A Z.C.T. Corporation tudósa, aki a Charon Base vezető tudósa lesz. A cég azzal bízza meg, hogy minél inkább kiaknázza az alieneket, a savas vérüket, a pempőt, egyszóval mindent. Kleist túltesz a vállalat elképzelésein, bár ezért vérrel kell megfizetni az árat, tengerészgyalogos és főleg civil vérrel.
A tudós teljesen kezében tartja az irányítást, a cég legjobb biztonsági rendszerét maga fejleszti tovább, van, hogy órákon át csak a monitorfalat nézi (ami 50 négyzetméteres), amin kedve szerint figyelheti mit csinál a bázis 1500 embere (erre segítségére van több ezer videóadó és rejtett mikrofon). Kleist szó szerint mindenkit lát és hall, nincs menekvés a figyelő szemek elől. Maga Kleist irodája (tornaterem nagyságú) fényűző módon van berendezve. A frivol módon a padló és a polcsor tölgyfából készült, a szőnyeg már-már süppedős, az egyik sarokban egy mindig feltöltött konyha kap helyet, míg két falat csak könyvek foglalnak el (szépirodalom, tudományos könyvek, stb, amiknek ideszállításához egy teherhajó kellett). Középen egy két méter széles és 4 méter hosszú üvegasztal kap helyet.
A Bázis átrendezése
A Charon egykor börtöntelep volt. A Z.C.T. szerzi meg és megkezdődik az új bázis kiépítése a régi börtön helyére. A helyet három részre lehet felosztani: az idegen és civil zónára (amik teljesen le vannak fedve kamerákkal, poloskákkal, stb.), míg van a kiterjedt földalatti járat, amit anno még a rabok bányásztak ki. Az idevezető járatok le vannak zárva és nincsenek is figyelve, hiszen senki se merészkedik ide.
A kikötő és a labor közé egy összekötő folyosó lesz létesítve, amiről Kleist és néhányan tudnak, itt mozgatják a titkos rakományokat. Hivatalosan az emberek úgy tudják, hogy azért kell kerülni a labor és a dokk között, mert a fertőtlenítő kamrába kell előbb menni. Összesen 3 titkos járat lesz felhúzva (amik nem csatlakoznak más járatokba), amiről csak Kleist, a biztonságiak feje, Larson és a tudós szintetikus titkárnője, Grace tud csak. Ezek Kleist belső irodájából nyílnak és az idegenzónába (annak mélyére), a hangárba, meg a külön laborba vezetnek.
Egykor 1500 ember élt itt, tudósok, civilek és munkások, illetve 40 tengerészgyalogos, 2225 körül meg talán ha 1400 fő van itt és 20 katona. Az emberek egyszerűen néha nyom nélkül eltűnnek, vagy balesetben hunynak el, a bőrnyakúak meg a küldetéseik során esnek el. A doktor biztonsági őrei jó 100 főt számlálnak, ráadásul elég, ha valaki túl sokat kérdezősködik, vagy valahogy Kleist, Larson, esetleg Bergren nemtetszését váltja ki, hogy az illető örökre eltűnjön. Ernst szó szerint Isten itt, a Cég támogatja őt, a földi hatóságok meg semmit se tudnak üzelmeiről, hiszen elvétve jön ide néha 1-2 hajó, Kleist pedig ügyel a biztonságra, hogy semmi se szivárogjon ki.
Egy újabb nap
Reuben Green őrmester és pár katonája egy újabb missziót teljesít. A cél befogni egy alient az idegenzónában, ám a bevetés során Boone életét veszti, párja, a felbőszült Choi nem tudja magát türtőztetni és cafatokra lövi a gyilkos lényt, ami végzett a barátnőjével. Kleist hátradől karosszékében, mindent látott. Utasítja Larsont, hogy majd embereivel hozzák be a nő testét, a páncél még talán menthető, már ha a sav nem tett túl nagy kárt. Végigköveti a katonákat, ahogy a bonckádig viszik a fogoly alien testet. Itt üzen nekik, hogy remek munkát végeztek, bár lehangoló, hogy egy alient is megöltek. Choi ezt nem hagyja szó nélkül, őrmestere hiába akarja veszteg tartani, hiszen Kleist direkt tapintott a közlegény elevenjére. A tudós mielőtt bontaná a vonalat még figyelmezteti Greent, hogy fegyelmezze meg emberét, mert bajok lesznek. Kleist mosollyal az arcán hallgatja, hogy Reuben megsúgja emberének, miszerint vigyázzon magára, mert nem csak az alienek veszélyesek itt. Choi dühében falhoz vágja sisakját, nem sejti, de Larsen és Kleist az ő személyében megtalálta az "önkéntest", aki segít a titkos projekt fajnemesítésében.
Rövidesen bedokkol a Caliban nevű hajó, ami egy fontos személyt hozott. Kleist, Larson és Grace személyesen fogadják Joyce Palmer kapitányt, Deegan másodpilótát és az egyetlen utast, John Crayt. A formális üdvözlést követően a tudós elkíséri Crayttel a lakórészleghez, ahol az utas átad egy Z.C.T. lemezt, ami a vállat vezetőségének üzenetét tartalmazza. Kleist magában furcsálja, hogy csak ezért valaki 15 hónapot utazzon, de egyenlőre nem gyanakodik, hiszen Crayt a cég profi kémje és eddig nem okozott csalódást. Kleist a saját irodájába zárkózva megnézi a lemez tartalmát. Az azonosítási procedúrát követően a hologram régi barátja arcát, Gordy D. Squazat mutatja, aki a cég második legnagyobb embere. Gordy Squaza: a ZCT második embere. Squaza a kutatás és fejlesztés ellenőr posztján van, Ernst többször találkozott vele a cég földi székhelyén a Kimére-tervről és az állonmás építéséről beszélve. A tartalom szigorúan bizalmas és csak a doki férhet hozzá. Ernstet némi honvágy fogja el, látva a földi céges székhelyt, ahol anno többször is járt. Persze ezt a szentimentális érzést gyorsan elhessegeti, hiszen itt a Charonon mindene megvan.
Az üzenetben szó esik arról, hogy a Földön a cégre rájár a rúd, ráadásul a Kiméra-terv felkeltette néhány szerv nemtetszését, ezek név szerint a Grant Corporation, a B.M.I. képviselet és egy új ázsiai cég, ami eddig hiába is próbált kémeket beilleszteni a Z.C.T.-be. Ami azonban a lényeg: Kleist múltkori üzenetét valaki feltörte, majd időzített vírusbombákat helyezett el benne. Nem tudni ki a kém és hogy a Charon, vagy a Föld térségében operál-e, de további értesítésig Kleist nem küldhet új üzeneteket, míg a Vállalat nem végez az öntisztítással. Ezért van itt Cray, aki személyesen hozta az üzenetet, így azt senki se foghatta el, hiszen egy lemezen van. A fickó megbízható, hiszen ő volt az, aki a Grant cégtől ellopta a savközömbösítő gélt, illetve a hálóvető terveit, pedig ezeket nagyon védték. Squaza azt tanácsolja barátjának, hogy vigyázzon magára, senkiben se bízzon (nem mintha a doktor nem lenne eleve paranoiás, aki alig bízik valakiben).
A Caliban személyzetét illetően Kleist természetesen őket is megfigyeli, Deegan nem jelent kockázatot, ám Palmer már igen. A nő éppen a Hank nevű forgalomiránítóval újítja fel közeli kapcsolatukat az ágyban, a férfi pedig itt szólja el magát, hogy a nő jobb, ha nagyon odafigyel, mert Kleist miatt már több tucat ember pusztult el, jobb ha nem kérdezősködik nagyon. Mindezt Kleist és Larson figyelik kamerán keresztül. Larson élvezettel venné kezelésbe a hölgyet, hiszen potenciális veszélyforrás, ki tudja miről tudhat. Kleist megelégszik egyenlőre azzal, hogy csak figyelteti a nőt, mert még szüksége lehet rá.
Túra
Choit sikerül elfogni (bár nem adta könnyen magát, legalább egy őrt megölt, egy másikat meg talán). Bergren az idegen zónába viszi, ahol alapos meglepetés éri. Choi sikeresen előhúzza az egyik rejtett kését és a biztonsági mellkasába vágja, megölve a férfit. Persze ettől függetlenül a katona az alienek között reked és hiába próbált két késsel a végsőkig küzdeni, egy kifejlett egyed egyszerűen kettétöri a gerincét. A jelenetet Kleist végignézte. Sajnálatos veszteség, hogy Bergren meghalt, de saját magának köszönhette ezt. A doktor közli Larsennek, hogy a testet hozzák majd be, még használható, továbbá tudassa az őrmesterrel, hogy mi lett a katonájával (szándékosan akar feszültséget generálni). Továbbá tudakozódik Cray és Joyce felől, előbbit szórakoztató lenne lépre csalni, utóbbiban meg talál valami kellemetlent. Larsen megteszi jelentését (miszerint nonstop figyelik őket, de semmit se tettek idáig), majd mivel Kleist megy, hogy körbevezesse a kémet a laborjában, így a biztonságiak feje beül a székbe és személyesen nézi Palmert.
Kleist a laborjába invitálja Crayt (Grace kíséri be a férfit, majd távozik). Cirka 20 tudós dolgozik itt, az emberiség legjobbjai közül néhányan itt ténykednek. A doktor egy üvegfalhoz vezeti a kémet (akit szíve szerint letesztelne, hogy valóban pillanatok alatt megjegyez mindent), ami mögött a fő bonckád kap helyet. Jelenleg 3 védőruhás ember ügyködik bent a szobanagyságú, folyadékkal feltöltött kádban, hogy felboncoljanak egy halott xenot. Cray érdeklődik, hogy a sav hogyhogy nem tesz kárt semmiben, mire a válasz: a Grant Corp.-tól lopott gél segítségével, amivel így már lehet az idegenek felépítését elemezni és osztályozni. Kleist örömmel súgja meg, hogy ő aztán több dolgot kiderített a xenokról, mint bárki más, de a legfontosabb felfedezése a DNS reflex, ami miatt a Cégtől biankó csekket nyert (a doktornak nem tetszik, hogy Cray sokat tud Kleist munkásságáról). A DNS reflex nem más, mint az idegenek képessége, hogy a gazdatesttől átvesznek tulajdonságokat a születéskor.
Kleist egy másik terembe invitálja Crayt, ahol a szoba két oldalán kádak sorakoznak. A vastag üvegtartályokban emberek testei vannak, arcukon arctámadóval. A meztelen testek folyadékban lebegnek, a tarkó, szív és ágyék tájékán csövek vezetnek a kád aljára, onnan pedig a falakba. Clay meglepődik, erről nem tudott, amit Kleist örömmel vesz tudomásul. A doktor elmondása szerint ezek itt csupán bábuk, növesztett emberi szövetek, amikkel megtévesztették az arctámadókat.
A doki egy másik helyre vezeti vendégét, elhaladnak egy SZIGORÍTOTT és egy IDEGENZÓNA felirat mellett, miközben Kleist beszámol, hogy min is ügyködik. Célja szelídített alieneket előállítani. Úgy próbálja pacifikálni az idegeneket, hogy békés állatok DNS-ét ülteti beléjük. Jó eredményeket ért el lámákkal, birkákkal és pár szarvasmarhafajtával, de így is adódtak gondok. Egy királynővel egyenértékű lényt akar létrehozni, de sajnos a pempő önmagában nem elég ehhez. Ernst kinyitja a fészekbe vezető zsilipet, Cray habozva, de követi. A doki felmutat egy kis tárgyat, a katonák hangágyújának kicsinyített változatát, ami egy WC papír gurigára hasonlít, funkciója kb. mint egy kutyasípnak. Ezzel kordában tarthatja az alieneket, amelyek előjönnek a sötétből, a katonák szokták ezt a fegyvert használni, amit Kleist véletlenül talált fel, ez valami módon az alienek központi idegrendszerében szakadást okoz az impulzosok között, magyarán ledermeszti őket, amíg az ágyú aktív (ez csak kis ideig használhtó, máskülönben a fegyver felrobban). Cray kihátrál a zsiliphez és tátott szájjal figyeli, ahogy Kleist elkezdi simogatni a xenokat, mintha egyszerű háziállatok lennének.
Később a laborban Grace odamegy Kleisthez, aki el se hiszi, hogy röpke 10 óra múlva bevégzi a tervét és az emberiség előrébb jut, a Kimére terv mindjárt kész. Az android közli, hogy miért is jött: a célszemély elindult. A doktor örül ennek, hívat Larsonért, hogy majd találkozzanak és fogadják a célpontot. Andy Carrier ugyanis elindult sírrabló körútjára, a Charont több ezer km alagút járja át, amit anno az elítéltek vájtak ki, nagy részük ebbe is halt bele. Andy hullarablás keretében szerez némi plusz bevételt, vesztére rálel egy használt térségre. Itt a polcokon emberek fejei vannak, amik élőknek tűnnek, mind egy-egy gépre kötve. Összesen 18 polcra való fej van itt, Andy odalép az egyikhez és megvizsgálja. Oxigénmaszkszerűség van az arcán, cirka 20 drót kapcsolódik a fejhez, miközben a nyaknál valami gumiszerű dolog van, ami folyadékot keringet az agyba. Kicsit megemeli a fejet, majd döbbenten látja azt, hogy a szeme felnyílik és rájön kit is lát: Charliet, az egyik póker haverját, aki elvben fél évvel ezelőtt ment vissza a Földre.
Félelmében hátraugrik, egyenesen Larson karjaiba. A biztonsági erősen szorítja, miközben az összes fej szeme felnyílik és nézi az esetet, aminek már annyiszor szemtanúi voltak. Kleist örül az új "jelentkezőnek", aki kihordhatja a királynőt. Andy nem érti mi történik itt, ráadásul hiába szabadulna, Larson tarkón vágja, amitől a sírrabló elájul és mire magához tér, ő maga is egy fej lesz a polcon, miközben érzi, hogy a teste még él, ver a szíve és valami növekszik testében, ami ki tudja hol van.
A katonák eltávolítása
Green őrmester felbőszülten viharzik át az állomáson. Senki se mer az útjába állni, így jut el Kleist irodájáig. Szinte berúgja az ajtót, ahol Grace fogadja. Mintha csak egy átlagos nap lenne, a szintetikus titkárnő úgy próbálja kedvesen elküldeni a katonát, hiszen a professzor most éppen nem ér rá. Green nem áll le, menne tovább, de a szintetikus egy kis mozdulattal a falhoz csapja. A felpaprikázott őrmester ügyet se vet rá, csakhogy Grace kérdése kizökkenti. Képes lenne megütni egy nőt? A kis habozás éppen elég ahhoz, hogy a szintetikus felemelje és a földhöz vágja. A katonából kifut a levegő is, de talpra áll és bikaként rohanja le a titkárnőt, aki szinte unottan, oldalról rúgja fejen. A katona közeli ismeretségbe kerül egy székkel, miután átrepült az asztalon is. Green fegyverként használva a széket, fejen találja ellenfelét, amin karcolás sem esik. Grace hárít pár ütést, majd arcba rúgja az őrmestert, aki kiterül a szőnyegen. Mielőtt újra felkelhetne, két újabb rúgást kap (egyet a bordájába, egyet a fejére). Green arrébb gurul, de a titkárnő máris rajta van és két újabb rúgást mér áldozatára.
Az ájulás szélén lévő katona hallja Kleist szavát, aki leállítja titkárnőjét. Grace megfogja a katona grabancát és a doktorral szembe állítja. Green vért köp ki a tudós lába elé és megfogadja, hogy ízekre fogja szedni, amiért megölette az egyik katonáját. Kleist elnéző hangon kioktatja, hogy Choi elkerülhette volna ezt a véget, ha nem ölt volna meg egy értékes mintapéldányt. Green nem hisz a fülének, egy ilyen ok miatt vesztette el egyik beosztottját, ami jól jelzi, hogy a doktor őrült. Kleist fagyosan közli, hogy elege van a katonákból, most azonnal az összes bokorugrót eltávolítja innen, takarodjanak vissza a Földre. Green nem erre számított, hiszen ez olyan, mintha szabadságot kapnának az emberei. Kleist visszatér szobájába, Grace kivágja az őrmestert, majd kedvesen utánaszól, hogy máskor kérjen időpontot (a szintetikus ezalatt a fém szék elgörbült részét játszi könnyedséggel visszahajlítja). A katonáknak 2 órájuk van összepakolni és felszállni az induló hajóra.
Father
Ernst Kleist
Érthetetlen módon Kleist "túléli" a Charont és elmondása szerint halálát követően megvilágosodott és feljebb emelkedett, a tudománynak és természetnek hála ő a kozmosz előfutára, aki elviszi az igét az emberiségnek. Akárhogy is játszotta ki a halált, a tudós megváltozik, Bug-Men lesz, aki nem elégszik meg az egyszerű báb szerepével.
Az Alphatech Hardware Alan Bradshaw őrnagy képében hozta létre az ember-idegen hibrid terrorszervet, ami a Cerberus szektorban kell, hogy károkat okozzon, ám mindvégig a cég kezében maradnak (persze titokban). Kleist eltávolítja az őrnagyot és saját maga lesz az új Father, aki elkezdi a galaktikus hódítást. Az űrt meg kell tisztítani a gyengéktől és hitetlenektől, átadva a helyet az igaz angyaloknak, az alieneknek. Isten hibázott a teremtésnél, az űrnek üresnek kell lennie, ahogy teremtődött, vagy legalábbis olyanok lakják, akik rászolgáltak. Az emberi korruptság, a szenny csak a pusztulásba visz mindent, tudatlanságukban csak a kapzsiságot és bűnt szórják szét. A megtértek láthatják eme veszélyt és kiválasztottként együttélhetnek az új világban az angyalok mellett.
A Bug-Men rendkívül megerősödik, soraiban átalakított pilóták, katonák, sőt, politikusok és egyéb fontos emberek is helyet kapnak, az Alphatech nem érti, hogy mi történik, Alan talán a cég ellen fordult volna?
Kleist terjeszkedése jelentősen érinti a Cerberus térséget, sikerül a kommunikációs állomást elfoglalnia és itt berendezkednie, egyúttal teljesen elnémítva a szektort. Ám az USCM fejesei között néhányan sejtik, hogy az Alphatech volt a háttérben és hogy Kleist visszatért a halálból. A USS Melville legénységének tagjai nem is tudják, hogy nem véletlenül lettek a térségbe küldve és a bajos katonákból álló szakasz pont az összetétele miatt feláldozható a problematikus Joseph Henry hadnagy vezetése alatt.
Végső halál
Henry és katonái több esetben is megütköznek az alienekkel és terroristákkal, megtisztítják a Alphatech Sungun Facilityt, megvédik Bracken's World gyarmatát és megküzdenek az idegenekkel a Joliet Mining Facilityn, az Alphatech egy kutatóállomásán és végül konfrontálódnak magával Kleisttel is a kommunikáció állomáson.
Father felfedi lapjait: ő hagyta, hogy idáig jussanak, hiszen meglátta a potenciált a hadnagyban, akit szeretne maga mellett tudni. A letöltött fájlokból tudta, hogy Henry mániákusan utálja az apját és hogy őt, Atyát (Father) fogja vele azonosítani, vagyis borítékolható volt, hogy felfogja őt keresni. Ám a hadnagy a vérveszteségtől már eleve kába, mániákus dühét pedig a pulzár fegyverével közvetíti Kleist felé.
A tudós több találattól kilyuggatva zuhan hátra. Úgy tűnik vészesen félreismerte ellenfelét, aki maga se él sokáig. A Melville katonáinak maradéka hiába próbál menekülni a Kleist halálával beindult önmegsemmisítő rendszer elől, a robbanás elkapja őket. A Liston nevű szintetikus naplózza, hogy sikerült elérni a feladatot, elég bizonyíték van az Alphatech ellen, Father, alias Kleist azonosítva és eliminálva, a saját veszteségek pedig a kívánt paramétereken belül vannak.
Galéria
