Gyerekkorában sokat álmodik a szörnyekről, amik valahol ott vannak az űrben. Bár nem sejti, de valóban, az űrben szörnyek lakoznak, amikkel kénytelen lesz szembeszállni. Pennsylvaniában nő fel, egy isten háta mögötti helyen. Richard, a nagybátyja gyakran elvitte őt lőgyakorlatra, itt a kis Hooper a kezébe vehetett a Kalasnyikovot, a Coltot, sőt, a szomszédjuktól kölcsönkért impulzus karabélyt is (a szomszédjuk egy tengerészgyalogos). Chris irtózik a fegyverektől, hiszen jól tudja mire valók: ölésre. Éppen ezért inkább nézi a bátyját, ahogy lő.
Chrisnek nem igen lesz barátja, de nem bánja, egyedül is nagyon jól érzi magát. Ilyenkor szobájában maketteket csinál, vagy szülei régi könyveit olvassa. Itt olvas az inka romokról, amiket lesz alkalma szüleivel megnézni Ecuadorban (itt jön rá, hogy mennyire is halandó, mennyire is porszem az élete az évezredekhez képest). Tiniként már szerez barátokat, de továbbra is társaságkerülő. Néha-néha összeakad egy-egy lánnyal, de eme kapcsolatok rövidek és utána mindig visszatér régi barátaihoz.
Nem sokkal az első űrutazása előtt Richard meghal. Éppen vadászaton volt, mikor hátba lőtték, nem derül ki, hogy baleset történt, vagy gyilkosság. A 20-as éveiben bányászként dolgozik a Jupiter egyik holdján, a Calliston. Itt egy kínai csapat egy felszín alatti tengerbe fúr, amiben élőlények vannak, bár ezek a kreatúrák nem izgatják fel Hooper képzeletét.
Út a csillagok közé
Idővel elhagyja a Naprendszert, számos bányász-, kereskedő- és felfedezőhajón utazik új, még felfedezetlen bolygóra, holdra, aszteroidára, ahol reményei szerint idegen életformákra lel. Úgy tűnik, hogy a galaxis közel sem olyan érdekes és izgalmas hely, mint aminek gyerekkorában képzelte. Megházasodik és két fia születik, de mivel munkája miatt gyakran távol van, ezért 2152-ben elválnak (felesége nem akarta, hogy férje akár évekig távol legyen tőle, Hooper erre mindig azt felelte, hogy így keresheti a legtöbb pénzt és hamarosan vállalkozást indíthatnak). Hooper főmérnökként kerül 2156-ban a DSMO Marion fedélzetére, ami az LV-178 körül kering, hogy felszedje a bányászok által kitermelt trinomitot. Mindig azzal álltatja magát, hogy még egy műszak és hazatér, de ez soha nem valósul meg, egy rahedli pénzt szerzett már, de nincs mire elköltenie.
2158-ban összejön a kapitánnyal, Lucy Jordannel, ami aztán kihűl, de továbbra is jó barátok. Ami azt illeti, Hoop szeret a Marionon lenni, minden egyes műszakkal egyre kisebb esélyt lát arra, hogy visszatér feleségéhez. A hajót az utolsó csavarjáig ismeri, annak összes hangjával. Gyakran előfordul az, hogy onnan tudja, hogy valami elromlott, hogy nem hallja annak különös hangját, zaját. Az űrben Hoop ráeszmél arra, hogy mennyire is jelentéktelen, no meg milyen távol vannak mindentől és mindenkitől, ha baj adódna, csak magukra számíthatnak.
A legénység élén
2159-ben, mikor a bányászok váltása megy, elmegy biliárdozni Jordannel. A bárban szokás szerint Josh Baxter van, aki készíti a helyet a visszatérő bányászok fogadására. A játékot nem sokáig űzhetik, hiszen Lachance szól nekik, hogy azonnal jöjjenek a hídra. A hajón lévő emberek már mind itt vannak, a gondot az okozza, hogy a Samson és a Delilah ugyan visszatérőben vannak, de halálsikolyok hallatszódnak a rádióból. A kapitány próbál kapcsolatot teremteni az érkező Samsonnal, de az adás zavaros és csak annyit lehet megérteni, hogy sokan meghaltak, no meg az emberek fejére valami lények tapadtak. Baxter helyrehozza az adást, így tisztább a hang és a kép is. A pilótát látják, akinek szavai nem teljesen jönnek át, a hídon lévők annyit értenek, hogy ő és egy másik ember nem fertőzött, a többiek igen, illetve a Delilah fedélzetén már van egy lény. Jordan azonnal a medikai részlegbe küldi Garciát és Kasjanovot, míg ő és Cornell a dokkhoz mennek.
Hoop nem ért egyet a kapitánnyal, nem szabadna beengedni a kompokat, hiszen elhangzott a fertőzés szó, tehát bármi is okozza a problémát, az veszélyezteti a Marionon lévőket is. Mindeközben a Delilah darabokra robban (fedélzetén valaki elsüt egy plazmafáklyát, miközben a xenokkal küzd). A hídon lévők látják ezt a jelenetet, ahogy azt is, hogy több bányász mellkasán lyuk tátong, valakiből meg egyenesen kirobban egy lény. Hoop próbálná figyelmeztetni a kapitányt, de már késő, a Delilah becsapódik.
A hídon lévő emberek félnek és tanácstalanok, élükre Hoop áll, mivel ő a rangidős (Jordan és Cornell meghalt, szerencsére a többiek kisebb sebekkel túlélték az egészet). A főmérnök kénytelen Powellre ráordítania, hogy a sérült hajón kell maradniuk, mert a bolygón nem húznák ki a segítség megérkezéséig, hiszen onnan jöttek azok a lények. Hoop magával viszi Karen Sneddont és Welfordot a 3-as dokkba, ahol a Samson bedokkolt (időközben Garciáék a kommunikátoron bejelentkeznek, miszerint élnek és nincs semmi bajuk.
Hoopék űrruhában mennek a Samsonhoz, de nem nyitják ki, először megvárják, hogy Baxter kapcsolatot teremtsen. A képernyőn az látszódik, hogy a pilóta sír, miközben mögötte az alienek várnak és növekszenek. Ennek tudatában a főmérnök lezáratja a kompot, ahogy a dokkot is, mert nem akarja, hogy akár egy ilyen lény is megszökjön és vérfürdőt rendezzen. A kamerákat nem kapcsoltatja ki, tudniuk kell mi történik a Samsonon.
Mentőangyal
A beékelődött Delilah nagyobb darabját Welforddal és Powell-lel megy és kivágja, hiszen az energiacellája majdnem szétnyílt, nem hiányzik hogy felrobbanjanak. A munka három órát vesz igénybe és sikerrel jár. A túlélők elkezdik sugározni a segélykérést (Hoop itt beszámol mi is történt, szót ejt az alienekről is), de erre nem jön válasz. 77 nap telik el, a Marion egyre közelebb kerül a bolygóhoz, maximum 15 nap van hátra a becsapódásig. A bolygóra nem mehetnek, mert az idegenek a bányából jöttek, mentőegységek nincsenek a Marionon, tehát nincsen menekvés. A napjaikat a hídon töltik, ha összevesznének egymással, akkor meg mindenki a szobájában van. Hoop ha teheti, inkább hagyja, hogy a legénység rajta töltse ki a dühét. Bár senki nem választotta meg vezérnek és soha nem főnökösködik, a többiek hűségesen követik és elfogadják tanácsait, utasításait (de többnyire közösen hozzák meg a döntéseket).
A 77. napon úgy tűnik, hogy mégis vették az S.O.S.-t, mert egy gép közelít a Marionhoz, pár óra múlva a hajó, a Narcissus bedokkol. Hooper, Sneddon és Powell felébresztik az egyetlen utast, Ellen Ripleyt a kryoból. A nő nem segíteni jött, nem is tudja mi van itt, ő azt hiszi, hogy a Marionon lévők mentették meg őt. Hoop elmondja neki, hogy a hajó nagy bajban van és róla azt hitték, hogy ő a segítség, Ripley elájul.
A nő a gyengélkedőn tér magához és válaszokat akar, hogy hol van, mi történt és hány évig aludt. A belépő Hoop mindenre választ ad (miközben félrefordul, mert Ripley előtte kezdett felöltözni), illetve egy tableten megmutatja neki mik is vannak a Samsonban. A xenok láttán Ripley pánikolni kezd és Garcia kénytelen lenyugtatózni.
Sneddon és Hoop arról kezdenek beszélni, hogy hogyan tovább, Hoop azt tervezte, hogy majd a bányában fogják kihúzni amíg a segítség ki nem ér, de Sneddon terve jobbnak tűnik, miszerint Ripley hajójával hagyják el a Mariont, a gond csak az, hogy a mentőegységben nincs elég kryo kapszula, tehát a túlélők nagy része kénytelen ébren eltölteni az akár 6 évig tartó utat a Peremvidékig.
A főmérnök odamegy a magához térő Ripleyhez, a nő látni akarja a mentőegységét, ezért Hooper odakíséri. A séta közben Ripley meglátja a férfi oldalán lévő plazmafáklyát és hisztérikusan nevetni kezd, hiszen ezzel nem ölhet meg egy xenot, ami az ő legénységét lemészárolta. Hooper megnyugtatja a nőt, aki jobban érzi magát, legalábbis amíg a mentőegységhez nem érnek. A Narcissus komputere semmi adatot nem ad meg neki, ezért jól sejti, hogy Ash ott van a rendszerben, feltevését az is erősíti, hogy Hoop lejátssza az S.O.S. üzenetét, amiben szó esik az alienekről. Ripley beszél Ashről, hogy mit tett, bár a férfi kételkedik a történet hitelességében, hiszen szintetikus nem tehet ilyet, mert ő már dolgozott velük anno.
A legénység egybegyűlik, Ripley elmondja a történetét (miszerint az ő legénységét egyetlen alien ölte meg, amit Ash életben akart tartani). Ezután mindenki elfogadja Sneddon tervét, miszerint a mentőegységgel mennek innen el, de a gond az, hogy a Narcissus telepei nem bírnák az utat, ezért új telep kellene, a Marioné nem kompatibilisek, de a bányában vannak megfelelő energiatelepek. Ez azt jelenti, hogy a Samsont meg kell tisztítaniuk a xenoktól és azzal lemenni a bányába, ahol megkeresik a cellákat és visszajönnek.
A terv első fázisa
Három napig készülődnek a terv kivitelézésére. Ezalatt Ripley és Hoop rengeteg időt tölt el egymással (csak a férfi bízik igazán a nőben), bár ez még nem szerelem. Sneddon előáll azzal, hogy a rakományhálókkal fogják el a kiözönlő xenokat, így a sav nem fog semmit sem tönkre vágni. Ez az ötlet beválik, egy időre, aztán a lények elszabadulnak. Bár két alien fennakadt a hálón, a másik kettő kiszabadul. Hoop a plazmafáklyával rálő az egyik lényre, de az kikerüli és Ripleyre ront. Rászól a nőre, hogy feküdjön, így az újabb lövés eltalálja a dögöt, ami mégsem hal meg, hanem elmenekül. Chris megy felsegíteni Ripleyt, aki ösztönből lábon rúgja, hiszen azt hitte, hogy egy xeno.
A hálóból kiszökik egy idegen, amit Hoop lelő, a lövés halálosnak bizonyul. Mindeközben a xenok sava kilyukasztja a hajót, az űr mindent kezd kiszívni, de az emberek még időben kijutnak a dokkból. A négyből három alien meghalt, az utolsó elmenekült, ezért az eredményért Garcia, Powell és Welford az életét adta. A túlélők a híd felé mennek, hogy figyelmeztessék Lachancet és Baxtert a szökött lényről (a kommunikáció akkor szállt el, mikor a Samsont felnyitották). Hoop fegyvert cserél Sneddonnál, így most durrantót kezel. Az emberek óvatosan haladnak, így érik el a hidat, ahol a két férfi életben van.
Sneddon és Kasjanov félelmük ellenére levadászná az idegent, de Hoop mást tervez: azonnal nekikezdenek helyrehozni a Samsont és majd a bányából hoznak magukkal ételt, italt, gyógyszereket, stb. A dokk előtt megejtenek egy kitérőt a raktárnál, ahol két savpuskát vesznek magukhoz (az egyiket Hoop kezeli). Bár a főmérnök fél, ezt nem mutatja és határozottan vezeti a csapatot a dokkhoz, ahol dekompressziót hajt végre (mindenki szkafanderben van). A komp belseje mészárszék, de el kell viselniük a bűzt és a látványt 2 órán át, utána megérkeznek a bányatelepre.
Harc a mélységben
A landolóhely kupolájánál harcra utaló jeleket találnak (lövedékek és sav okozta lyukakat, illetve egy barikádot). A telep tiszta az alienektől, hiszen Baxter a kamerák révén mindent lát. A csapat leveszi a szkafandereket és beszállnak a liftbe, amiben egy hulla van (ezt Ripley, Hoop és Kasjanov kiviszi). A cél a 4-es szint, mert itt vannak tárolva a cellák, azonban Ash tesz róla, hogy ne legyen ez ilyen könnyű, ő ugyanis ott van a bányakomplexum rendszerében is és a liftet zuhanásba viszi, ami a 9-es szinten áll csak meg, a bánya legmélyebb pontján, ott, ahol a bányászok ráleltek a xenokra. Ash terve az, hogy a csapatból valaki megfertőződjön és a többiek így hozzák vissza a hajóra.
Baxter bokája eltörik (ezt Kasjanov teszi sínbe), más nem szenved sérülést. A lift használhatatlan, a másik 100 m-re van, légvonalban, mert nincs egyenes út oda. A legrövidebb utat a xenok fészeknyálkája lepi be, emiatt senki sem akar arra menni, ezért kerülőt tesznek. Hoop rálel egy nagyobb lyukra, amibe betekint és hihetetlen látvány tárul a szemei elé, a többiek vonakodva bár, de követik és ők is elámulnak. Egy hatalmas térbe érnek, ahol a bányászok által felállított világítótestek egy különös objektumra világítanak rá. A tárgy, amit látnak egy nagyon régi idegen űrhajó, aminek nagyobb része egy szabályosnak tűnő kőfal mögött van, mintha befúródott, vagy inkább becsapódott volna. Csupán Baxter nem csodálkozik a látványon, ő azonnal a lifthez akarna menni. Mire a többiek követnék, a lyuknál egy alien jelenik meg, amit Kasjanov plazmafáklyával habozás nélkül lelő, beolvasztva a járatot.
Bár lőhetnének egy új lyukat, de nem lenne bölcs döntés, mert a neszekből ítélve több idegen is van a járat azon részén. Mivel a világítótestek még égnek, ezért lennie kell egy másik kiútnak innen, ahol remélhetőleg még nincsenek alienek. Miközben ezt a kiutat keresik, Hoop helyesen úgy érzi, mintha az alienek a sötétség takarásában követnék őket, nem is követik, inkább terelik őket. Egy szisszenés csendül fel, Baxter megfordul, hogy odalőjön a plazmafáklyával, de a sérült bokája miatt elesik és elsüti a fegyvert, ami eltalálja a plafont, szilárd és olvadt köveket szórva le. Az egyik kő Hoop lábára esik, ahol elkezd megolvadni, ezt Kasjanov úgy kezeli le, hogy kivágja a követ a bőrrel együtt.
Az emberek úgy döntenek, hogy az idegen hajóban biztonságot találhatnak, így annak szárnyán futnak fel, miközben lövéseket adnak le az idegenekre, amik sorra kerülik ki ezeket, mert a lények ügyelnek arra, hogy lőtávon kívül legyenek. Chris egy pillanatra kész lett volna rohamot indítani, de aztán meglátja, hogy nem három, hanem egy rakat alien tűnik még fel, ezért futva megy be a hajóba (lába erősen fáj). Itt utasítja Kasjanovot és Baxtert, hogy olvasszák le a lyukat. A megszilárduló fémen egy idegen áttör, de félúton megakad, ugyanis a teste körüli fém teljesen megszilárdult, Hoop most élesben kipróbálhatja, hogy a savpuska hatásos-e a lények ellen, a válasz igen, a sav szétrobbantja az idegen fejét.
A túlélők az 5 elágazó folyosó közül találomra az egyikbe mennek, Ripley és Hoop tudják, hogy a xenok szándékosan terelték őket ide, tehát valaminek kell lennie a hajóban. Hamarosan fészeknyálkára lelnek, illetve féltucat bányászra, akiknek mellkasa fel van szakadva, előttük pedig felnyílt héjú tojások. Hoop ekkor kimondja a nyilvánvalót: a xenok azért terelték őket ide, hogy keltetők legyenek. A csapat egy olyan terembe ér, ahol szobrokat látnak a hajót építő fajról. Egy vélhetőleg raktárnak használt helynél felmennek egy lépcsőn és elérnek egy különös helyet, egy újabb keltetőt. Hoop lépne be elsőnek, de Ripley megelőzi. A keltetőben az a különös, hogy nem emberek, hanem a kutyafejű faj tagjai (15 fő) van a falhoz ragasztva, előttük fosszilizálódott tojások. Hoop belerúg az egyikbe, hogy mutassa: nincs mitől tartani, ezek már évezredek óta kikeltek.
Ahogy a hajó mélyebb részeire mennek, úgy lesz a levegő melegebb és bűzösebb is. Egy tojásokkal teli terembe érnek, ahol Sneddon fotózni kezd, hiszen ezek nagyon jó állapotban lévő fosszíliák. Hoop azonban észreveszi, hogy ezek a tojások nagyon is élők, figyelmeztetné a nőt, de már késő, egy arctámadó tapad Sneddon arcára. Az emberek lőni kezdenek, ahogy a tojások kezdenek kinyílni. Hoop még időben megállítja Ripleyt a lövésben, hiszen az ő durrantójában nem a normális lövedékek vannak (a speciális lövedékeket még Hoop adta neki mikor bejöttek a hajóba), helyette Lachance lő, akinek durrantója alap lövedékkel van megtöltve.
Az embereknek sikerül kijutni (Sneddont cipelve, illetve Kasjanovot, aki egy időre megvakult), ám a teremből alienek jönnek elő. Egyet Ripley öl meg, a másik kettőt Baxter intézi el. A baj elül, Ripley mindenkinek fájdalomcsillapítót ad be, Hooper a vállába kapja. A helyzet nem túl rózsás, hiszen még a lift közelébe sincsenek, de már szinte mindenki szerzett valamilyen sérülést, nem beszélve arról, hogy Sneddont, Baxtert és egy kis ideig Kasjanoivot támogatni kell. Hoop elől haladva minden egyes sötét sarokba savat lő, nehogy egy alien rájuk támadjon, de úgy tűnik a xenok elfogytak, mert nem látni, vagy hallani egyet sem.
Mindez akkor változik meg, mikor egy teremben hatalmas xeno kiáltást hallanak meg, ami egy fent lévő aknából jött. Hamarosan egy nagy idegen ugrik le, Ripley rálő, de a durrantó speciális lövedéke nem elég erős, csak Lachance 5 lövése bír elég erővel, hogy a xeno kimúljon. Mint kiderül, egy fiatal királynőt öltek meg. Az emberek elérnek egy lépcsőt (itt Hoop újabb speciális lövedékeket ad Ripleynek a durrantóhoz), mehetnének továbbra is fel, vagy oldalra, ahol 16 tojás pihen az egykori kutatóhelyen sztázis mezőben, amely körül néhány megkövült kutyafejű alien van.
Ripley mindenképpen elpusztítaná őket, nem lehet lebeszélni, ezért Lachance és Hoop körülnéznek alternatív menekülési utakat keresve. Egy rejtett folyóra lelnek, ahol egy lyukon át kimehetnek az űrhajó szárnyára (innen tisztán rálátnak arra a helyre, ahonnan bejöttek, bár jó ideje voltak az űrhajóban, valójában alig haladtak). Lövéseket kezdenek hallani, azt hiszik, hogy Ripley elkezdte a pusztítást, ám valójában másról van szó, a megkövült idegenek mozogni kezdtek, felébredtek évezredes álmukból és ha lassan is, de a Ripleyék felé mentek. Ripley hatalmas pusztításba kezd, a dühéből nyer erőt és féltucat lénnyel végez (az utolsóval Hoop végez). A xenok elpusztultak, a tojások szintén elpusztulva, ám Ripley nagyon komoly sérüléseket szenvedett.
Hoop hátramarad, hogy Ripley utolsó lövedékével beomlassza a termet. Itt három warrior szagolja Ripley vérét, amitől jóval agresszívabban viselkednek. A terem még időben omlik be, Hoop sietve fut ki a szárnyra, ahol csatlakozik a többiekhez. A kivezető út már nincs messze, egy ősi épületen kell keresztülmenniük (mindenki támogat valakit, Hoop Ripleyt). Itt szobrokat, illetve mintázatokat látnak, amik lenyűgöző látványt adnak, de nem élvezhetik ki, hiszen a termek nagyok és sötétek, bármikor előjöhetnek az idegenek. Hoop végre rábeszéli Ripleyt, hogy álljon meg és kezeltesse le a sebeit, amit Kasjanov meg is tesz.
Egy lépcsőn keresztül végre visszajutnak a bányához és ha lassan is, de elérik a liftet, miközben Sneddon már magához tért, illetve cirka 10 alien van a nyomukban (Hoop hátul halad, már nem kell Ripleyt cipelnie). Időben beszállnak a liftbe, amit Baxter beindít, de egy alien betör és próbálja kihúzni a férfit, akit az emberek meg beakarnak húzni. Ennek egy tartógerenda vet véget, ami kettészakítja Baxtert.
Otthon, édes otthon
A lift felér a 4-es szintre, ahol az energiacellák vannak. Három cella van, amiket targoncával lehet mozgatni. Ripley azt akarja, hogy robbantsák be a bányát, Lachance ezzel nem ért egyet, hiszen akkor elpusztulna az idegen űrhajó és épület is, ami felbecsülhetetlen értékű az emberiségnek, ellenben Ripley rámutat, hogy akkor a xenok is életben maradnának, amit nem engedhetnek meg. Mindenki Ripley pártján van, a xenoknak pusztulnia kell. Hoop átállít egy cellát, hogy túlmelegedjen, a robbanás akkorát fog szólni, mintha egy atombombát robbantottak volna fel. Lachance targoncába pattanva szállítja az egyik cellát, a csapat meglepő módon akadálytalanul ér vissza a lifthez és fel a felszínre. Cirka 1 óra alatt érték el a kompot, ahol Ripley fegyvert fog Sneddonra, hiszen benne egy xeno növekszik. Ripley kénytelen lőni, nem tudna embert ölni. Abban maradnak, hogy Sneddon a zsilipnél fog ülni, ha a születés bekövetkezne, szimplán kilövik az űrbe.
A pár órás visszaút a végéhez közeledik. A Samson bár automatikusan dokkolhatna a Marionba, de Ripley rábeszéli Lachancét, hogy manuálisan tegye, hiszen Ash irányítja a Mariont és bármit megtenne a Sneddonban lévő xenoért (Ripleyt Hoop is támogatja). A dokknál Hoop a savpuskájával meglövi a folyosóra vezető zsilipajtót (nincs nála a fúró, hogy azzal végezzen dekompressziót), majd elkezdi a cella beszerelését a Narcissusba, miközben a többiek az ételt és egyéb dolgokat gyűjtik össze.
Ez ott torkollik tragédiába, hogy Ash elereszti az általa befogott alient. Hoop a kommunikátoron keresztül hallja a harc zajait, sietve fut oda, miközben Kasjanov elmondja mi történt (Lachance halott, ő és Ripley komoly sebeket szereztek, Sneddon meg a xeno után ment). Hoop nem teljesíti Kasjanov kérését, miszerint nekik már végük, de ő még elmenekülhet. A főmérnök a harc helyére megy, ahol megfogja Ripleyt és a gyengélkedőre viszi, miközben Kasjanov próbál lépést tartani velük. A medikai részlegen Sneddon bejelentkezik, sikerült a xenot megsebeznie és a 2-es raktárba szorítania a lényt. Kész meghalni, egyetlen lövés és a raktárban lévő durrantó lövedékek mindent elintéznek. Csupán egy dolgot akar még, meglátni a belőle kitörő mellkasrobbantót, még ha a többiek hiába is utasítják, hogy ne várjon. A Mariont rezgés rázza meg, ahogy a robbanás bekövetkezik, felgyorsítva a hajó pusztulását, aminek legfeljebb órái vannak hátra.
Ripley magához tér, azért könyörög, hogy töröljék az emlékeit, mert nem bírja tovább elviselni lánya képét, aki vádlón néz rá. Bár a medikai kapszula ezt nem tudja megcsinálni, de némi manipuláció csodákra képes, igaz, nem lehet sejteni mennyi emléket töröl ki. A sebek eltüntetése 20 perc, míg a memóriatörlés 5 perc. Kasjanov medikai cuccokat szed össze, míg Hoop a hajót járja és találomra szed össze fontosnak ítélt dolgokat. Szomorú, hiszen az üres folyosókat járva be-be lép egykori munkatársai, barátai szobájába, akik már halottak. Ugyanakkor dühös is, hiszen Ash csúnyán kijátszotta őket, a Narcissus cellája ugyanis 60%-on van, vagyis nem kellett volna lemenni a bányába. Azt szeretné, ha Ash fizikai testtel bírna, hogy puszta kézzel ölje meg.
A 25 perc letelik, Hoop kiszedi Ripleyt, majd Kasjanov fekszik be, hiszen belső vérzése van, a kezelése csupán 5 percbe telik. Igen ám, de Ash nem akarja, hogy éljen, a medikai kapszulából nincs menekvés, egy lézerszikével elvágja a nyakát. Hoop hiába próbálta ezt megakadályozni, a kapszulát nem lehetett kikapcsolni, az üvegjét meg hiába ütötte a plazmafáklya tusával, még a tus ment szét.
Hoop fogja Ripleyt és Narcissusra siet (a hajó rázkódása miatt egyszer elesik). Itt egy speciális vírusirtóval véget vet Ash hatalmának, majd fogja Ripleyt és alsóneműre vetkőzteti, így teszi be a kryoba, a macskával együtt. Minden készen áll az indulásra, ám gond akad, a Narcissust manuálisan, kívülről kell elindítani. Hoop tudja, hogy ez mit jelent, szájon csókolja Ripleyt, majd kimegy és elindítja a mentőegységet. Azonban nem törődik bele abba, hogy itt hal meg. Talán még van ideje elmenekülni. Két táskáját egy kocsira teszi egy whiskey kíséretében és szkafanderbe öltözve megy a dokkhoz. Dekompresszióra nincs idő, úgy tervezi, hogy a vákuumot meglovagolva repül be a Samson belsejébe. Ez sikerül, bár a sisakja lerepül a fejéről, de a whiskeyt szilárdan tartja a kezében. Azonnal elhagyja a Mariont, amit már így is csak a csoda tartott össze. A Marion kettészakad és megsemmisül. Hoop egy kis vacsorát készít el, illetve S.O.S.-t kezd sugározni. Tudja jól, hogy bizonyára soha nem fogják megtalálni, de legalább még él és lesz elég ideje a Samsonon lévő digitális könyvek újra elolvasására.