Rövid Aliens képregény 1996 szeptemberéből, amit a Dark Horse Comics adott ki a A Decade of Dark Horse #3 számában. Mark Verheiden írta, a rajzott és tusrajzot Mark A. Nelson végezte a borítóval együtt, Chris Chalenor színezte, a szöveget Willie Schubert készítette és Randy Stradley szerkesztette. A képregények sorában a Lucky előtt az Aliens: Mondo Heat jelent meg, majd utána az Aliens: Lovesick. A képregényt többször is újra kiadják, legutoljára 2016 április 26-án az Aliens 30th Anniversary: The Original Comics Series-ben.
Történet
Egy csapat roncsmentő rábukkan egy kihaltnak tűnő űrhajóra. Bevontatják és a szabályzat értelmében 6 órát kellene várniuk a vizsgálatokkal mielőtt behatolnának (nehogy alienek legyenek bent), de Kanako nem vár, ő egyedül azonnal bemegy (szkafanderben). A hajóban nincs senki, kihaltnak tűnik és egyes felületek alien nyállal vannak bevonva. Hamarosan felcsendül a beépített kommunikátor és ami átjön, az nem biztató, hiszen halálsikolyok, kiáltások hallatszódnak. Kanako visszamegy és döbbenten látja, hogy munkatársaiból feldarabolt tetemek maradtak. Az egyik gyilkos feltűnik, egy kifejlett idegen, ami elől eltud menekülni.
Futás közben a testes férfit valami berántja egy ajtón, Racine kapitány az. Racine megtisztítaná a hajót, hiszen még csak egy szint esett el, ezzel szemben Kanako elhagyná a hajót. Kanako nem hallgatja felettese sértegetését, ezért leüti és kizárja a kommunikációs teremből. Egy idegen jelenik meg, ami a kapitány felé tart, a férfi hiába dörömböl, Kanako nem engedi be, úgy is utálta őt, mert mindig lenézte, bár nem véletlenül. A terem ajtaja erős, az alienek nem tudnak bejutni. Kanako közömbösen nézi végig a kamerákon keresztül, ahogy a legénység sorra hal meg, néha még szenvtelenül beszél is hozzájuk. 5 nap telik el, a férfi ennyi időn át egy palack vízen élt, már két napja ő az egyetlen élő ember a hajón.
Fegyveres emberek érkeznek a hajóra, akik két óra alatt felszámolják az alien infesztációt, több tucat xenot megölve. Kanakot kérdezik, hogy mi történt, a férfi természetesen hazudik, az egészet Racine nyakába varrja, miszerint ő volt a hibás, pedig hát próbálta megállítani. A fegyveresek hisznek neki, hiszen a hajó memóriája elpusztult, túlélők meg nincsenek, akik elmondhatnák az igazat.