Aliens-Predator-Aliens versus predator-wiki
Advertisement

Narcissus Recovery.png

Az Aliens vagy Aliens: A bolygó neve: Halál egy 1986-os tudományos fantasztikus horror film, amelyet James Cameron rendezett és írt. A film producerei: Gale Anne Hurd, Walter Hill és David Giller. A zenéjét James Horner szerezte. A film tovább viszi Ellen Ripley történetét, a hold, amire leszállt a Nostromo, azt a Weyland-Yutani gyarmatosította, de megszakad a kapcsolata a kolóniával és Ripleyt meg tengerészgyalogosokat visz a bolygóra, hogy a Xenomorphokat elpusztítják.

Az Aliens akció-kaland hangvétele ellentétben állt az eredeti Alien horror motívumaival. A The Terminator (1984) sikere nyomán, amely hozzájárult Cameron fő akciórendezővé alakításához, a 20th Century Fox gyártásához az Aliens-hez, hozzávetőlegesen 18 millió dolláros költségvetéssel. A filmet az angliai Pinewood Stúdióban, és a Actor Lane Power Stadionban forgatták.

Az Aliens 1986-os színházi bemutatása során 86 millió dollárt, nemzetközi szinten pedig 131 millió dollárt keresett a hazai pénztárakban. A filmet hét Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb színésznő jelölését a Sigourney Weaver-re. A hanghatások szerkesztése és a vizuális effektek kategóriában nyert. Nyolc Saturn-díjat nyert, köztük a legjobb tudományos-fantasztikus film, a legjobb színésznő a Weaverért és a legjobb rendezés a Cameronért.

A filmet Amerikában és Kanadában 1986. július 18-án mutatták be a 20th Century Fox forgalmazásában. Hazánkban csak két évvel később 1988. április 7-én mutatták be a mozikban. Magyarországon az Intercom forgalmazta. Ezután hazánkban később csináltak hozzá még egy szinkronizálást, amit az RTL Klub vetített a nézők számára. Az eredeti moziváltozat 137 perc, majd 1991-ben Cameron megcsinálta a rendezői változatát, ami 154 perc és egyes jeleneteket kibővítettek.

Ezt követte az Alien 3 és a 1997-ben mutatták be az Alien-tetralógia utolsó részét, az Alien 4-et. A filmnek van egy hivatalos folytatása az Aliens: Colonial Marines (2013 video game) nevű vidojáték, amit 2013-ban adtak ki.

Cselekménye[]

57 év telt el azóta, hogy a Nostromo űrhajó legénységét egy ismeretlen földönkívüli lény elpusztította, ám Ellen Ripley hadnagynak végül sikerült kilöknie az Idegent a világűrbe. Ripley mentőkabinját a több évtizedes kozmikus sodródás után megtalálják, ám a Földön hitetlenkedve fogadják történetét a félelmetes lényről, amelynek testében vér helyett sav folyik. A hitetlenség fő oka, hogy a bolygón, amelyen valaha a Nostromo a titokzatos tojásokat találta, már évek óta emberi kolónia található, s a telepesek addig semmilyen nyomát nem találták idegen lények jelenlétének. Hamarosan azonban megszakad a kapcsolat a kolóniával. A Társaság megbízottja, Carter Burke felkéri Ripley-t, hogy egy kommandós expedíció tanácsadójaként térjen vissza a bolygóra, hogy felderítsék, mi történt az emberekkel.

A rémálmokkal küszködő Ripley vállalja a megbízást azzal a feltétellel, hogy az expedíció a lények elpusztítására megy, és nem azért, hogy esetleg a Földre hozzák őket. A marcona tengerészgyalogosok félvállról veszik a Ripley által elmondottakat, és vakon bíznak korszerű fegyvereik erejében. A bolygón a kolónia teljesen kihalt, a telepesek eltűntek. A kommandó a laboratóriumban, üveghengerekbe zárva néhány arctámadót talál: már csak kettő mozog. Mindez megerősíti Ripley gyanúját arról, hogy mi történhetett. Sejtelmei beigazolódnak, amikor találnak egy túlélőt: egy kislányt, akinek sikerült megmenekülnie az idegen lények elől. Érzékelők segítségével a tengerészgyalogosok a telepesek nyomára akadnak. Már késő: egy nő kivételével mindannyian halottak. A katonák saját szemükkel láthatják, amint a nő mellkasából megszületik egy idegen lény, melyet azonban sikerül elpusztítani. Ekkor viszont elszabadul a pokol. Mintha megelevenednének a falak, mindenhonnan óriási földönkívüliek támadnak a katonákra, akik hullanak, mint a legyek. Az expedíció tapasztalatlan parancsnokának tehetetlenségét megelégelve Ripley egy páncélozott járműben maga indul a túlélők kimentésére. Sikerül is kihoznia néhány tengerészgyalogost. Elhatározzák, hogy a lehető legsürgősebben távoznak a bolygóról, melyet a világűrből fel fognak robbantani.

Aliens- Ripley.jpg

A terv azonban meghiúsul: egy földönkívüli ugyanis bejut a leszállóegységbe, megöli a pilótákat, és a jármű felrobban. Így a túlélők (Ripley, Newt, Hicks, Hudson, Vasquez, Burke, az android Bishop és az eszméletlen Gorman) a bolygón ragadnak. Ripley-ék a bolygón rekednek, heteket kéne várniuk egy újabb mentőexpedíció érkezéséig. Visszatérnek a kolóniára, elbarikádozzák magukat, és megpróbálják felvenni az egyre kilátástalanabbnak tűnő harcot az idegen lények ellen. Itt szembesülnek azzal, hogy az atmoszféra-feldolgozó egység, ami a levegőt termeli, hamarosan felrobban, és mindent elpusztít. Bishop kimegy egy vezetéken, hogy megjavítva az antennákat a bolygóra hívja a másik leszállóegységet, mielőtt a szörnyek támadnának. Ezalatt Ripley szembesíti Burke-öt azzal, hogy ő küldte a telepeseket az űrhajó roncsaihoz. Burke Newtra és Ripley-re uszítja a megmaradt arctámadókat, mivel Ripley nem engedte, hogy egyet is a hajóra és a Földre vigyenek, ezért az ő testükben akarta volna őket becsempészni. Azonban a többiek időben jönnek, és megölik azokat. Burke-öt csak a szörnyek támadása menti meg, akik a barikádokon belülre jutottak. Burke elszökik, azonban egy lény hamarosan megöli őt.

Queen002.jpg

A támadásban Hudson, Vasquez és Gorman is az életét veszti. Menekülés közben Newtot elkapják a szörnyek, ezért Ripley utána megy, és megmondja Bishopnak, hogy az immáron leérkezett géppel maradjon az atmoszféra-feldolgozó egység mellett. Ripley bemegy, és kiszabadítja Newtot, de eközben találkozik a tojásokat tojó királynővel. Ripley felgyújtja az összes tojást, amiért a királynő elkezdi őket üldözni, ám Bishop még épp időben, a robbanás előtt felszedi őket és hagyják el a bolygót. Hicks eszméletlen a nyugtatóktól. A hajón azonban kiderül, hogy a királynő is feljutott oda, és kettétépi Bishopot. Ezután Ripley egy rakodórobottal kezd el vele harcolni, majd egy zsilipen át kitaszítja az űrbe. Ripley, Newt, Hicks és ami megmaradt Bishopból, hibernálódva hazafelé indul.

Szereplők[]

  • Ellen Ripley - Sigourney Weaver
  • Rebecca 'Nyuszi/Newt' Jorden - Carrie Henn
  • Dwayne Hicks tizedes - Michael Biehn
  • Bishop - Lance Henriksen
  • Carter J. Burke - Paul Reiser
  • William Hudson közlegény - Bill Paxton
  • S. Gorman hadnagy - William Hope
  • J. Vasquez közlegény - Jenette Goldstein
  • A. Apone őrmester - Al Matthews
  • M. Drake közlegény - Mark Rolston
  • R. Frost közlegény - Ricco Ross
  • C. Ferro tizedes - Colette Hiller
  • D. Spunkmeyer közlegény - Daniel Kash
  • C. Dietrich tizedes - Cynthia Dale
  • T. Crowe közlegény - Tip Tipping
  • T. Wierzbowski közlegény - Trevor Steedman
  • Van Leuwen - Paul Maxwell
  • ECA képviselő - Valerie Colgan
  • Biztosító képviselője - Alan Polonsky
  • Orvosi technikus - Alibe Parsons
  • Doktor - Blain Fairman

Forgatás és produkció[]

Sztoritervezés[]

James Cameron 1983 szeptemberében kezdett foglalkozni az akkor még Alien II címet viselő projekttel. Az első vázlatokban még nem szerepelt Burke figurája. Szövege egy részét egy dr. O’Niel nevű szereplő mondta, aki nem vett volna részt az expedícióban. Ripley lánya életben maradt, s egy képtelefonos beszélgetésben azzal vádolta volna anyját, hogy elhagyta őt az űrutazás miatt. A bolygó neve LV-426 helyett Acheron lett volna. Láthattuk volna azt is, hogy az idegenek fészkénél az egyik tojásból egy arctámadó Newt apjának az arcára ugrik, sőt a később odaérkező mentőexpedíció tagjait is megtámadják a tojásokból kiugró lények. A földönkívüliek egy szúrással megbénítják az embereket, mielőtt megölnék vagy gubóba zárnák őket. A cselekmény során Ripley, Newt és Hicks is gubókba kerültek volna. A foglyul ejtett emberekből különböző idegen lények születtek volna: a harcos változatnál kisebbek, illetve albínók. Bishop megtagadja, hogy leszálljon a bolygón és kimentse a három főszereplőt, mondván, hogy túl nagy a kockázat. Ripley végül a telepesek hajójával tért volna vissza a Sulacóra. Joseph Conrad Nostromo című novellájának címéből származott A nyolcadik utas: a Halál űrhajójának a neve. Ugyancsak e novellából való A bolygó neve: Halál űrhajójának neve, a Sulaco is: Conradnál így hívták a várost. Bishop saját beültetett programjáról elmondott szavai megegyeznek a robotika három törvénye közül az elsővel, amelyet Isaac Asimov fogalmazott meg a műveiben. A bolygó neve: Halálban hangzik el először a Társaság neve: Weyland Yutani. A név jól olvasható a falakon és a berendezési tárgyakon a rendezői változat azon jelenetében, amely az LV–426-on játszódik az idegen lények megjelenése előtt. Állítólag Weyland Yutaninak hívták Ridley Scott korábbi szomszédját, akit a rendező nem kedvelt, és azzal kívánt emléket állítani neki, hogy egy gátlástalan konszernt nevezett el róla. A jól hangzó anekdota ellenére a nevet valójában Ron Cobb alkotta. (Cobb tervezte egyébként a Nostromót és a legénység egyenruháit is.) A legtöbb kihagyott jelenet szerepel Alan Dean Foster regényében.

Már az első forgatókönyv-tervezetek is nagyon hasonlítottak a kész filmre, de néhány jelenetet mégis kihagytak.

  • Egy futurisztikus miliőben játszódó zuhanyjelenetben Ripley további részleteket közöl a kommandósokkal az arctámadóról, kb. úgy jellemezve azt, mint egy „két lábon járó nemi szerv”. Hudson erre így reagál: „Akárcsak te, Hicks.”
  • Harminc atmoszféra-feldolgozó egység van a bolygón, de a kész filmben csak egyet látunk.
  • Newt kijelenti, hogy szeretne Ripley lánya lenni. Bishop a szűk alagútban találkozik egy idegen lénnyel. (Ez a jelenet a végső forgatókönyvben is szerepel, ám a film egyik változatába se került be.)
  • A második szállítóhajó automatikusan tankol, mielőtt Bishop vezérlése alatt elhagyja a Sulacót.
  • Sem a moziváltozatban, sem a rendezői változatban nem látható az a leforgatott jelenet, amelyben Ripley rátalál Burke-re egy gubóban, és gránátot ad neki, hogy megölhesse magát. Cameron állítólag azért hagyta ki a jelenetet, mert úgy ítélte meg, hogy Burke átalakulása az előző részhez képest túl gyors lett volna, hiszen abban Kane arcáról hosszabb idő után vált le az arctámadó.

A stáb[]

Miközben folytak a gázsitárgyalások Sigourney Weaverrel, a stúdió utasította Cameront, hogy készítsen alternatív cselekménytervezetet Ripley nélkül. Cameron ezt megtagadta, mondván, hogy az egész sztori Ripley-re épül, a személye nélkülözhetetlen. Weaver egyébként eleinte nem akarta elvállalni a folytatást, mert félt, hogy szerepe kidolgozatlan, rosszul megírt lenne. Cameron elképzeléseinek ismeretében végül aláírta a szerződést. Közölte viszont a rendezővel, hogy három dolgot semmiképp nem akar csinálni a filmben: fegyvert használni, meghalni és idegen lénnyel szerelmeskedni. Első kívánságát nem tudták figyelembe venni, sőt a másik kettőre is végül sor került a későbbi folytatásokban. A színésznő előző filmje, a Diplomás utcalány (1986) forgatásának befejezése csúszott, ezért Weaver a tervezettnél három héttel később tudott csak Cameron rendelkezésére állni. Emiatt a stáb kénytelen volt a forgatást azzal az egyetlen jelenettel kezdeni, melyhez nem volt szükség a színésznőre: az idegen lények első, nagyszabású támadásával. A bolygó neve: Halál forgatása 1985. szeptember 30-án kezdődött, és 1986. február 28-án ért véget.

Hicks szerepét James Remar játszotta volna, de néhány nap után lecserélték Michael Biehnre (teljes neve: Michael Connell Biehn). A hivatalos indok a Remar és James Cameron közötti „művészi nézeteltérések” voltak. A Remarral készült képsorok némelyikét azonban felhasználták a végső változatban, ahol a figura távolról és/vagy hátulról látható. Biehn Cameron jó barátja volt, szerepelt a rendező előző (Terminátor, 1984) és következő (A mélység titka, 1989) filmjében is. A Bishopot alakító Lance Henriksen szintén a rendező barátja volt, szerepelt Cameron előző két filmjében, a Piranha 2-ben (1981) és a Terminátorban is. Bill Paxton ugyancsak a Cameronnal ápolt barátságának köszönhetően került a filmbe. Korábban a Terminátorban még csak aprócska szerepet játszott, a Két tűz közöttben (1994) és a Titanicban (1997) viszont jóval nagyobb feladatokat kapott.

Jenette Goldsteinnek A bolygó neve: Halál volt az első filmje. Cameron a Terminátor 2 – Az ítélet napja (1991) és a Titanic (1997) című filmjeiben is szerepeltette. Az őrmestert játszó Al Matthews (*1944) volt a valóságban az első néger tengerészgyalogos, akit őrmesterré léptettek elő a vietnami harctéren teljesített szolgálatáért. Tip Tipping (1958–1993) eredeti neve: Tim Tipping. Hét évvel Cameron filmjének forgatása után, egy baleseteket rekonstruáló televíziós showműsor felvételei közben hunyt el: ejtőernyős zuhanás közben nem nyílt ki az ejtőernyője. Carrie Henn teljes neve: Caroline Marie Henn. Mindenféle színészi tapasztalat nélkül kapta meg Newt szerepét, és más filmben azóta se játszott. Filmbéli bátyját igazi bátyja, Christopher játszotta, de a kisfiú jelenetei csak a rendezői változatban szerepelnek.

A tengerészgyalogosokat játszó színészek kéthetes felkészítésen vettek részt az S. A. S. (a brit antiterrorista kommandó) egységében, valamint el kellett olvasniuk Robert A. Heinlein Csillagközi invázió című regényét is. (Ebből készült Paul Verhoeven 1997-es azonos című filmje.) Michael Biehn hiányzott a kiképzésről, mivel ő később került a stábba. A kéthetes felkészítésen Sigourney Weaver, Paul Reiser és William Hope sem vett részt. Cameron ugyanis úgy gondolta, hogy az általuk játszott szereplőknek a kommandósoktól való elkülönülése ezáltal is jobban kifejezésre jut: Ripley (Weaver) tanácsadóként van jelen, Burke (Reiser) anyagi érdekből, Gorman (Hope) pedig kezdő hadnagyként, aki beosztottjainál is kevesebb harci tapasztalattal rendelkezik. A rendező a színészek öltözékét személyes jellegű feliratokkal látta el. Bill Paxton páncélján például a Louise felirat volt olvasható, mivel ez a színész feleségének keresztneve. Cynthia Dale Scott sisakján a Blue Angel (Kék Angyal) felirat szerepelt. A színésznő által játszott figurát ugyanis Dietrich-nek hívták, a Kék Angyal pedig a világhírű Marlene Dietrich híres szerepe volt. A tengerészgyalogosok átalakított M–1 ballisztikus sisakot viseltek. Csupán kettőjüknek (Crowe és Wierzbowski) nincsen szövege (Habár Wierzbowski halála előtt ordít): ők az első áldozatok között vannak, mindössze a film elején láthatók néhány képsoron. A bolygó neve: Halál jeleneteit – amint az a filmgyártásban általános gyakorlat – nem időrendben vették fel. A realitás érdekében Cameron utolsónak forgatta le azt a képsort, melyben először látjuk a tengerészgyalogosokat. A színészek ekkor már hónapokat töltöttek együtt, s így köztük is kialakult az a bajtársiasság, amelyet ebben a jelenetben érzékeltetni kellett.

Dick Bush operatőrt egy hónappal a forgatás kezdete után Cameron elbocsátotta, mert elégedetlen volt a megvilágítással. Az a hír járta, hogy a két férfi gyűlölt együtt dolgozni. Cameron Derek Vanlintet próbálta szerződtetni, őt viszont nem érdekelte a munka, inkább Adrian Biddle-t ajánlotta maga helyett. Később, a DVD-korszakban sokan felemlegették, hogy A bolygó neve: Halál képe feltűnően szemcsés. Ez azonban nem véletlen: az alkotók ezzel a módszerrel kívánták elérni, hogy a néző ne vegye észre a felvételekhez nélkülözhetetlen különféle kábeleket és az időnkénti háttérvetítést. James Horner zeneszerző azt nyilatkozta, hogy James Cameron rendkívül kevés időt adott neki a filmzene megírására. A produkció utómunkálatai során annyira kiéleződtek köztük az ellentétek, hogy Horner elhatározta, soha többé nem fog Cameronnal dolgozni. A rendezőnek viszont annyira tetszett Hornernek A rettenthetetlenhez (1995) írt zenéje, hogy felkérte a Titanic zenéjének megkomponálására is. Jerry Goldsmithnek A nyolcadik utas: a Halálhoz írt zenéje hallható abban a jelenetben, amelyben a szörnykirálynő elől menekülő Ripley és Newt a liftre várakozik. A két jelenet felépítése is hasonló: elkezdődött a visszaszámlálás a végső robbanáshoz, csak A bolygó neve: Halálban Ripley nem egyedül próbál menekülni.

Rendezői változat[]

A moziváltozat megtekintése után Sigourney Weaver azzal fenyegetőzött, hogy nem fog több alien-filmet elvállalni, ha nem kerül a közönség elé a rendezői verzió is. Kompromisszumos megoldásként 1991-ben a film speciális változatát kiadták lézerlemezen. A bővebb változat elején látható egy jelenet, amely az LV-426-on játszódik, az idegen lények támadása előtt. Láthatjuk Newtot, a testvérét és a szüleit, amint az ismeretlen űrhajó felderítésére indulnak, majd az apát a polipszerű lénnyel az arcán hozza vissza a felesége, aki kétségbeesetten kér segítséget rádión. Megtudhatjuk, hogy Ripley-nek volt egy lánya, aki meghalt, miközben az anyja évtizedekig sodródott a világűrben. Részletesebben megismerhetjük a tengerészgyalogosok fegyvereit, és láthatjuk működés közben az idegenek behatolásának megakadályozására felállított automata lövegeket is. Magyarországon A bolygó neve: Halál először a rendezői változatban jelent meg VHS-en és DVD-n is. A kilenclemezes Alien Quadrilogy című DVD tartalmazta a film mozis és rendezői változatát is. (Egyébként az Alien-széria mind a négy része kétféle változatban szerepel a kiadványon.)

Advertisement