FANDOM


Navajo indián, akit nagyapja nevel fel. Anyja (nem indián) belehal a szülésébe, apja bánatában a sírgödörbe issza magát, miután elhagyta egyetlen gyermekét (bizonyára őt hibáztatja a felesége haláláért). Lett volna egy testvére, de ő már halva született. Enoch maga is inni kezd, amint elég idős lesz, de nagyapja próbálja leszoktatni. A navajo idővel beáll a seregbe, három éven át szolgál ott és mindenki mintakatonának tartja, minden előírást betart, a tisztek vele szoktak példálózni. Megismerkedik egy Alda nevű zuni indiánnal, akinek kedvéért leteszi az italt. Rejtély hogyan ismerkedtek meg, mert Enoch ritkán mosolyog, vagy beszél.

Eltáv helyett őrszolgálat

1991 nyarának egy éjszakáján felkeresi Coates őrmestert az eltáv ügyében. Az irodában az őrmester megtagadja ezt, mondván holnap reggel Nakainak őrséget kell adnia a légelhárító tanknál. Nakainak fontos lett volna ez a három nap eltáv, hiszen már két hónapja nem volt szerelmével, az Agate városában pincérnőként dolgozó Aldaval. A tizedes nem mutatja ki, de rendkívül dühös, az őrmester irodájából kilépve a telefonokhoz megy, ahol felhívja szerelmét és közli a szomorú hírt. Alda nem dühöng, csupán rendkívül csalódott. A takarodóig telefonálnak és a navajo katona lenyugszik.

Másnap reggel a navajo elemében érezheti magát, hiszen otthonosan mozog a természetben, a sivatagban. Bajtársa, Dietl közlegény, aki jó barátja is egyben a szolgálatot másnaposan veszi fel, hiszen előző este jócskán felöntött a garatra és most legszívesebben aludna a tank körül. Enoch érez valamit, a halált és valami bűzt. Figyelmezteti barátját, hogy lépéseket hall és valami lélegzik, ráadásul mintha valami koppanna, vagy csörögne, a forrás a fák közül jön. Dietl kész arra, hogy az M16-tal megszórja a helyet, ám a semmiből egy plazmalövedék átüti a mellkasát. Nakai lead pár lövést, majd futásnak ered és csodával határos módon az ismeretlen támadó nem tudja eltalálni. A navajo fejében felidéződik nagyapja története egy "szörnyről", ami most itt van.

Enoch szerencséjére David Winford közlegény a terepjárójával éppen az útjába kerül egy vízmosásnál. David mivel eleve Athelry ezredes felé tartott, így elviszi bajtársát, aki nyugtalan és folyton a tájat fürkészi, de az istenért se mondaná meg miért. A tiszt egy völgyben van, ahol egy UFO-t találtak, ennek elszállítására féltucat teherautót és terepjárót vezényelt ki. Nakai jelenti mi történt (Coates őrmester természetesen lehordja, amiért elhagyta a posztját, de az ezredes leinti), felettesei meglepődnek azon, hogy az UFO nem egy furcsa kémrepülő, hanem egy idegen űrhajó, aminek gazdája megölte Dietl közlegényt.

Eltávon

Nakai2

Nakai és Dietl.

Este Nakai a barakkjában azon elmélkedik hogyan tudta volna barátját megmenteni. A távolból fegyverropogás hallatszik (a támadó újabb katonákat ölt meg), majd Kroft és Danken kezdik el szekálni. A tizedes ezt tűri, de mikor szóba hozzák, hogy ő ölte meg Dietlt, akkor a navajo villámgyorsan állon vágja Kroftot, aki elterül, majd fejével betöri az őt lefogó Danken orrát, végül hasba rúgja. Az ajtón Coates lép be, aki ignorálja a verekedést és magához hívja a tizedest, akit a D-barakk raktárába visz (a barakk most üres, mert a katonák gyakorlaton vannak). Enoch abban a hitben van, hogy nagy bajban van, ezért kész lenne leütni a felettesét, hogy kereket oldjon. Ehelyett a raktárban az ezredes fogadja, aki ismerteti vele a tényeket: az űrhajó gazdája még mindig itt van, megölte a Dietl testét kereső katonákat és valószínűleg most Nakaira pályázik, aki látta őt. Ama célból, hogy ez ne történjen meg, azonnal 3 napos eltávra küldik az indiánt, akinek titoktartást kell fogadnia.

Enoch tajtékzik, hiszen így nem lehet itt, hogy bosszút álljon a barátjáért, ráadásul hallgatnia is kell. Bár nem ért egyet ezzel az egésszel, de teljesíti a parancsot. Az este még közli a jó hírt Aldával, miszerint mégiscsak találkozhatnak, majd hajnal 5-kor Benson tizedes terepjáróval kiviszi a legközelebbi település buszmegállójához. Benson hiába is faggatja bajtársát, Nakai lakonikus válaszokat ad és inkább a tájat fürkészi. Az Agate felé zötykölődő buszon Nakai elalszik, álmában a vadászat képei elegyednek, miközben látja nagyapját, illetve a halott apját a soha nem ismert testvérével.

Az indián első útja Ben kocsmájába vezet, ahol bánatában leissza magát. Alda némi segítséggel a kocsiba gyömöszöli az eszméletlen szerelmét, akit magához visz.

Túlvilági látogatás

Az alkoholmámorban fetrengő Nakait álmában nagyapja keresi fel, aki nevelte és nem hagyta lezülleni a pia hatására. Az álomban megjelennek Nakai szülei, illetve az általa soha nem ismert testvére, aki még a születéskor meghalt. Mint a nagyapja elmondja, ez nem állom, hanem a túlvilág és most csak vendégként van itt, hogy megkapja a következő üzenetet: "állva kell maradnod a vérzivatarban, hogy majd a testvéred melletted álljon". A család kifakul, miközben vér esik a felhőkből, a vérzivatar elnyeli az indiánt.

Nakai Alda lakásán ébred fel. Úgy hiszi, hogy ez csak egy nagyon valós álom volt, de semmi több. Alda faggatni kezdi, hogy miért kezdett piálni, mi történt vele. A navajo néma marad, majd meglátja a TV-ben a híreket: leadják, hogy a Cole Bázist egy nukleáris baleset érte, a sereg és az FBI már lezárta az odavezető utakat, túlélők nincsenek. A szerelmespár ledöbben, Nakai sejti, hogy ezt csakis Dietl gyilkosa tehette. Az "álom" jut eszébe és tudja: a sorsa az, hogy végezzen a szörnnyel, még ha nem érzi magát megfelelőnek a feladatra. Szerelme hiába is próbálja maradásra bírni, Enoch elviszi Alda kocsiját és egyenesen a Cole felé tart.

Látogatás a Bázisra

Nakai eléri az útlezárást, ahol négy rendőrkocsi fogadja. Egy kövér őrmester közli vele elég durván, hogy nem mehet tovább (az indián szíve szerint az öklével rendezné át a rendőr arcát). Enoch Rosalita étterméből hívja fel Aldát, közli vele, hogy visszamegy a városba, ám szerelme váratlan hírt közöl vele: négyszeres gyilkosság történt, valami "kék tűz" gyilkolt. Nakai erről egyből felismeri bajtársa gyilkosát, közli Aldával, hogy jöjjön ide a kocsiért és azonnal menjen Phonixbe a nővéréhez, amíg nem szól. Alda marad Nakai mellett, de a férfi lebeszéli.

A tizedes az étteremben eszik és vizet vesz magához, hiszen kénytelen a sivatagon átvágnia, hogy elérje a bázis maradványait. Napnyugtáig 8 mérföldet tesz meg, az égen több helikopter és repülő száguld el, ám Nakai indián és helyi lévén játszi könnyedséggel tudja magát álcázni, egyszer sem szúrják ki. Este 10 körül látja az ideiglenes tábor fényeit, ami egy köpésre van a Cole helyén lévő krátertől. Egy másik ponton tüzet vesz észre, odalopakodik és Dietl feje mellett még négy emberét találja ott. A szörnyeteg pontosan vele szemben ül sisak nélkül, egyetlen hibás mozdulat elég és észreveszi. Enoch óvatosan hátrálni kezd, ám egy rossz lépés miatt kavicscsikordulás zaja veri fel a csendes estét. Az indián egy szikla mögé veti be magát, a yautja ugyanis vaktában felé lő.

Talán a sors akarta úgy, hogy egy puma volt a közelben, ami rátámad a vadászra. Nakai bár azonnal felpattanna és futna, de kivárja, hogy a két ragadozó egymásnak essen. A szörnyeteg ugyan győztesen jön ki a harcból, de karját megharapták és a páncélja sérüléseket szerzett, Nakai ekkorra már a tábor felé tart. Hálás a pumánk és nagyapjának, aki ilyen jól felkészítette lopakodásból és a sivatag túlélésére. Ennél is fontosabb, hogy immár tudja hogy néz ki nemezise, ami sebezhető, vagyis el lehet pusztítani.

A völgyben lévő tábort ugyan járőrök őrzik, de Nakai számára gyerekjáték a kicselezésük. Egy ezredesi sátorba megy be, ahol éppen megbeszélés folyik. A jelenlévők döbbenten veszik észre a navajot, aki hangtalanul ért el idáig. A kopasz tiszt mellett egy tizedes, két katona és Lee őrnagy van. Az ezredesen kívül mindenki fegyvert ránt, a parancsok ellenben türelmesen meghallgatja Nakait. A katonák nem is tudtak a predator űrhajójáról, ők egy elromlott eszközre gyanakodtak. A navajo történetét alátámasztja a frissen hozott fax üzenetet, ami a Cole és Washington között zajlott, vagyis volt egy idegen űrhajó itt. Mindenki hisz a tizedesnek, akinek ráadásul elfogadják terveit a lény likvidálását illetően.

Másnap reggel indulnak neki, Nakai semmit se aludt, mégis frissnek érzi magát. Kezében egy M16-tal gyalogol, mögötte lemaradva Lee és 6 katona jön két terepjárón. Mindezt azért, mert Nakai így hangtalan tud maradni, a yautja a többiekre koncentrál, ha támad. A ragadozó táboránál csak a puma és Bogle seriff feje van figyelmeztetésül hátrahagyva. Két katona elhányja magát, ezért leváltják őket (hiszen ha ettől kikészültek, akkor csak hátráltatnák a csapatot az igazi harcban), Nakai elszörnyedve látja, hogy a hátrahagyott nyomok (az elterelésnek használt nyomokat gyorsan kiszűri) a 20 mérföldre lévő Agate felé tartanak. Beesteledik, mire a város közelébe érnek. Henry Barber bezárt benzinkútjánál várják ki a reggelt, mert este elégé ebezhetőek. Legalábbis ez lett volna a terv, ha egy piros sportkocsi nem száguld a város felé. Nakai ezt jó jelnek ítéli, mert ezt használják csalinak. Felszáll az egyik terepjáróra, rakétavetőt vesz magához és leoltott fényekkel megindulnak a város felé.

Csökkenő esélyek

Nakai3
A yautját sikerül meglepni, a két civil közül egyel végzett, a másikra nincs ideje. Éppen sikerül elugrani Nakai rakétája elől, ami így egy épületbe csapódik, a robbanás levegőbe emeli a sportkocsit, ami a kerekein landol, a benne ülő túlélő sértetlen marad, bár sokkos állapotban van. A vadász kereket old, bár sikerült a katonáknak eltalálni több helyen.

Az ezredes egy tucatnyi katonával ér ki (három terepjárón), felállítja a parancsnoki sátrat, Lee pedig jelentést tesz. Mivel úton van 30 főnyi erősítés helikopterekkel (Amblin őrnagy a kommandósaival), így be kellene határolni a célpont helyét, ezért Lee őrnagyot három emberrel küldi felderítésre. Nakai velük menne, de az ezredes halkan megjegyzi neki, hogy ugyan nagyon hálásak neki, de a bosszúvágy csak hátráltatná, ezért inkább menjen nyugatra járőrözni Tilden közlegény társaságában.

Nakai nem ért egyet a paranccsal, de teljesíti azt. Tudja, hogy túlbecsülte a katonákat és mélyen alábecsülte a yautját, nagy hiba volt, de többet nem fogja elkövetni. A város vasútállomásának rakterénél Tilden hatására beszélgetni kezdenek, a szintén indián (zuni) közlegény elkotyogja, hogy majd kommandósokkal fogják megölni a bestiát. Tilden azon kezd töprengeni, hogy a vadász miért is nem használta a váll-lövegét. Nakai agya gyorsan kapcsol, mert ez elkerülte a figyelmét, azonnal az ezredeshez fut és beszámol erről. A yautja egy vadász, mivel nem volt nála a váll-löveg, ezért azt le kellett valahol tennie, sanszosan a lávaömlésnél. Ezt a beérkező Lee is megerősíti, akinek embereit lemészárolták.

Nakai tiszteli az ezredest (és viszont), aki hallgat rá és nem küld ki több embert, bevárják a kommandósokat, akik egy Apache helikopterrel jöttek ki. A feladat egyszerű: a katonák a kommandósok elé űzik a predatort, aki így vagy úgy, de meg fog halni. A szárazföldi egységet Nakai vezeti nem kis örömmel. Nakai, Lee, az ezredes és 23 katona indul meg (a két terepjárón 6 fő foglal helyet, mindenki más gyalogol), két fő pedig a holttesteket gyűjti össze. Tilden és Nakai (ők az egyedüliek, akik nem tartanak maguknál éjellátót) játszi könnyedséggel követik a nyomokat. A navajo csapdát sejt, ezért előre megy, tőle lemaradva a szintén jó lopakodó képességekkel megáldott Tilden, végül mögötte jön a sereg.

1 óra telik el, csapda ugyan nem volt, de időközben a kommandósok pozícióba kerültek, Nakai egy völgyben behatárolta a vadászt (az őrnagytól kölcsönkért infravörös távcső segítségével), már csak a harci helikopter elé kellene ugrasztani. Az ezredesék nagy hanggal rontanak az ellenségre, a közeli vízmosásból pedig felemelkedik az Apache és megszórja a ragadozót négy rakétával. Csodával határos módon a yautja nem csak életben maradt, de váll-lövegével egyetlen lövéssel tűzgolyóvá redukálja a helikoptert, ahogy a két terepjárót is. A kommandósok váratlanul csapnak le a lényre, többször is eltalálva, csakhogy ennek komoly ára van, amit emberélettel fizetnek meg. A pár perces harc a vadász megfutásával ér véget, ugyan sikerült megsebezni, de cirka 20 katona élete ment erre rá (köztük van Lee őrnagy is).

Az adikgashii ellenében

Nakai4

M60-nal a kézben (a könyvben M16-os).

Az ezredes első csatáján van túl, ami vérontással ért véget, egyszerűen nem hiszi el, hogy nem sikerült győzelmet kicsikarni. Nakai és Tilden túlélték a harcot (elég távol voltak a ragadozótól, akit célzott egyes lövésekkel próbáltak lelőni hasztalanul). Tilden megkérdezi indián társától, hogy mi is volt ez. Nakai válasza egyszerű: Adikgashii, a legendákból előbújt rém, akit a Nayenezgani fog megölni, aki történetesen most maga Enoch. Tildennek nem kell elmondani a történetet, tudja jól és teljesen megbízik bajtársában.

Reggeledik, Nakai lesz az ezredes szárnysegédje, megszervezi az őrséget, míg a többiek összekaparják a holttesteket. Mivel a rádió megsemmisült, ezért Tilden önként vállalja, hogy visszamegy a városba és azonnal erősítést rendel tankokkal és repülőgépekkel. Nakai ezalatt engedélyt kér és kap a tiszttől, hogy felderítse a terepet, amire két órát kap, máskülönben a légicsapás őt is eltörli a föld színéről. Egyedül vágva neki az útnak rájön, hogy miért is okozott a szörny ekkora veszteségeket: egy barlangba tudott visszahúzódni és eme előnyös pozícióból könnyen kilőhetett bárkit.

A lávaömlés azon részére ér, ahol furcsa, kupolaszerű kitüremkedések vannak. Megfeledkezik arról, hogy ezek anno légbuborékok voltak, ezért üregesek. Az egyik ilyenbe majdnem belezuhan, de még időben megkapaszkodik és felhúzza magát. Térde sajog, keze vérzik, de amúgy jól van. Kötél révén magasabb pozícióba mászik és meglepi a látvány: a lávaömlés közepén lévő völgy egy erdőségnek ad otthont, igaz, elégé szárazak növényeknek, de akkor is a sivatag közepén ez egy oázis. Ideális hely egy vadásznak: a fák védik a napsütéstől, illetve a kíváncsi szemektől, a hely megközelítése nehéz és veszélyes, ráadásul van itt ivóvíz.

Az indián számára már csak egy óra maradt a légicsapásig. A magasban köröző varrjak segítenek nekik, ugyanis ezek a predator táborában lévő döghúsra pályáznának. A lény kiterülve, csupa véresen fekszik, nem is sejti, hogy Nakai figyeli. A katona előrébb lopakodik, próbálva nem öklendezni, miközben a trófeaként végzett testek között jár. Az M16-ost a kezében tartva figyeli a célpontot, pár lövéssel végezhetne vele, ám annyira az előtte lévő szörnyre fókuszált, hogy észre se vett egy primitív csapdát. Nakai lábai beleakadnak egy zsinórba, ami szabadjára enged egy tövisekkel kivert ágat. A navajo még idejében elugrik, de a jobb karja váll része így is megsérül, az izmok és inak roncsolódnak, vagyis a gépkarabélyt nehézkesen tudja kezelni. A zajra felébred a yautja, Nakai egy fa takarásába ugrik, fejben már tudja, hogy meg fog halni, az egyetlen lehetőséget csúnyán eljátszotta.

Nakai5

Trófea.

Nakai próbál célra tartani és kilőni a lényt, de fél kézzel nehéz ezt kivitelezni és minden lövése mellé megy. Újratárazáskor elveszti szem elől a sisaktalan yautját, ezért futni kezd a légbuborékokhoz. Futás közben valami zöldes folyadék hullik rá, a predator fáról fára ugrálva beérte őt, játszi könnyedséggel kitépi a katona kezéből a fegyvert és széttöri. Nakai karjába újabb fájdalomhullám árad szét, de tovább fut. A vadász követi, ám az egyik ág a súlya alatt letörik, az így is komoly sérülésekkel küszködő vadásznak ez már túl sok, visszatér a táborába lepihenni.

Nakai fejében egy terv kezd körvonalazódni: a lávaömlésre csalja nemezisét, ahol lezuhan az egyik verembe. Ágakkal és levelekkel lefedi azt, amibe anno majdnem lezuhant, majd öngyújtóval felégeti a völgy növényzetét (a sérült karját a pólójával kötésbe teszi, elviselhetőbbé téve a fájdalmat). A predator kijön táborából, váll-lövegével megereszt pár lövést, de ezek sorra mellé mennek. Az indián nyomába veti magát, ám pontosan belelép a csapdába. Nakai a verem széléhez megy és lenézne, ám ekkor ellenfele kirántja a lába alól a talajt és felmászik. Nakai vesztett, a yautja kipattintott csuklópengével fölé tornyosul.

Csakhogy Nakai nem volt egyedül, halott testvére a szellemvilágból beteljesíti a rá testált feladatot: eltereli a szörny figyelmét. Nakai az övével együtt elhagyott pár tárat, a kísértet szelet gerjeszt, így a tűz elemészti a tárakat, a berobbanó lőszer pedig elvonja a yautja figyelmét. Több se kell Nakainak, előhúzza pisztolyát és lő: az űrlény száját, jobb szemét és homlokát üti át. Még akkor is az elsütőbillentyűt húzza, mikor a tár kiürült. Az eseményt Tilden is látta (a tűz segített idetalálni), az M16-osával kész lett volna lőni, de Nakai elintézte a feladatot. A két indián visszatér az ezredeshez, vidáman tesznek jelentést, majd Nakai előszedi a levágott predator fejét.

Felszerelés

  • Rakétavető
  • Pisztoly

Galéria

Előfordulás

Community content is available under CC-BY-SA unless otherwise noted.