Vékony, komor arcú nő és a DSMO Marion fedélzetén a tudományos főtiszt, akit nehezen lehet meglepni, vagy megijeszteni. Mielőtt a hajóra került, már sok bolygót és aszteroidát bejárt, ahol elképesztő dolgokat látott. 2159-ben aztán az arcán újra kiül a félelem és a csodálkozás, hiszen szembekerül az alienekkel. Ideje nagy részét a laborjában tölti, elégé halk szavú, csendes egyéniség. Ellentétben a többi emberrel, akik a hajón vannak, ő közvetlenül a Weyland-Yutani alkalmazottja (a Marion előtt a Proxima Centauri körül lévő W-Y állomáson dolgozott, előtte, mikor még gyakornok volt, akkor meg a Marson). Sneddon imádja a munkáját, mindent ennek vet alá, számára az űr egy nagy játszótér, ahol bármit felfedezhet.
Egy idegen faj
2159-ben az LV-178-ról mindkét komp visszatér. A Marion fedélzetén 10-en vannak, nehezen, de sikerül a hídon kapcsolatot teremteni a kompokkal, így derül ki, hogy valami idegen lények jutottak fel a Delilah és a Samson fedélzetére. A Marionon lévők tisztán láthatják, ahogy egy emberből megszületik egy mellkasrobbantó. A Delilah darabokra robban, mert egy plazmafáklyát sütöttek el a belsejében, a roncsdarabok eltalálják a Mariont, ami letér pályájáról. A becsapódás következtében Lucy Jordan kapitány és Cornell biztonsági tiszt meghal, a többiek csupán kisebb sérüléseket szenvednek (Sneddon a legkomolyabbat, neki a jobb arcán és orrán mély vágás éktelenkedik).
A túlélők élére Chris Hooper főmérnök áll, aki lezárja a Samsont és a dokkot, hiszen a fedélzetén négy alien van (illetve a pilóta, aki még él) és elkezdik a S.O.S.-t sugározni, hiszen a Marion menthetetlenül a bolygó felé tart. Senki sem jön a segítségükre, a túlélők az idejük nagy részét a hídon töltik és ha össze is vesznek, akkor sem hosszú időre. 77 nap telik el a katasztrófa óta, a túlélők egy kis gépet észlelnek, a Narcissust, amiben egyetlen egy fő van, Ellen Ripley. A nő felébresztésénél Hoop, Sneddon és Powell van jelen.
Ripley elájul, majd Hoop mond el neki mindent, amint a medikai részlegben felébred. Ezután a főmérnök felkeresi Sneddont és elfogadja a nő tervét, miszerint Ripley mentőegységét pakolják meg élelemmel, felszereléssel és így utazzanak 6 évig a Peremvidékig.
Első lépések
Eme ötletet a későbbiekben mindenki elfogadja, ám akad egy nagy gond: az energiacellák nem bírnák az utat, a Marioné nem kompatibilisek, így a bányában lévőket kellene felhasználni. Ehhez azonban a Samsont kellene kipucolni, vagyis meg kell küzdeni négy aliennel. A túlélők meghallgatják Ripley történetét, Sneddon hisz benne a legkevésbé. A csapat három napig készül a purgálásra, ez idő alatt Sneddon csendessé válik, bár fél, de megvan benne az a bátorság, amivel leküzdheti az akadályokat. Az akció előtt 6 órával Sneddon felveti azt, hogy kifeszített hálókkal kapják el a kiözönlő alieneket. Ripley azzal vádolja, hogy mivel a W-Y tudósa, élve akarja őket átadni a Társaságnak. Sneddon megvágja az egyik ujját, hogy ezzel bizonyítsa: ő nem olyan mint Ash, nem egy titkos szintetikus. Ripley bocsánatot kér és kap.
A háló működik, legalábbis az első két idegennél, a másik kettő kiszabadul. Két idegent sikerül megölni, a harmadikat a vákuum szippantja ki. A győzelemnek nagy ára volt, Garcia, Welford és Powell meghalt, illetve egy alien megszökött. A túlélők a hídra mennek Josh Baxter és Lachance felé, mert megszakadt velük a kapcsolat, így nem tudhatnak a magányos idegenről. Szerencsére kutya bajuk, így közösen mehetnek a Samsonhoz (Kasjanov és Sneddon a félelmük ellenére levadászná az idegent, ám Hoop megtiltja). A dokk előtt megállnak a raktárnál, ahol felszerelkeznek (Sneddon itt kap egy savpuskát) és így mennek dekompressziót végrehajtani a dokknál.
A terv első része kész, a Samson megvan, már csak az energiacellákat kell megszerezni a bányában. A kétórás út alatt Sneddon nem bírja a rázkódást, a kompból áradó bűz és véres látvány sem segít sokat, így elokádja magát.
A bánya
A landolóhely kupolájánál harcra utaló jeleket látnak, úgy mint sav marta lyukakat, lövésnyomokat és egy barikádot. A csapat a főkupolában veszi le a szkafandert, majd a bányába vezető liftbe szállnak be, amiben egy felismerhetetlenségig torzult emberi tetem van. A cél a 4-es szint, ugyanis itt vannak tárolva a cellák, azonban Ash tesz róla, hogy ne legyen ez ilyen könnyű, ő ugyanis ott van a bányakomplexum rendszerében is és a liftet zuhanásba viszi, ami a 9-es szinten áll csak meg, a bánya legmélyebb pontján, ott, ahol a bányászok ráleltek a xenokra. Ash terve az, hogy a csapatból valaki megfertőződjön és a többiek így hozzák vissza a hajóra.
Az emberek túlélték a zuhanást, csupán Baxter bokája törik el, ami megnehezíti a mozgását (Kasjanov sínbe teszi neki, hogy könnyebb legyen járnia). A lift használhatatlan, a másik lift 100 m-re van, természetesen légvonalban, mert nincs út, ami egyenesen oda vezetne. A legrövidebb út falait fészeknyála borítja, senki sem akar beljebb menni, ezért más úton haladnak. Hoop rálel egy nagyobb lyukra, amibe betekint és hihetetlen látvány tárul a szemei elé, a többiek vonakodva bár, de követik és ők is elámulnak. Egy hatalmas térbe érnek, ahol a bányászok által felállított világítótestek egy különös objektumra világítanak rá. A tárgy, amit látnak egy nagyon régi idegen űrhajó, aminek nagyobb része egy szabályosnak tűnő kőfal mögött van, mintha befúródott, vagy inkább becsapódott volna. Sneddon előveszi kameráját és elkezdi rögzíteni az egészet. Baxter nem akar a közelébe se menni, ő a lifthez akar jutni, mire a csapat visszamenne a lyukon, ott egy alien jelenik meg, amit Kasjanov gondolkodás nélkül lelő a plazmafáklyájával. Bár a lény meghal, de ugyanakkor a lyuk összeolvad és megszilárdul, bár lőhetnének egy új lyukat, de nem lenne bölcs döntés, mert a neszekből ítélve több idegen is van a járat azon részén.
Abból ítélve, hogy a világítótestek még égnek még úgy is, hogy a kábeleik szétolvadtak, még van egy másik kijárat is, ahol az energiát kapják. Az emberek elindulnak, Hoop helyesen úgy érzi, mintha az alienek a sötétség takarásában követnék őket, nem is követik, inkább terelik őket. Egy szisszenés csendül fel, Baxter megfordul, hogy odalőjön a plazmafáklyával, de a sérült bokája miatt elesik és elsüti a fegyvert, ami eltalálja a plafont, szilárd és olvadt köveket szórva le. Senki sem sérül meg komolyabban.
Az emberek úgy döntenek, hogy az idegen hajóban biztonságot találhatnak, így annak szárnyán futnak fel, miközben lövéseket adnak le az idegenekre, amik sorra kerülik ki ezeket, mert a lények ügyelnek arra, hogy lőtávon kívül legyenek. Összesen három idegen tereli a csapatot, akik egy lyukon keresztül bemennek a hajóba. Ha akarnának se tudnának kitörni innen, mert újabb alienek tűnnek fel. Plazmafáklyával beolvasztják a lyukat, hogy a xenok ne jöjjenek be (Karen figyelmeztette az embereket, hogy talán nem jó ötlet az ismeretlen anyagból készült falat beolvasztani, de a következő pillanatok nem őt igazolják). A megszilárduló fémen egy idegen áttör, de félúton megakad, ugyanis a teste körüli fém teljesen megszilárdult, Hoop most élesben kipróbálhatja, hogy a savpuska hatásos-e a lények ellen, a válasz igen, a sav szétrobbantja az idegen fejét.
Az emberek az 5 elágazó folyosó közül találomra az egyikbe mennek, Ripley és Hoop tudják, hogy a xenok szándékosan terelték őket ide, tehát valaminek kell lennie a hajóban. Hamarosan fészeknyálkára lelnek, illetve féltucat bányászra, akiknek mellkasa fel van szakadva, előttük pedig felnyílt héjú tojások. Hoop ekkor kimondja a nyilvánvalót: a xenok azért terelték őket ide, hogy keltetők legyenek. A csapat egy olyan terembe ér, ahol szobrokat látnak a hajót építő fajról. Ezután egy vélhetőleg raktárnak használt terembe érnek, itt felmennek egy lépcsőn, ami mindenkit kifáraszt.
Megfertőzve
Egy rést találnak, Ripley belép rajta és rálel az egykori keltetőre. Nem emberek tetemei vannak a falhoz ragasztva, hanem a hajó legénysége, akiknek külseje humanoid kutyákra hasonlít extra lábakkal. Mélyebbre hatolnak, a levegő melegebb és bűzösebb lesz, egy terembe érnek, ahol tojások vannak. Sneddon felvételeket kezd készíteni, túl későn jön rá, hogy ezek nem fosszíliák, hanem friss tojások, az egyik arctámadó megfertőzi.
Karen így kimarad a további harcokból, ő akkor tér magához, amikor a lift közelében vannak. Így végignézi azt, ahogy a liftből az egyik xeno félig kirángatja Baxtert, majd egy tartógerenda kettétépi. A lift felér a 4-es szintre, ahol az energiacellák vannak. Három cella van, amiket targoncával lehet mozgatni. Ripley azt akarja, hogy robbantsák be a bányát, Lachance ezzel nem ért egyet, hiszen akkor elpusztulna az idegen űrhajó és épület is, ami felbecsülhetetlen értékű az emberiségnek, ellenben Ripley rámutat, hogy akkor a xenok is életben maradnának, amit nem engedhetnek meg. Mindenki Ripley pártján van, a xenoknak pusztulnia kell. Hoop átállít egy cellát, hogy túlmelegedjen, a robbanás akkorát fog szólni, mintha egy atombombát robbantottak volna fel. Lachance targoncába pattanva szállítja az egyik cellát, a csapat meglepő módon akadálytalanul ér vissza a lifthez és fel a felszínre. Cirka egy óra alatt érték el a kompot, ahol Ripley fegyvert fog Sneddonra és sírni kezd, hiszen meg kell ölnie őt, mert bármikor előtörhet belőle a mellkasrobbantó és az katasztrofális lenne a kompon. Sneddon végig nyugodt marad, tudja, hogy bizonyára megfog halni, ezért a zsilipkamrában fog lenni és ha baj lenne, bármikor kilőheti magát az űrbe. Ripley leteszi a fegyvert, nem azért nem lőtt, mert ez a megoldás jó, hanem mert nem tudott volna megölni egy embert.
A pár órás út után kezdetét veszi a cella beszerelése a Narcissusba (Hoop végzi), miközben a többiek az ételt gyűjtik össze (Ripley sebei kiújultak, a medikai részlegben nem lenne idő lekezelni). Ash ekkor játssza ki az utolsó kártyáját, a 3-as szinten általa elzárt xenot, a tervei szerint az idegen mindenkit leöl, kivéve Sneddont, aki a Narcissusra menekül, hiszen ott van Hoop. Amint ez megvan, a mentőegységgel kirepülne a Marionból és a legközelebbi W-Y gyarmat/állomás felé menne. A gond ott van, hogy Sneddonnak eszében sincs elhagyni a Mariont, tudja jól, hogy ő már halott.
Ripleyék az ablakon át látják, ahogy az LV-178-on bekövetkezett a robbanás. Az öröm gyorsan eltűnik, ugyanis megjelenik az idegen, ami kikerüli Sneddon savpuskájának és Lachance durrantójának lövedékeit. A xeno a francia férfit a falhoz vágja, majd feltépi a nyakát. Sneddon üldözőbe veszi a bestiát (Kasjanov belső vérzéssel küzd, míg Ripley állapota sokkal rosszabb), hiszen rá nem mer támadni és ha mégis megtenné, már nem számítana, mert érzi, hogy a mellkasrobbantó mozgolódik benne.
Sneddon később bejelentkezik a többiek számára, sikerült a xenot megsebeznie és a 2-es raktárba szorítania. Kész meghalni, egyetlen lövés és a raktárban lévő durrantó lövedékek mindent elintéznek. Csupán egy dolgot akar még, meglátni a belőle kitörő mellkasrobbantót, még ha a többiek hiába is utasítják, hogy ne várjon. Sneddon meglátja a "gyermekét", majd rögtön utána lő, a robbanás majdhogynem kettészakítja a Mariont, ami már így is vészesen közel került a bolygóhoz.