégek a saját fegyvereiket akarják rátukmálni a haderőnemre, addig a porondon megjelenik egy veterán, leszerelt tengerészgyalogos, bizonyos Jonathan LaForce. Ő szó szerint a sufnijában, maszekban dobott össze egy olyan fegyvert, ami minden riválist leiskolázott.
A lőtéren mindenki odakapja a fejét, hiszen senki sem hallott még ehhez fogható hangot. A prototípus a 12 mm-es Darnallt használ, ami önmagában lenyűgöző, de az pláne, hogy ennél nagyobb kalibert is kilőhet sorozatban és még úgy is pontos marad. 6000 lövést sikerül leadni vele úgy, hogy előtte sárba mártották és megfagyasztották. A versenyt az M41 nyeri meg. A Wey-Yu később megpróbálja ellopni, majd szabotálni a fegyvert, de nem sikerül.
LaForce társul az Armattal, ahol ezidőtájt hozták létre a 10 mm-es hüvely nélküli lőszert, ami a legmodernebb páncélzatot is átüti, de nem volt fegyver, amihez használni lehetett volna. A cég révén kialakul a ma is ismert M41. A súly csökken, a szívósság nő az új anyagok révén. A rossz hőszóródási ráta, ami a prototípus egyetlen gyengéje volt most kijavításra kerül. 2171-ben rendszeresítik a karabélyt, csakhogy katasztrófa történik. Az Armat a 10 mm-es lőszert alvállalkozókkal gyártatja le, valaki módosít a lőszer összetételén, ami számos bőrnyakú halálát vonja magával és bemocskolódik az M41 hírneve. Az LV-832 őshonos faja elleni harc vérfürdőbe megy át.
A hibás lőszer más világokon is áldozatokat követel. Amint a fegyver kellően felforrósodik, a lőszer burkolata deformálódik, ragacsos lesz és jobb esetben eltömíti a fegyvert, rosszabb esetben az ember arcába robban. A katonák szabályosan félnek használni, egyesek inkább rövid csövű sörétest használtak, ami megbízható. Nem egy helyen olyan katonák testére lelnek, akik mellett szétszerelt M41 van, próbálták megjavítani vagy lehűteni fegyverüket, mikor az ellenség végzett velük. Az Armat kivizsgálja a hiba okát és visszahívja a fegyvereket. A következő harcokban már normális lőszert kapnak, de a tengerészgyalogosok egy ideig még félnek a fegyvertől.
Az Armat módosít az M41-en, kisebb korrekciókat eszközölnek a munícióutakon és a hűtőkben, a digitális muníciószámlálót kikapcsolhatóvá teszik, mert halvány fénye árulkodó lehet éjszakai bevetéseken (a katonák szigetelőszalaggal takarták le). Így születik meg az M41A.
EGYÉB JELLEMZŐK:
- Karabély súlya tár és hordszíj nélkül: 3,2 kg
- Teli tár súlya: 1,5 kg
- Hordszíj súlya: 0,2 kg
- Hadisúly: 4,9 kg
- Karabély hossza (betolt válltámasszal): 69,5 cm
- Karabély hossza (kihúzott válltámasszal): 84 cm
- Csőhossz: 24,7 cm
- Lövedék kezdősebessége: 840 m/mp
- Maximális lőtávolság: 2100 m
- Maximális hatótávolság: 500 m
- Elméleti tűzgyorsaság: 900 lövedék/perc
Változatai
- M41A Pulse Rifle
Gránátvető
Négy gránát fér el a csőalatti gránátvetőbe. Az alábbi gránátokat lehet behelyezni:
- M40 High Explosive Fragmentation: A leghasználtabb az M41A gránátvetőjénél. 87 métert tesz meg másodpercenként. Maximum 400 méterig tud repülni ha kilövik. 5 m-es körzetben 300 repeszt szór szét. Vörös sapkájú. Lehet akár kézzel is eldobni.
- M38 High Explosive Armor Piercing (HEAP): Ugyanaz mint az M40-nél, de ez 7 cm vastag acélon is át tud hatolni. Zöld sapkájú.
- M51A Bounding Fragmentation: Kék sapkájú. Mikor kilövik, a levegőben robban 2 m-re a földtől. Gyalogság ellen használatos.
- M108 Canister (Buckshot): Egy nagy sörétes lövedékre hasonlít, ami közelre jó. 30 m-ig lehet lőni.
- M203 Baton: Civilek oszlatására használt.
- M60 White Phosphorous Incendiary: Fehér sapkájú. Foszfort tartalmaz, ami tüzet okoz, másodlagosan még a környezet is felgyullad tőle ha az olyan.
Megjegyzés
Az Aliens: Életre Halálában lévő Huszonkettedik epizód novella szerzője hibát vétett ott, hogy LaForce-ot teszi meg alkotónak, aki röviddel a Marine 70 program előtt dobja össze a fegyvert, vagyis előtte nem létezett ilyen. A gond ott adódik, hogy pár képregényben, ami ezelőtt játszódik feltűnik az M41A, legkorábban a 2130-as években, ahol a tengerészgyalogság használja is.
Galéria
.png "Pulse Rifle ammo counter (49).png (295 KB)")
Előfordulás
A lentebbi művekben a fegyver különböző típusai is szerepelnek.
- Aliens: Ripley Háborúja és képregény
- Aliens: Életre Halál - Hős/Huszonkettedik epizód/Üres fészek