Négyrészes Aliens képregény, amit a Dark Horse Comics adott ki 2019 januárja és áprilisa között. A történetet Brian Wood írta, Robert Carey rajzolta, Dan Jackson színezte, a szöveget Nate Piekos készítette, és végül Spencer Cushing szerkesztette, a borító pedigRoberto de la Torre és Tristan Jones érdeme.
A képregény folytatása az Aliens: Defiance-nak, illetve az Alien: Isolation-nak. A Resistance folytatása az Aliens: Rescue és tervben volt egy összekötő képregény (Aliens: Colonial Marines - Rising Threat), ami az Alien: Echo című könyvet, az Aliens: Fireteam Elite játékot és a Defiance/Isolation által megkezdett szálat kapcsolta volna össze.
Történet
2140, Föld. Amanda Ripley-McClaren a 3 évvel ezelőtti Sevastopol állomáson történtek óta a Weyland-Yutani feketelistáján van és próbálja múltját elfeledni. Zula Hendricks ex tengerészgyalogos pedig a saját kalandja után meghúzta magát és a radar alatt ténykedve próbál küzdeni a Társaság ellen. Amanda éppen egy hegyet mászik meg, mikor egy kis légijármű landol a közelében. A legrosszabbtól tartva a nő pisztolyt szegez a pilótára, aki nem más, mint régi barátja, Zula. Közösen vonatoznak be egy városba, ahol Zula lakásán megkezdődik egy terv körvonalazása.
Ripley megismerkedhet Davis One-nal, legalábbis ami maradt belőle. A neurális chip, az "agy" maradt csak belőle, amit különböző gépekbe ültetve lehet hasznosítani. Zula munkaadói, egy titkos szerv fontos adatokat küldött át: a Wey-Yu biofegyver részlege továbbra is aktív és sikerült alieneket szerezniük. A fájlok mindent leírnak, csupán a helyszínt nem, ami bizonyára egy titkosított telepen van, valahol a Földtől távol. Zula biztatja a barátját, hogy vállalják be a missziót, elvégre mindketten vesztettek el barátokat, nem hagyhatják, hogy a Társaság nyerjen.
A két nő a Wey-Yu egy űrkikötőjéhez megy, ahol naponta két hajót küldenek a gyarmatokra. Amanda munkásnak öltözve hatol be a nagy toronyba, ahol egy hálózati számítógép közelébe kell mennie, hogy Davis letöltse a fájlokat (minimum 3 méterre kell tőle lennie). Három szintetikus tart felé, hasonlóak a Davis modellhez, amik megállítják a gyanús mérnököt. Davis közben talált egy gépet, azonnal megkezdi a letöltést, miközben Amanda próbálja kimagyarázni magát. Az androidok nem veszik be a dumát a karbantartásról, illetve gyanús nekik, hogy az azonosító kártyája teljesen új (Amanda azzal mentegetőzik, hogy egy hete cserélte ki). Az egyik android észleli, hogy a mérnök fülében egy kommunikátor van, ezt széttöri és társaival együtt lefogja a nőt.
Zula jókor érkezik a kis hajójával, a Celestiallal, egy kilőtt rakétával lyukat robbant a toronyba, komolyabb sérülést okozva az androidokban, miközben Amanda kiszabadul. A nő futva indul meg a tátongó lyuk felé, majd beveti magát a hajó nyitott rakterébe, ám ugrás közben a jobb vállába egy lövést kap be. A lőszer speciális, az alienek vérével van töltve, így a sav elkezdi marni Ripleyt, aki a fájdalomtól eszméletét veszti. Szerencsére a lövedék csak súrolta a vállát, a sebet Zula látja el, miközben Davis az űr felé vezeti a hajót (a kilőtt gyarmathajó, a Gaspar takarásában). Sikerült megszerezni a titkos telep koordinátáját, 9 napnyi útra van a Földtől (ezt mélyálomban alusszák át), de ami nyugtalanító: ez az új típusú lőszer és a Davis modellnél jóval fejlettebb Franklin kísérleti szintetikusok, ki tudja mi fogja őket még várni a kutatótelepen.
Ripley rémálomból ébred, újra az űrben sodródik (3 napot töltött így Sevastopol után). Zula nyugtatja meg, miközben Davis közli, hogy elérték a célterületet, furcsamód a Gaspar is itt van, bár az 1100 utasából és 5 szintetikus személyzetéből egyet se észlel, egyszerűen eltűntek. A fájlok is megváltoztak, nyoma sincs annak, hogy gyarmathajó lett volna, immár egy újratöltő gép, ami sose vitt embereket.
Ezalatt a Gaspar embereit átrakodják az űrállomásra. Mindegyikük fején zsák van, miközben fegyveres Franklin modellek kísérik őket. A megfelelő helyen leveszik a zsákokat, majd kábító gázt eresztenek be, amitől sorra esnek össze a kísérleti példányok. Alec Brand, egy fiatal srác visszatartja a lélegzetét, de jutalma egy gyomorra mért ütés és a szintetikustól való információ: hamarosan egy sokkal szebb dolog részese lehet.
Amandáék árulkodó jelet látnak a Gasparon: sav marta lyukat a felszínén. Felszerelkezve, impulzus fegyverrel a kézben szállnak át. Davis leszkenneli a terepet és lélegezhetőnek ítéli a levegőt (saját döntéséből Zula fegyverében van a chipje), életnek semmi jele, viszont az egyik kihalt folyosón emberi vér éktelenkedik. Mivel felesleges a hajót átnézni, megindulnak az állomásra, ahová viszont már szkafandert kell húzniuk (Amanda bánatára). Egy Franklin modell sétál feléjük, aki nem tud riadót verni a térség kialakítása miatt (a zsilip pajzsa bezavar, így nem tud kapcsolatba kerülni a belső hálózatán keresztül a többi Franklinnel). Amanda ráveti magát a menekülő szintetikusra, ami viszont nem hagyja magát és puszta öklével megrepeszti a nő sisakját. Az androidból hirtelen darabok repülnek ki és kenőanyag spriccel szanaszét: Zula több lövést is leadott, ártalmatlanítva a célpontot.
Amanda sérült sisakját befoltozzák szikszalaggal, már csak azért is mert Davis szerint ezek a szintetikusok érzékelik ha valaki lélegzik, méghozzá jelentős távból. Ugyan a Franklin modellek jelentős technológiai vívmányok, de ezek itt csak az őrök, a fő kutatás iránya az alienek lehetnek, amiket eddig viszont nem látták. Némi idő után egy tágas csarnokba érnek, ahol megtalálják az embereket, zsákkal a fejükön és szintetikus őrökkel körülvéve. Davis jelzi, hogy a Celestialt átirányozta a közeli bolygó túloldalára, ugyanis ez az egyetlen dolog, amivel elmenekülhetnek, márpedig jobb biztonságban tudni, már csak azért is, mert megtalálta az állomás önmegsemmisítő rendszerét, egy 9 kilotonnás nukleáris bombát.
Az őrök felterelik az embereket a Gasparra. Davis szerint a hajó a közeli hold felé tart, akármi is a kísérlet, az ott fog lezajlani. Az állomás mivel egy illegális telep, így a Társaság biztosra ment: az önmegsemmisítő rendszert bármikor aktiválhatják, így az összes nyom egy pillanat alatt eltűnhet egy "balszerencsés katasztrófa" során. A két nő tesz egy űrsétát és megpróbálják átprogramozni a bombát, mert így az állomás nem fog megsemmisülni, ergo a bizonyítékok meglesznek a cég ellen. Davis végzi a melót, miközben a két ember felveszi a harcot a frissen megérkező szintetikusokkal. A három fegyveresből sikerül egyet kilőni, mikor is Davis végez. Zula kitépi a kábeleket, amivel összekötötte a Davist tartalmazó kis gépet a bombával, ám egy szerencsés találat eltalálja a nő bal karját és elejti a berendezést. Az ex katona nem akarja elveszteni régi barátját, ezért utánaveti magát, Amanda ezt látva deaktiválja a mágneses talpakat és ő is elrugaszkodik a semmibe, miközben lőnek rá.
Zula eléri a gépet, csakhogy Davis tudata nincs benne, ő már a bombába töltötte magát, ergo felesleges volt az ugrás, ahogy Amandáé is. A két nő kikerül a szintetikus hatásköréből, megszűnik a kapcsolat, miközben belépnek a hold vonzásába. Ahogy közelednek az atmoszféra felé, úgy kezd felforrósodni a szkafander, ám nem égnek hamuvá, hiszen jól időzítve a mellettük elsuhanó Gaspar takarásában aktiválják az űrruha egy instant felfújódó védőgömbjét, amivel élve érik el a felszínt.
Zula és Amanda pisztollyal felszerelkezve érik el a hajót, ami üres. Az óriási kolonizáló jármű felnyitva hever a földön, miközben több száz lábnyom vezet a dzsungel felé. Amanda nem érti ezt, hiszen a hajón van víz, étel, szállás és védelem, Amanda fejti meg a talányt: valamiért a Társaság mindenkit kizavart, de nem tudni miért. Akárhogy is legyen, Amanda úgy dönt jobb előbb némi komolyabb tűzerőt "rekvirálni" a Gasparról, mielőtt továbbhaladnának.
A hold a Társaság egy titkos teszthelye, ahol alieneket tenyésztenek és az elrabolt telepesek jelentik a gazdatestet és élelmet. Alec Brand elszakad a többiektől, akiket a xenok rohantak le. A fiú egy magas fűvel benőtt tisztáson rohan végig, miközben nyomában ott vannak az idegenek. Amanda és Zula egy sziklamagaslaton látja ezt és elkezdik sorra kilőni a lényeket (Zula M41A-ján speciális érzékelő van). Az ex tengerészgyalogos a tovább menekülő srác után szól, a pillanatnyi figyelmetlenséget egy sérült alien használja ki, de Amanda még időben szól partnerének, aki elvetődik a feléje ugró lénytől és szitává is lövi. Alec eltűnik, felesleges utána indulni. Helyette két W-Y szintetikus tűnik fel a semmiből, speciális páncélzatban. Zula lead pár lövést, de azok ártalmatlanul pattannak le, szerencsére az androidok nem foglalkoznak az emberekkel, hanem a kilőtt xenokat tanulmányozzák.
A két nő kereket old és lepihen. Az este folyamán Hendricks meghallja Davis hangját. A hajában lévő hajcsat egyben kommunikációs eszköz is, amiről a nő megfeledkezett. Davis a Celestialt használja átjátszó állomásnak, így csak korlátolt ideig tud beszélni naponta. Az android elmagyarázza, hogy a hold egy rendkívül ritka eset, a felső atmoszféra vékony, a troposzféra pedig elégé nagy. Emiatt nem égett szénné a két nő, mikor beléptek a légkörbe, illetve hogy volt náluk egy kapszula. A Társaság a különleges légkör miatt van itt, ugyanis valahogy felgyorsítja az alienek fejlődését, az elrabolt emberek feláldozásával gyorsan jutnak több generációnyi alienhez. Továbbá minden telepes megvan jelölve: egyrészt így követik őket nyomon, gyűjtenek adatott, illetve az alienek ezt érzékelik, így azonnal levadászhatják őket.
A küldetés egy ilyen nyomkövetét megtalálni és megszerezni, mert ez elég bizonyítékkal fog rendelkezni a Társaság ellen, mást amúgy se tudnának begyűjteni. Davis jelenleg is 9 kilotonna robbanószeren "ül", amit kész felrobbantani, hogy eltörölje a titkos űrállomást, hogy soha többé ne használják, még ha ezzel feláldozza is a saját életét. Amanda és Zula sokkolva hallgatják ezt végig, hogy android barátjukkal soha többet nem fognak találkozni.
Másnap a két nő elindul felkeresni Alecet, aki egy hatalmas fa tövében bújt meg (Zula detektora révén lelnek rá). A srác meglepi Amandát, akit egy kővel ver fejbe. Ripley nem hagyja magát és földre dönti a fiút, aki ráeszmél, hogy nem a Társaság androidja vannak a nyomában, hanem megmentők, akik képesek őt elvinni erről a holdról. Alec elmagyarázza, hogy lehettek volna halkabbak is, ő már 5 perce tudta, hogy jönnek, ergo az ellenség is észlelhette volna kettejüket. Este a fiú elmondja, hogy ki is ő. Eszerint tudta, hogy a Gaspar egy repülő roncsdarab, de olcsó volt és két opciója volt: vagy felébredni a lehetőségek gyarmatán, vagy sose felébredni a kryóból, mert meghal. Zula és Amanda elmagyarázza, hogy a Weyland-Yutani a ludas eme emberrablás és tömeggyilkosság mögött, továbbá hogy ők ketten már összefutottak a Halállal és győztek, most pedig a legnagyobb szörnyet, a Társaságot akarják legyőzni. Ebben Alec segíthet: a beültetett jeladója és a vallomása elég kell hogy legyen, hogy legyőzzék a Céget, csupán csak el kell érniük a Celestialt.
Davis jelentkezik be, eszerint a Társaság androidjai elkezdték manuálisan eltüntetni őt, vagyis próbálják kivágni a nukleáris önmegsemmisítőt. Davis elkezdte magát és az állomás adatait lementeni a Celestialra, ami úton van a hold felé. A rossz hír, hogy az alienek elérték a legnagyobb létszámukat és egyenesen feléjük tartanak. Azon nyomban a megadott koordinátákhoz kell sietniük, ha nem akarják, hogy a fekete áradat lerohanja őket. Már hajnalodik, a két nő egymást fedezve rohan a megadott tisztás felé, miközben egyre több alien van a nyomukban. A Celestial landol, de csak a fiú száll be, hiszen az idegen áradat lerohanná a gépet, ha Amandáék csak egy pillanatra is felhagynak a tüzeléssel. A két nő az utolsó tárat lövi ki, mikor a Celestial elstartol (a lehető leggyorsabban, Alec elveszti egy időre az eszméletét), ezzel egy időben az űrállomás darabjaira robban (éppen időben, a szintetikusok már kivágták az önmegsemmisítőt és már kezdett elsodródni az űrben). A detonáció és roncsok pedig a holdig is eljutnak, infernóban árasztva el a szörnyeket és az utolsó két embert, Zulát és Amandát.
Galéria
