Az Amerikai Egyesült Államok zászlaja
Az Amerikai Egyesült Államok, röviden USA vagy Egyesült Államok a világ egyik katonailag és gazdaságilag legerősebb országa, ami Észak-Amerikában található. Az 50 tagállamot számláló ország Kanadával és Mexikóval szomszédos, fővárosa Washington D.C. és napjainkban 332 millió ember él az országban.
Létrejötte[]
Az USA egykor angol gyarmat volt, az első tartós angol kolónia 1607-ben, Jamestown (Virginia) néven alapul és marad is fenn. Korábbi próbálkozások is voltak, ám ezek kudarcot vallanak, mert főleg magánemberek finanszírozták és a tőke elapadásával a kolóniák élete is megpecsételődött. A hollandok példáját követve részvényeket alapítanak, ami segíti a gyarmatizálást. Észak-Amerika nem volt néptelen, számos indián törzs már régóta élt itt. Továbbá több európai ország is megveti itt a lábát: a franciák a mai USA középső részén hoznak létre kereskedelmi lerakatokat és a folyók révén gyorsabban haladnak a felfedezéssel, de a térséget ritkásan lakják (Detroit, St. Louis, Pittsburgh, stb.). A spanyolok a mai Mexikó, Texas és Florida részén szereznek területeket. A hollandok 1614-ben pedig a mai New York City alapítói és kiszorítják a svéd gyarmatosítókat. Nagy Péter cár alatt az oroszok Alaszkában és Kaliforniában tűnnek fel.
Az angol gyarmatokon a puritán nézetek terjednek el, tömegesen vándorolnak ki Angliából a "romlatlan" Újvilágba. Az európai betegségek súlyosan megtizedelik az őshonos indiánokat, így a terjeszkedés gyorsan halad. A gyarmatok elég nagy autonómiával bírtak, a kereskedelem révén virágzó gazdaság jön létre. Ám az anyaországgal megromlik a viszony, a 7 éves háború során sikerül a francia fenyegetést kiiktatni, felmerül egy egységes brit gyarmat gondolata, ami keretében az eddigi szuverenitást korlátoznák. A háború jelentős pénzekbe került (1753 és 1763 között az államadósság megduplázódott), az anyaország így úgy dönt, hogy ennek árát a gyarmatok fizessék meg, hiszen ők prosperáltak leginkább a háborúból. 1763-ban a proklamációs törvény tiltja a terjeszkedést indián területekre. Ez ugyan garanciát jelent arra, hogy a franciákkal rokonszenvező indiánok ne jelentsenek veszélyt, de a telepesek ezt árulásnak tekintik, hiszen az ő mozgásterületüket korlátozza. A következő években a "betarthatatlan törvények" keretében a papírpénzre, bélyegre, cukorra, teára, stb. cikkekre vetnek ki törvényeket, hogy a király több bevételhez jusson. 1770-ben a "bostoni mészárlás" történik meg, majd '73-ban a bostoni teadélután. Az anyaország eddig mindig engedett, a törvényeket enyhítették és vagy visszavonták, ám 1774-ben a "kényszerítő törvények" képében úgy döntenek, hogy máshogy állnak hozzá a gyarmatokhoz. Eddig kegyesek voltak, ideje erővel fellépni, hátha ez így működik. Katonákat szállásolnak el a civileknél, a katolikusok vallásbékét kapnak, Quebec marad francia gyarmat, eme intézkedéseket a telepesek árulásnak látják, míg az anyaország ezzel teremt a térségben békét.
1974-ben az első kontinentális gyűlés ül össze, hogy a törvényeket feloldják. A következő évben, április 19-én pedig kitör a függetlenségi háború. Lexington és Concord között a brit csapatok a milicisták fegyvereit foglalnák le, de nem sikerül és tűzharc alakul ki. A gyarmatokon a hadsereg a milicistákra épült, a születő sereg élére George Washington kerül. 1976 július 4-én kiadják a függetlenségi nyilatkozatot. A brit hadsereg a nyílt csatákat sorra nyeri meg, ám mindent nem tudnak megszállni, Washington pedig minél inkább elnyújtja a háborút. Fordulópont a 1777-es saratogai csata, ami után a briteket sikerül megverni, spanyol, holland és francia támogatással sikerül győzelmet aratni és 1783 szeptember 3-án Párizsban a békét aláírni. Bár az angol gyarmatok függetlenek lettek, de Britannia legyőzi a többi ellenségét, sikerül megtartani a gyarmatbirodalmukat. Ami még fontosabb, hogy Amerika kiesése nem jelent csapást, mert India és a Karib térség válik fontossá.
A gyarapodó nemzet[]
A független gyarmatok kezdetben konföderációban gondolkodnak, a központi hatalom gyenge, állandó hadsereg nincs, minden téren kerülni akarják a zsarnokság kialakulását. Ám viták történnek hogyan is működjenek, a képviselőház hogyan nézzen ki és a törvényhozás hogyan történjen. Végül kialakul a ma is ismert kormányzás, a szenátus, kongresszus, az elnökség, bank és választás. Északon idővel megszűnik a rabszolgaság, ám délen az ültetvényes gazdálkodás miatt virágzik. A rizst, indigót, gyapotot, dohányt stb. csak nagybirtokos módszerrel lehet gazdaságosan termeszteni rabszolgákkal. 1812-től egy jelentős gazdasági felfutás történik meg, mivel a társadalom nem olyan merev, mint Európában. A vasút jelentős szerepet játszik a gazdasági fejlődésben, észak inkább iparilag, míg dél mezőgazdaságilag rendezkedik be. Megjelenik az aratógép, az elektromos távíró, a kereskedelmi flotta révén a világgazdaságba becsatlakozás.
Ezzel egyetemben folyamatosan megy az expanzió, a betöretlen földek, bányák, folyók és erdők megszerzése. Az indiánokat sikerül arrébb űzni, míg a többi nemzet gyarmatait békésen, vagy háború útján megszerezni. 1823-ban a Monroe-elv nyíltan ki is mondja, hogy Amerika az amerikaiaké, ez a doktrína később játszik nagy szerepet, ugyanis némileg módosítva azt jelenti, hogy bármilyen támadás bármely amerikai ország ellen azonnal egy támadásnak minősül az USA ellen.
Az észak és déli államok közti feszültség 1861-ben polgárháborúvá terebélyesedik. Ezt követően folytatódik a terjeszkedés, a Csendes óceánon több haditengerészeti bázist sikerül létrehozni. Alapvetően izolációban van a nemzet, nem avatkozik be az európai országok ügyeibe és viszont. Nagy változást az 1. világháború okoz, az 1917-es belépés el is dönti a konfliktust (az antant továbbá jelentősen eladósodik az USA felé). Ugyan katonailag nagyon nem voltak erre felkészülve, de maguk a németek is tudták, hogy idő kérdése mikor sikerül Európába hajózniuk több millió friss katonát teljes felszereléssel. A németek nem tudnak a nyugati fronton győzelmet aratni és kifutnak az időből. Wilson elnök békepontjai nem érvényesülnek, így 20 évvel később az elégedetlenség magvai egy új világháborút hoznak. Az USA kezdetben itt is izolációs politikát folytat, ám Pearl Harbor és a német hadüzenet utána az ország 1941-ben hadba lép. A hidegháború során paradigmaváltás történik, az USA világtényezővé, szuperhatalommá válik és minden egyes helyen szembeszáll a kommunizmussal. A feltartóztatási politika szerint egy centi teret se adnak nekik. Ezt a szerepet senki más nem tudja betölteni, az európai nemzetek túlságosan meggyengültek a világháborúban, a gyarmatbirodalmak pedig megszűnnek létezni.
A hidegháború során az USA mindenhol jelen van és aktívan befolyásolja az eseményeket. A szovjet összeomlást követően nem köszönt be a totális béke. Az eddig lefolytot etnikai és vallási gyűlöletek felszínre törnek a kommunista blokkon belül. Beköszönt továbbá az új korszakkal a terrorizmus ideje, a 2001 szeptember 11-es terrortámadásra válaszul megindul a terror elleni háború.
Közeli jövő[]
szerkesztés alatt!
Később a 22. század elején Észak Amerika, Közép és Dél Amerika egyesülésével jött létre az Egyesült Amerika.
A Háború után[]
A legtöbb város elpusztult a konfliktusban, ez nem feltétlen jelent negatív dolgot. Ugyan számos kitűnő és csodás épület dőlt össze, de megsemmisültek a mocskos helyek is, a házak, amiket már rég le kellett volna bontani. Az újjáépítkezés során egy jobb világot sikerül építeni, ilyen például Manhattan (New York) esete is, ahol már ráfért egy változtatás, az útjai és metrói az összeomlás szélén voltak, mikor megjelentek az idegenek. Természetesen rengeteg rom és sérült épület van, de az építkezés konstans folyik. Vannak helyek, amik már kiheverték az inváziót (New York), de vannak amik egy hatalmas romhalmazok és aktív harcok folynak ott (Los Angeles). A gyenge, de létező amerikai kormány szabad vállalkozást enged és eltörli a törvényeket, hogy akármelyik vállalat részt vegyen az építkezésben, így új cégek jutnak hatalomhoz. USA: keményen dolgozik egy erős védelmi rendszer felépítésén, olyan keményen, mint ahogy a gazdaság felélesztése, vagy a városok újjáépítése megy.
A haderő majd kezd háttérbe szorulni, a xenok nincsnek, más ellenség nincs, ezért csak annyi pénzt ölnek majd a seregbe, ami a legfontosabb modernizációra elég, a pénz majd az űrbe és újjáépítésbe fog menni. Eleve most is elég erős a háborúellenesség, a nép azt hiszi, hogyha a hadsereg baszó marad, akkor katonai diktatúrát vezetnek be, ezért inkább átestek a ló túloldalára. De akkor meg egy gyenge sereg lesz, amit egy új háború elsöpörne és képtelenség lesz a hazát megvédeni.
Az USA sorsa[]
A nyomorról, drogosokról és a rossz közbiztonságról már esett szó, de ennél többet is lehet tudni az országról. A kormány anyagi lehetősége korlátozott, a fegyveres egységek támogatását átveszik a gyógyszeripari és medikai kutatásokkal foglalkozó magáncégek. Az újjáépítkezés érdekében a gyenge kormány beveti a szabad vállalkozást és az eddig érvényben levő szabályok eltörlését. Így bármelyik cég, ami elég erős hozzá, segíthet az újjáépítésben. Minden országra igaz, hogy feloldja a korlátozásokat, a szabályokat és törvényeket átdolgozzák vagy figyelmen kívül hagyják, létrehozva a legszabadabb piacot ami csak lehet. 2223-ban az USA gazdasága némileg fellendül, az ott élőknek valamivel több pénz jut, ennek ellenére még sok a nyomorban élő.
Területe nem tisztázott, a 2050-es évekre New York és több állam kilép az USA-ból, aztán majd megalapul az Egyesült Amerika. A Föld visszavétele után bizonyára maradnak a napjainkban is ismert határai, egy sor kolóniával más bolygókon.
Egyéb[]
Az Egyesült Államok a Wikipédián.