Aliens-Predator-Aliens versus predator-wiki
Advertisement

A 2160-as években (vagy valamivel korábban) a gyarmatokon egy sor lázadás fut végig. Az 5 éves háború során a kolóniák azért ragadtak fegyvert a kormányok ellen, hogy szabadok legyenek, csakhogy a cégek nem adták meg ezt, így a gyarmatiak felébe csupán egy új zsarnok került. Az ICC és a cégek közös erővel verik le a felkeléseket, hol fegyverekkel, hol gazdaságilag. Elvétve akadnak ellenálló sejtek, illetve ott van Alexandria, ami 2179-re is dacol az ICC-cégek seregeivel.

Út a Marine 70 Programhoz

A kochani csata és a miehmi hosszú hadjárat (itt a lázadók szonikus zárólöketes fegyverekkel iktatják ki a bőrnyakúak HAR karabélyait) után világossá válik, hogy a rendszeresített Harrington Automatic Rifle és Weyland Storm Rifle kora lejárt, egy új generációs gépkarabély kell. Egy olyan, ami ellenséges környezetben is megbízható marad, illetve kellő ereje van a legmodernebb testpáncélosok átütésére. Elég volt abból, hogy hadjárat hadjárat után a tengerészgyalogság nem bír megfelelő felszereléssel és számos katona esik el emiatt. Phillips tábornok dührohamot kap az Űrparancsnokság tisztjei előtt, nem hajlandó az embereit a lázadók ellen küldeni, mert a nem megfelelő fegyverzet miatt biztos ott pusztulnak el.

Ebben a kaotikus időszakban az USCM bevezeti a nagy reformját, a Marine 70 programot, aminek keretében egy sor új fegyver kerül csapatszolgálatba, illetve új taktikák és stratégiák lesznek alkalmazva. 2169-ben, a reform kidolgozásakor a Weyland-Yutani pert akaszt az USCM nyakába, mondván nem kell lecserélni a Weyland Stormot, az tökéletes, csak a katonák nem értenek hozzá. A megvesztegetések, korrupció és zsarolások nem jutnak eredményre, a Társaság leáll a perrel, végre a bizottság hozzáfoghat a munkához. Az eredeti listán egy sor olyan jármű, fegyver és felszerelés szerepel, ami harctéren biztos nem állná meg a helyét, csak a bemutatókon, továbbá a lobbisták közreműködnek abban, hogy a saját cégeik által gyártott termékek kerüljenek kiválasztásra, hiszen azoknak a karbantartását, javítását ők tudják csak végezni, vagyis még több pénzt kaszálhatnak rajta.

A Program ugyan majdnem belülről emésztette fel a haderőnemet, de végül sikert fialt. Mintha kicserélték volna az USCM-t, az eddig bevált dolgokat megtartották, minden máson változtattak, akár vakmerő ötletekkel állva elő. Így születik meg egy modern haderőnem, ami nagy hangsúlyt fektet az agresszív harcmodorra, a gyorsaságra és mobilitásra (állandó bázisok, depók nem nagyon vannak, ezeket gyorsan húzzák fel, illetve bontják le, hogy megmaradjon a gyorsaság), illetve a kis egységekre szedett csapatok magas szintű önállóságára. Ha az USCM statikus védelemre van kárhoztatva, akkor pedig kis számú, de jól felszerelt járőrcsapatokkal zilálják szét az ellenséget, mielőtt az még elérné a célját. A Program előtt nem volt ritka, hogy egy-egy kontinenst egy zászlóalj, míg egy-egy bolygót egy ezred volt kénytelen védeni/elfoglalni. A végeredmény várható módon nem mindig volt fényes, ám a reform jóvoltából ez változik, mégpedig pozitív irányba.

Az M41 színre lép

Miközben a különböző cégek a saját fegyvereiket akarják rátukmálni a haderőnemre, addig a porondon megjelenik egy veterán, leszerelt tengerészgyalogos, bizonyos Jonathan LaForce és bemutatja az M41 Pulse Riflet, amit szabadidejében a garázsban dobott össze. A fegyvere fölényesen győz, megvan az USCM új fegyvere. LaForce társul az Armat Battlefield Systems (eme cég számos fegyvert ad el a tengerészgyalogságnak az idők során) embereivel és tovább tökéletesítik a fegyvert. Azonban a korai időszak csúfos hírnevet kölcsönöz a gépkarabélynak.

Többek között a 2171-es LV-832-es eset is besötétíti a fegyver hírnevét. A bolygón minden 7 évente bekövetkezik a "nyüzsgés", ekkor egy húsevő faj, ami akkora amint egy jávorszarvas és agancsok helyett csápokkal rendelkezik robbanásszerűen megszaporodik. Egyenként nem túl veszélyesek, de nagy számban igen, a nyüzsgés során pedig mindent felzabálnak, embert is. Az egyik nyüzsgés során a katonák a vadonatúj M41 Pulse Riflet kapják kézhez. Az egyik megerődített településen Hank Reynolds főhadnagy úgy gondolja, hogy képesek lesznek a teszteken remekül teljesítő gépkarabéllyal védett állásból kilőni az állatokat. A faj hatalmas létszámmal tűnik fel, patáik véres masszává tapossák a megfigyelő Richards tizedest. A méregzöld áradat csak jön és jön, a katonák tüzet nyitnak, csakhogy a fegyverek besülnek, ugyanis a lőszer anyagösszetételén a gyártáskor valakik változtattak. A vérontás nem marad el. A főhadnagy túléli az esetet, nem tudni szakaszából hányan esnek el.

A rossz lőszerrel ellátott fegyverek számos világon ölik meg a katonákat. Jobb esetben a fegyver csak besül, rosszabb esetben az ember arcába robban. A katonák szabályosan félnek használni, egyesek inkább rövid csövű sörétest használtak, ami megbízható. Nem egy helyen olyan katonák testére lelnek, akik mellett szétszerelt M41 van, próbálták megjavítani vagy lehűteni fegyverüket, mikor az ellenség végzett velük. Az Armat kivizsgálja a hiba okát és visszahívja a fegyvereket. A következő harcokban már normális lőszert kapnak, de a tengerészgyalogosok egy ideig még félnek a fegyvertől, ami immár M41A Pulse Rifle névre hallgat és többek között kapott egy cső alatti gránátvetőt.

Az amerikai bőrnyakúak modernizálása kifizetődik, hiszen egy sor kolónián verik le a lázadásokat, egy halom világon visznek végbe "bogárvadászatot" (a katonák szleng kifejezése az idegen létformákkal vívott harcra, ahogy a "poloskavadászat" is).

DeLorme eleste

A 2170-es évek elején a DeLorme bolygón bizonyít az M41A. Az ellenséges biztonsági erők heves légelhárító tűzben fogadják az UD-4L Dropshipeket. Az LZ-nél pedig beásott lázadók vetik magukat a katonákra. A bőrnyakúak feladata tartani a partszakaszt, csakhogy az ellenség várt rájuk, jól elvannak látva és modern, karbonszálas testpáncélt hordanak. Az M41A azonban átüti a nehéz, szervórásegítéses páncélszkafandereket, a DeLorme biztonsági emberei ha nem is halnak meg, de harcképtelenné válnak, lehetőséget adva a bőrnyakúaknak, hogy közelről, a gumírozott ízületi részeken át lőjék őket ki, vagy csak a tussal verjék agyon őket.

Michael Newman törzsőrmester szakasza (a szakaszparancsnok és hadnagy meghalt) benyomul egy városba, ahol utcáról-utcára, házról házra haladnak előre. Az egyik ablakból orvlövész lő rájuk, de egy gránáttal kiiktatják. A főtéren döbbennek rá, hogy a századukból mindenki meghalt a leszállást követően, csak ez a szakasz maradt, aminek tartania kell magát, különben a bevetés kudarcot vall. A biztonsági erők szakadatlanul támadnak, az M41A-k csöve vörösen izzik, de egyik sem mondja fel a szolgálatot. Reggel pár Dropship ledob néhány láda lőszert, így a szakasz továbbra is kitarthat és megnyerik a csatát.

Linna 349

Linna 349-en pár évig elhúzódó harc alakul ki az amerikai tengerészgyalogosok (némi US Army támogatással) és a bugboys néven ismert felkelők között. Az USCM részéről az alábbi (ismert) egységek vannak jelen:

  • 2. Tengerészgyalogos Dandár (Mike „Dancing Bear” Norrbom dandártábornok parancsoksága alatt)
    • 2. Ezred
      • 1. Zászlóalj
    • 7. Ezred
      • 1. Zászlóalj
    • 14. Ezred
      • 2. Zászlóalj (páncélvadászok)
    • 16. Ezred
    • 2. Tengerészgyalogos Páncélos Zászlóalj (M40-es tankokkal ellátva)
    • 3. Tengerészgyalogos Páncélos Zászlóalj
    • 14. MAU (Patrick Steele parancsnoksága alatt)
    • 21. MAU

A felkelők elégé tehetősek, nem egy modern fegyverzetet szereznek be a franciáktól, vagy a Three World Empire-től. A bugboy orvlövészek rendszeresen zaklatják az M240 lángszórós katonákat, akiknek próbálják kilőni a tartályaikat, hogy berobbanjanak. A lángszórók mellesleg nagy segítséget nyújtanak bunkerek kipucolásában, bár az M40-es gránátok is megteszik a magukét. A felkelők kiterjedt lövészárok rendszert hoztak létre, amikre a tengerészgyalogság nincs felkészülve, hiszen közelharcban nem jártasak. De a bőrnyakúak nem véletlenül nevezik magukat az elit elitjének, alkalmazkodnak és gránátjaikkal hatalmas pusztítást visznek végbe, miközben életüket az M3-as típusú páncéljaikra bízzák. McCarthy százados emberei (a 16. Ezredből) híressé válnak, ők 10 méternél is kisebb távolságra dobják el az M40-eseket.

A harcok során számos M22A3 Jackson közepes és M40 Ridgway Nehéz Tank kerül bevetésre, utóbbit a US Army harckocsizói alkalmazzák, akik nem tétováznak felvágni a másik haderőnem előtt. A bugboys a modern érzékelőkkel szinte egy kontinensnyi távolságról észleli a Jacksonokat. Így történhet meg, hogy a 3. Gyarmati Tengerészgyalogos Páncélos Zászlóalj Highway two-n rajtaütést szenved el, a helyi fák megnehezítik a tankok bevetését, de Hayward J. Lay Jr százados parancsba adja, hogy AP flechette lőszerrel és lángszórókkal számolják fel a fákat, amik akadályozzák őket. A harcban egy tank veszik oda, egy másik tank legénysége pedig megsérül, az ellenség 9 főt veszít, további 3-4 fő elmenekült mikor a tankok ellentámadásba mentek át. Továbbá a harckocsizók hadizsákmányként megszerezik az új páncéltörő fegyvereket, amiket a bugboy a japánoktól és britektől vettek.

A Zászlóalj később maga okoz egy rajtaütést, egyetlen M22-es (ami a "Killer clown" becenevet kapta) Route 3-on való járőrözés során ellenséges járművekre lel, amiket nem haboz megtámadni. Négy kiégett roncs marad a küzdelem végére, míg a "Killer clown" legénysége épségben tér haza a bázisra.

Csakhogy a bőrnyakúak, vagy bokorugrók tankjai nem mindig lehetnek ott a terepen, így jut munka a páncélvadászokra is, akik M112 HIMAT-ot használnak, amit át kell kalibrálni, hogy kilőhesse a CDC-80-as francia tankokat.

A hadjárat csúcspontja Hararen ostroma, aminek felpuhítására M921-es önjárő tüzérségi egységeket is bevetnek. A tengerészgyalogság kivívja a győzelmet, élesben alkalmazva a Marine 70 program gyümölcseit. Az USCM egyenruhájára ugyanakkor sötét folt kerül, a haderő megszegte a Genovai Egyezményt, miszerint légvédelmi fegyvereket nem szabad földi egységek ellen használni. Az M579 Armored Personnel Carrierek darabokra szedték az ellenség rohamozó gyalogságát, az M820-asok meg örökre megvakítják a szerencsétlen felkelőket.

Arcturian Műveletek

Az Arcturan Freedom és Arcturan Shield Hadműveletek. Egy rendőrakció kudarcba torkollik, mert a természet erői közbeszólnak. A sikertelen akció miatt az ismeretlen nevű fegyveresek nyílt harcba kezdenek és harcba keverednek a tengerészgyalogsággal. Nem ismert a két művelet végkimenetele.

Helene 215

Linna 349 mellett egy másik bolygón is jelentős harcok alakulnak ki. Helene 215 lakói szintén fellázadtak, csakhogy ők már nincsenek pénzügyileg úgy eleresztve, mint a Linna 349-es felkelők, sőt, a Beebops néven ismert felkelők lőszerminősége enyhén szólva csapnivaló, számos bőrnyakú kap be olyat találatot, aminek halálosnak kellett volna lennie, de mégis életben maradnak, sőt komolyabb sérülést se szenvednek el. A tengerészgyalogság részéről a következő alakulatok lesznek bevetve:

  • 2. Tengerészgyalogos Dandár (Mike „Dancing Bear” Norrbom dandártábornok parancsoksága alatt)
    • 2. Ezred
    • 4. Ezred
      • 3. Zászlóalj
        • Echo század
    • 7. Ezred
      • 2. Zászlóalj
        • Bravo Század
    • 14. MAU (Patrick Steele parancsnok)
    • 21. MAU
    • 3. Utász Zászlóalj
    • 21. Marine Assault Unit Drop Group (gúnynevén Black Hornets).
    • 3. Tengerészgyalogos Légtér Szárny, egyik ismert alegysége a DM-212.

A hadjárat során a tengerészgyalogság logisztikusai az egyik legnehezebb bevetést élik át. A hajókkal kénytelenek bombákkal megszórni a dzsungelt, hogy landolózónát csináljanak, a nehéz terepen való ellátmány mozgatását csak a Caterpillar P-5000 Work Loaderek bevetésével lehet megoldani.

A felkelők idejekorán megtanulják rettegni az M56 Smartgun erejét, egy esetben két smartgunos bőrnyakú rajtaüt egy jelentős lázadó alakulaton, a heves tűzharc után az ellenség megfut, hátrahagyva 8 halott társuk testét. Ettől a ponttól számítva az M56 kezelők számíthatnak rá, hogy az ellenség őket akarja legelőbb kilőni.

Sana's Point ostromakor Brenda Casella tengerészgyalogos őrmester egy épület tetején veszi fel lőállását, M42A Scope Rifle révén pásztázza a terepet. A Beebops helyi idő szerint 27:00-kor indítja meg a támadást a 4. Ezred 3. Zászlóaljának Echo százada ellen. Brenda egyetlen perc alatt lelő három támadót, anélkül hogy helyzetét feladná. Az ellenség sikeresen kikerüli az UA 571-C Automated Sentry Gunokat, de Brenda sikeresen átkalibrálja a fegyvereket, így azok ráfordulnak az ellenségre, iszonyú vérfürdőt rendezve. A lázadók feladják a további harcot.

A Sentry Gunok nem csak itt mentették meg a helyzetet. Pan So hadnagy és csapata termál ruhában indul el, hogy rajtaüssön egy tengerészgyalogos táboron. A ruhájuk láthatatlanná teszi őket a szenzorokkal szemben, de egy Xong nevű közlegény elfelejtette kikapcsolni az IFF-jét, ami a Sentry Gunok szenzorait csak úgy vonzza. A közlegényt kettészakítják a lövések, a kiérkező tengerészgyalogosok élve elfogják a többieket.

A tengerészgyalogság továbbá egy elmés csellel megvezetik a Beebops embereit: a deaktivált aknamezőre nyulakat hajtanak ki, így jelezve, hogy ott nincs semmi. A felbátorodott felkelők persze döbbenten fogják tapasztalni, hogy újféle aknákkal szembesültek, amiket gombnyomásra lehet aktiválni.

A hadjárat végefelé, Shinowa kolónia orbitális ostromakor a tengerészgyalogosok mozgó parancsnoki gépnek használják az UD-4J 'Loose Moose' nevű gépet. Mint minden légi járművet, ezt is sárgára kellett festeni, mert az alapból zöld festésük nagyon kitűnt volna a sárga dzsungelből. Ettől kezdve a sárgára festett gépeket már csak "repülő banánnak" csúfolják a katonák.

Cristobal bevétele

Az évtized folyamán megy le a Cristóbal bevétele is, az United Americas annektálja a bolygót. Argentin, panamai és amerikai tengerészgyalogos egységek érkeznek a telepre, hogy ezt végrehajtsák. A bőrnyakú alakulatok az űrkikötőt és a kolóniát szállják meg, majd kifelé kezdenek terjeszkedni. A sötétedés beálltára a fél kontinens elesik. Hetos, a bolygó vezetője ellen lejárató kampányt indítanak, ami számos helybelit állít a megszállók mellé, ez nem kicsit befolyásolja a hadjárat kimenetelét. A hivatalos hírek négy elesett tengerészgyalogosról és 254 helybeli haláláról számolnak be, a valóságban 1500 civil és 500 milicista testét kell tömegsírokba dózerolni. Mindeközben az AmArc fegyveresei titokban elfoglalják a bolygó erőforrásait, majd utasítják a tengerészgyalogságot, hogy oszlassák fel az ez ellen tüntetőket. Gáz bevetésével lehet csak szétverni a tömeget. Három hónap múlva a cég jutalékot oszt ki a katonák között, amiért segítettek, néhány katona azonban nem fogadja el, mert bűnnek érzi tetteit.

Az évtized végén

A gyarmati háborúk során a CMC nagy veszteségeket szenved úgy élőerőben, mint járművekben, nem sikerül ezeket pótolniuk, ráadásul a szövetséges cégek újra ellenfelekké válnak, akikre figyelni kell. Ugyan háborúk nem törnek ki, de kisebb fegyveres összetűzések előfordulnak. A cégek nem egységesek, rendszeresek a másik elleni felbujtás, lázadás szítása. A Föld eközben káoszba süllyed, hiszen bár az ICC létezik, de érezhető ellentétek vannak a kormányok, cégek és gyarmatok között, nyílt harc ritkán alakul ki, de állandó az áskálódás egymás ellen. A kormányok hanyatlása következtében a jó 10 milliárd fős Földön több hatalomátvétel történik, hiszen sok helyen a kormányok nem tudják féken tartani lakosaikat, a közbiztonságról nem is beszélve. A gyengébb országok sorra veszítik el területeiket, ahogy az etnikai és vallási villongások végigsöpörnek rajtuk. A Földön csak gazdagok élnek jól, ők villákban, palotákban tengetik mindennapjaikat, ahol szolgák hadai várják parancsaikat és egy magánsereg biztosítsa az uruk biztonságát. A középosztály éppen hogy csak nem nyomorban él (számuk milliókban mérhető), az alsó osztály meg már abban, számuk milliárdban mérhető.

Egyáltalán nem ritka látvány, hogy az utcákon bandák randalíroznak, hatalmas a nyomor és az a szokatlan, ha egy nap ne történne erőszak. A Földön tevékenykedő CMC-s (a Földön helyőrségi katonák vannak, a legsilányabb emberanyag) és zsoldos csapatoknak mindig van tennivalójuk, hol evakuálni kell a lakosságot és a berendezéseket, hol megfékezni a lázongókat, vagy visszaállítani a rendet. Számos új állam jön létre, ezek java vallási, vagy etnikai alapon jön létre és nem ritkán egy-egy cég pénzelte őket, hogy így okozzanak kárt egy országnak. A káosz közepette sok helyen a szélsőséges nézetek kerülnek hatalomra, így nem ritkák a fasiszta nézeteket valló kormányok, az itt élők szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen élhetnének egy olyan országban is, ahol a kormánynak már semmi hatalma nincs és állandó helyi háborúk dúlnak, miközben a civilek teljesen magukra utalva tengődnek napról napra.

Új ellenség

2179-től kezdve a "bőrnyakúaknak" egy új, halálos ellenséggel kell szembenéznie, az idegenekkel. Az acheroni fiaskó (és az ezt |követő konfliktusok) után a tengerészgyalogság megszorongatja a Weyland-Yutanit, ami kelletlenül ugyan, de minden rendelkezésükre álló adatot megadnak az idegenekről (tették ezt azért, mert máskülönben a tengerészgyalogság vonakodott volna védeni a Társaság érdekeit). A megszerzett információk végül akadémiai tananyag lesz az USCM berkein belül. 2192-ig bezárólag jó pár alkalommal megütköznek a xenokkal, de a közvélemény tudtára soha nem adják. A civil embereket elmegyógyintézetbe küldik, vagy csak szimplán likvidálják őket. A katonák esetében nem ritka, hogy egy istenháta mögötti bolygóra küldik őket, ahol nem okoznak gondot ha elfecsegnék mi is történt. De mikor 2192-ben a földi kormány egy alient akar, akkor csak Davey Arthur Wilkset tudják előkeríteni mint olyan embert, aki túlélt már egy idegen támadást. Ebben az időben az USCM fénye jócskán megkopik, pedig a Marine 70 program (2170-es évek) rengeteg újítást hozott, megreformálva a szervezetet.

2179-ben az átlag katonák csak azt tudták, hogy volt valami Ellen Ripley nevű nő, aki még '22-ben összefutott egy bogárral, majd 60 évig a kryoban feküdt. Ezután visszament valami bolygóra, ezúttal Gy.T. fedezettel, de senki sem tért vissza. A következő években rebesgetni kezdik, hogy valami új faj okoz gondot, jó pár helyen a katonák belefutnak valami savvérű agresszív fajba, ami az élőlényeket inkubátornak használja.

Tansu felkelés

Ennek ellenére megmarad a tengerészgyalogosok szokásos feladata. A '80-as években a Tansu felkelés az USCM kellemetlen hírbe keveredik. A felkelés alatt Wakahasin Patrick Massey a tengerészgyalogos bajtársaival közösen belelő a tömegbe, mert talán vannak ott felkelők (a felettesét leütötte). Az eredmény 85 halálos áldozat.

Advertisement