1979-es sci-fi horror film Ridley Scott rendezésében. A sztori megírásában Dan O'Bannon, Ronald Shusett, David Giler és Walter Hill tevékenykedett. A film megszületésében H. R. Giger nagy szerepet játszott, hiszen ő alkotta meg az idegen kinézetét. A film azóta kultuszfilmmé vált, példaként szerepel a horror és sci-fi terén egyaránt. A filmet az Aliens tette még ismertebbé, a sikert jól példázza, hogy azóta számos film, könyv, játék és képregény látott napvilágot.
Történet
2122 júniusa, a USCSS Nostromo kereskedelmi vontatóhajó a Thedusról tart vissza a Föld felé. A hajó tárolójában 20 tonna érc van, a hajó legénységét 7 fő teszi ki, illetve egy macska, ők a kryoban fekszenek. A hajó agya, MOTHER a maga módján szintén álmodik. Érzékelői azonban olyan dolgot fognak, ami beindítja a gépistent tetszhalott állapotából. Ahogy a technika éledezni kezd, megindul a legénység felébresztése. Joan Lambert navigációs tiszt dideregve jegyzi meg, hogy ANYA legalább az ébredés előtt felfűthetné a helyet, de Dennis Parker főmérnök kiigazítja, hogy egyrészt a Társaság mindenen spórol, amúgy meg az emberi test a hibernáció miatt úgy is fázna, ha fűtve lenne a terem. Egyedül Arthur Dallas kapitány veszi észre, hogy valami nem stimmel az ébredéssel. Tudja, hogy a sárgán égő lámpa azt jelzi, hogy nem azért ébredtek fel, mert hazaértek, hanem valami más miatt. Parker arról akar beszélni, hogy ideje a prémiumról beszélni, ő és szófukar társa, Samuel Brett mérnök úgy gondolják igazán megérdemlik ezt. Brett megjegyzi, hogy náluk mindenki többet kap (ez a mondandója a szájából igazi hosszú beszédnek számít). Dallas elhessegeti ezt, mindenki annyit kap, amennyi a szerződésben áll, se többet, se kevesebbet. Ha panaszkodni akarnak, tegyék meg a Társaságnál. Parker morgolódva öltözik és megy el Brett-tel, hiszen a Társaságnál panaszkodni a fizetésnél olyan, mintha az Istennek panaszkodna. A fagyóból előkerül Ellen Ripley altiszt macskája, Jones is, aki szintén a legénység tagja. Talán jobban is, mint egyesek, hiszen Dallas szerint ő legalább nem rágja a fülét a plusz fizetés ügyében.
Ash, a tudományos tiszt, aki a Theduson az utolsó pillanatban került a társaságba odamegy a kapitányhoz. Rámutat, hogy ANYA beszélni akar vele, hiszen sárga jelzés van. Dallas megkéri a férfit, hogy egyelőre ne beszéljen erről senkinek, akármi is az, nem lehet vészes, mert akkor vörös lenne. Dallas ANYA termébe megy bejelentkezni és megtudni mi is van. Ezalatt Ripley, Gilbert Kane első tiszt, Ash és Lambert elfoglalják helyüket a hídon. Kane parancsot ad a bejelentkezésre és a legénység elindítja a gépeket. Lambert nézi a kijelzőket, de nem látja azt, aminek ott kellene lennie: a Föld sehol sincs. Ripley mondja ki a nyilvánvalót, hogy a csupa ismeretlen égitest alapján még nem is a Naprendszerben vannak. Kane maga se hiszi, amit mond, de talán csak fordítva érkeztek érkeztek meg és amit látnak az a Centauri rendszer (bár egyértelmű, hogy arra se hasonlít). A kamerák körbe fordulnak, eloszlatva minden kétséget. Kane engedélyt ad arra, hogy a forgalomirányítást hívják, elvégre lehet, hogy idő előtt ébredtek fel és a Nap valahol a közelben van. Ha ez így van, az antarktiszi repülésirányítás még ha reléállomásokon át is, de válaszolni fog. Semmi válasz nem érkezik, Lambert már S.O.S. vészjelzést is lead, hátha egy hajó, vagy más reléállomás fogja őket, de szintén csak a kozmosz háttérzaja válaszol. Némi keresgélés során sikerül a navigátornak azt megtudnia, hogy ez a Zeta 2 Reticuli rendszer. Az emberlakta világegyetemen kívül vannak, itt senki se hallja őket, Kane pedig ne érti, hogy ANYA mégis miért ébresztette őket fel, ha még nagyon messze vannak.
Parker a meló közben disznó történeteket mesél Brettnek, illetve füstölög, amiért Dallas még arra se hajlandó, hogy biztatólag szóljon az érdekükben, hogy jobb fizetést kapjanak. Ripley a hídról zavarja őket meg, jöjjenek a kantinba, megbeszélés lesz. Parker mérgelődik magában, hogy Ripley kiugrasztotta őket a jó kis magányból, de Brett se boldogabb. Az étkezőben Kane elmondja, hogy a Föld közelében sincsenek, valami oka csak van, hogy mégis felébredtek, joguk van ezt tudni. Dallas nem titkolózik, mint kapitány nyíltan kimondja, hogy ANYA úgy van programozva, hogy a legénységet különleges eseteknél kirángassa a hibernációból. Most pont egy ilyen dolog történt. A legénység megkönnyebbülésére nem a Nostromoval adódott probléma. ANYA egy 12 másodpercenként ismétlődő akusztikai jelről van szó, de olyan torz, hogy nem lehet értelmezni. Lambert értetlen, elvégre hiába ismeretlen eredetű, de egy vészjelzést pofonegyszerű dekódolni. Csakhogy Dallas szerint ez minden, csak nem megszokott jel, ugyanis nem is emberi eredetű. A legénység megdöbben, Dallas pedig közli, hogy ANYA volt már bizonytalan, de zavart még sose. Brett unottan kérdez rá, hogy és akkor mi van? Kane ingerülten vágja hozzá, hogy életbe lét a Társaság Szállítási Szabályzatának B2 bekezdése, vagyis minden vészjelzésre reagálni kell, ha emberi, ha nem. Parker mérgében az asztalba rúg, a Nostromo egy nehezen kezelhető szállítóhajó, nem mentőegység. A szerződésben meg szó se esik mentésről, majd ha a cég ezt megfizeti, akkor persze hajlandó plusz melót vállalni. Ash fejből idézi a szerződést, abban márpedig tényleg benne van ez. Ráadásul kötelességük kivizsgálni a dolgot, különben az egész munkáért kapott bért megvonják. Parker ismét az asztalba rúg mérgében, ugyanis realista: akárkik jutottak bajba az ismeretlen égitesten, a baj végezhet a Nostromo legénységével is. Nem akar hősködni és feleslegesen kockázatot vállalni. Társa, Brett nyugodtabb, ő úgy van vele, hogy legfeljebb később kapja meg a fizetést. Dallas nem nyit vitát, oda fognak menni és kivizsgálják. Parker nem ellenkezik, Brett pedig kénytelen realizálni, hogy a szúrós tekintető felettesével szemben nem lehet nemtörődöm és igenis normálisan jelentse, urammal azt, hogy megértette mit kell tenni.
A hídon Ripley, Dallas, Kane és Ash az asztalba szerelt iránytűt nézik (Lambert a helyén marad). Utasításra a navigátor lejátssza a jelet, a fehérzaj után 12 másodpercnyi ismeretlen jelzés következik. Egyszerűen túl idegen, földöntúli az egész, semmi emberi nincs benne. Kane elképedt, Ripley pedig undort érez. Lambert behatárolja az adás forrását, a Nostromot pedig leakasztják a vontatmányról, hogy landolhassanak a planétán. A hajó aláereszkedik a sűrű felhőzetben, a szenzorok nem tudják mi lehet lent. A Nostromot erős szelek rázzák meg, a 3-as légcsatornába por árad be, Brett idejében lekapcsolja, nem keletkezik elektromos tűz, de a kár így is megtörtént. Dallas vezeti a hajót, miközben Lambert navigálja (a reflektorokat bekapcsolták, még ha nincs is mit megvilágítani). A vészjelzés forrása felett köröznek, Ripley próbál landolóhelyet találni, de a szenzorok nem tudnak képet alkotni, végigsorjázik a különböző spektrumokon, míg a gép egy vázlatot hoz be, ami szerint bárhol landolhatnak, mert sík terep van lent. Kane néz utána, hogy pontosan milyen a talaj, eszerint bazalt, szilárd terep, letehető a gép, mert nem egy vulkánba fognak lemenni. Az utolsó 1 km landolást már ANYA teszi meg, a Nostromo lábai kinyílnak és a hajó landol. Hirtelen az energia elszál, a hídon sötétség köszönt be Parkar és Brett második doboz sörüket innák, mikor elektromos tűz kör ki, pár cső szétreped vagy szétrobban. A beáromló por eltömítette a rendszereket, ez túlhevülést idézett elő, egy cella bizonyosan kiégett. Ripley intercomon szól Parkernek, hogy mi történt (Brett szűkszavúan hozzáteszi a maga elmés megjegyzéseit). A hídon a pótenergia nem kapcsolt be, így fénylámpákkal kell munkához látni. Ripley ellenőrzi, szerencsére egyéb kár nem keletkezett, a burkolat nem szakadt át, ha igen, olyan apró a lyuk, hogy a rendszer nem észleli.
Pár műszer saját energiával működik. Kane nem tudja a külső kamerák képeit behozni, csupán a hangot, ami akár a tenger morajlása is lehetne. Kane ugratja Lambertet, hogy csak nem fél a sötétben, a nő csak az ismeretlen sötétségtől fél, vakon, energia nélkül vannak itt, egy segélykérő idegen objektum közelében. Parker jelentkezik be, a tüzet sikerült eloltani, az összes kár rendezésére egy szárazdokk kellene, de talán sikerül összefoltozni a nagyobb sérüléseket. Jó esetben újra felszállhatnak, ha meg nem, akkor nagy gond lesz. Ripley számításai szerint 15-20 órába telhet majd a javítás, már ha jó munkát végeznek. Később Parker jelentkezik be, hegeszteniük kellett, nem végleges megoldás, de sikerült az energiát helyreállítani. A hídon kigyulladnak a fények és újra van energia.
A hídon lévő 5 ember a semmittevéssel tölti az időt, sorra isszák a kávét és nyugtalankodnak. A hajón nincs semmi szórakozási lehetőség, a híd eleve szűkös. Egyedül Ash nem idegeskedik, holott lehet, hogy az idegen objektum szó szerint a szemük előtt van, de a vihar miatt nem látni semmit. A férfi már mindenféle módot kipróbált, hogy megpróbálja a kapcsolatfelvételt, de semmi üzenet nem jön, csak az ismétlődő adás. Parker bekapcsoltatja a reflektorokat, de csak pár sziklát sikerül megvilágítani. Az LV-426 kopár, élettelen sziklavilág örök viharral, életnek semmi jele. 20 perc múlva ANYA szerint felvirrad a nap. Az objektum csupán 3000 méterre van, akár gyalog is kimehetnének oda. A kapitány parancsára Ash utánanéz milyen a talaj (ugyanaz, mint amin most a hajó van, vagyis szilárd) és hogy milyen az atmoszféra. Az atmoszféra belélegezhetetlen, ráadásul bőven fagypont alatti a hőmérséklet, mindenképpen szkafandert kell viselni. Kane szívesen menne körülnézni, Dallas szintén, ő kiválasztja harmadiknak a navigátort, elvégre az ő feladata a vezetés. Nem tudni mire számítsanak, így a kapitány engedélyezi a lőfegyverek vitelét.
Parker és Brett nem kicsit mérgelődik ezen, pláne mikor Ripley is lemegy hozzájuk segíteni. Kane ellenőrzi a bolygó adatait, eszerint egy vulkanikus talajon vannak, a levegő összetétele káros az ember számára, illetve nem kicsit van hideg, mindenképpen szkafandert kell öltenie annak, aki kimerészkedik. Várnak egy kicsit, hátha az ismeretlen hajó válaszol az üzenetekre, ez nem történik meg, csupán a 12 másodperces adásokat sugározza. Dallas úgy határoz, hogy ő, Kane és Lambert gyalog fogják megtenni a két kilométeres utat.
A trió szkafandert vesz magára, a kamerák és kommunikátorok révén Ash kapcsolatban lehet velük. Ripley időközben a hídra megy (nem akar a két bunkó mérnök között lenni) és megpróbálja dekódolni az adást. Dallasék nem kis nehézségek árán érik el az ismeretlen hajót, itt a látási viszonyok nagyban javulnak és megláthatják a hatalmas idegen roncsot, amibe behatolnak (Lambert szíve szerint visszafordulna). A hajó közelében a kamerák képei akadoznak, majd elszállnak, ahogy a kommunikáció is. Ripley időközben annyit kihámoz az adásból, hogy ez nem S.O.S., hanem figyelmeztető adás. Egymaga kimenne figyelmeztetni a kapitányékat, de Ash lebeszéli róla, hiszen mire kiérne, addigra már ők is rájönnek erre.
Az idegen hajó nemcsak külsejében, de belsejében is hatalmas. Kane lel rá arra a teremre, ahol a hajó egyik egykori legénységi tagja van. A test egy nagy ormányos óriás fosszilizálódott teteme egy székben. A holttest mellkasánál megfigyelhető, hogy a csontok kifelé fordulnak, mintha valami kirobbant volna a mellkasból. Kane megint talál valamit, egy lyukat (amit sav mart ki, a felfedezők idomtöltetre gyanakodnak, de a lyuk túlságosan is eltér a töltetek okozta kártól), ami levezet, ide leeresztik és egy gigászi terembe ér le, ahol tojások ezrei vannak. Kane megállapítja, hogy ezek a tojások mintha hibernálva lennének, ez igaz is, egy sztázismező védi a tojásokat. Kane megcsúszik és a tojások közé esik, nem esik baja, közelebbről megvilágítja az egyik tojást, aminek belsejében valami mozogni kezd, a tojás teteje szétnyílik. A férfi kíváncsian néz bele, pillanatok múlva egy arctámadó ugrik ki és az arcára tapad.
Lambert és Dallas felhúzzák eszméletlen társukat és visszacipelik a Nostromora. Azonban Ripley nem engedné be őket, mert bármi is van Kane fején, az akár olyan betegséget is hordozhat, ami mindenkivel végezne, be kell tartani a 24 órás karanténszabályt. A kapitány és Lambert hiába parancsolnak rá, Ripley hajthatatlan, végül Ash nyitja ki a zsilipet, beengedve őket. Dallas és Ash a medikai részlegbe viszik az eszméletlen legénységi tagot, leszedik róla a szkafandert és a sisakot kettévágják. Az arctámadót nem lehet leszedni, még megfojtaná Kanet, Dallas vállalja a felelősséget, hogy levágják a lényt (Ash figyelmezteti, hogy az arctámadó levegővel látja el a férfit, tehát lehetséges, hogyha a lényt leveszik, akkor Kane megfullad). Próbálják az egyik lábat levágni, a sebből sav fröccsen ki, ami három szinten átrágja magát mire semlegesítődik.
Nincs mit tenni, a lényt nem lehet levenni Kane halála nélkül. Dallas a Narcissusban pihen, a két mérnök folytatja a munkát, Ash pedig a medikai részlegen van. Itt Ripley beszél vele, hogy miért engedte be a többieket, mert ezzel mindenkit veszélybe sodort. A későbbiekben Ash szól a kapitánynak, miszerint az arctámadó eltűnt, Dallas ezt továbbítja Ripleynek. A hármas belép a részlegbe, keresik a lényt, de nem lelik egészen addig, amíg Ripley vállára nem esik. A nő megijed, de a lény már halott.
Ripley kidobná a tetemet, de Ash ragaszkodik ahhoz, hogy megtartsák vizsgálati célokra. Mivel Dallas a kapitány, ezért ő dönt, úgy véli, hogy Ashnak lehet igaza, hiszen ez az ő szakterülete. A folyosókon Ripley próbálja megmásítani a kapitány utasítását, de nem ér el semmit, csupán azt tudja meg, hogy Ash az utolsó pillanatban került be a legénység sorába a Theduson. A legénység az étkezőben gyűlik össze, Ash szól nekik, hogy jöjjenek, mert Kane állapota változott (a Nostromo mindeközben már felszállt és csatlakozott a rakományhoz). A férfi állapota drasztikusan megváltozott, pozitív értelemben, mert magához tért, semmi baja, csupán nem emlékszik mi történt vele.
A legénység mielőtt a fagyasztóba feküdne, még közösen esznek egyet. Kane elkezd köhögni, a többiek azt hiszik, hogy csak félrenyelt, de nem, Kane komoly fájdalmakat érez, kénytelenek lefogni. A férfi mellkasából valami kirobban, a legénység rémülten lép hátra, miközben a mellkasrobbantó előbújik és elmenekül. Kane testét kilövik az űrbe, ezután a legénység próbál kieszelni egy tervet a lény elfogására. A terv szerint elektromos ösztökével (tartanak attól, hogy a lény savas vére átmarná a hajót, az ösztöke nem képes ekkora sérülést okozni, ezért is ezt választják), mozgásérzékelővel és hálókkal indulnak a lény után két csapatra oszolva.
A Ripley-Parker-Brett hármas mozgást észlel, odamennek a szekrényhez, amiben vélhetőleg a lény van. A mellkasrobbantó helyett Ripley macskája (Jones) van a szekrényben, aki elmenekül. Brett utána megy, ugyan megtalálja az állatot, de az hamarosan fújni kezd rá. Brett nem tudja ezt mire vélni (ahogy a korábban talált különös bőrdarabot sem), aztán hátranéz, pontosan a kifejlett alienre. A xeno gyorsan elfogja és a szellőzőbe húzza.
A legénység új tervet kénytelen kidolgozni, Ash javasolja a lángszórók használatát (ezeket Parker 20 perc alatt megcsinálja), a cél az lenne, hogy a szellőzőkből kiűzik a lényt, egyenesen a zsiliphez. Bár Ripley önként menne a szellőzőbe, Dallas ezt elutasítja és saját maga megy be. Ripley és Ash dolga lesz majd a zsilip becsukása miután a xeno bent van, Lambert és Parker dolga a különböző járatok becsukása. Dallas bemegy (előtte sikertelenül kérdezi MOTHER-t, hogy milyenek az esélyeik a lény ellen, de nem kap választ, mert nem lehet kiszámítani). Dallas bemegy, de a xeno sehol, mire kimenne, Lambert érzékelőjén mozgás látható, az idegen a kapitány felé tart. Dallas próbál menekülni, egy szinttel lejjebb mászik, egyenesen az idegen karmai közé.
Később Parker bemegy a szellőzőbe, csak a lángszórót találja, vért vagy hullát nem. Lambert legszívesebben azt szeretné, hogy a Narcissus fedélzetén hagyják el a hajót, Parker ellenben megölné a lényt. Ripley csitítja őket le, az ő terve szisztematikusan átkutatni a hajót és a zsiliphez szorítani a lényt (megkérdezi Asht, hogy van-e valami fontos észrevétele ami segíthetne, de a férfi semmit sem tud). Ripley bemegy MOTHER termébe, hogy valami használható információt szerezzen, bár erre nem kap választ, de rájön, hogy mi is van a háttérben. A W-Y 937-es utasítása szerint az idegent a Földre kell vinni, a legénység pedig feláldozható.
A nő meglepődik, hogy Ash mellette van. Dulakodni kezdenek, majd Ripley távozik, de nem jut tovább az ebédlőnél, Ash minden ajtót lezár, majd nekimegy Ripleynek. Parker és Lambert még időben ér az ebédlőbe, hogy megállítsák a férfit Ripley megölésében. Parker egy kemény tárggyal fejen üti a férfit, aki fehér kenőolajat spriccel és a feje szinte leszakad, Ash nem ember volt, hanem egy android. A sérült szintetikus Parkernek esik és csak Lambert képes kiiktatni az ösztöke révén.
Parker működésbe helyezi Ash fejét, hogy kihallgassák, de nem sokat szednek ki belőle. A legénység maradéka távozik, Parker elégeti a szintetikust. A túlélők célja felrobbantani a hajót és a Narcissussal elmenekülni. Ripley megy aktiválni az önmegsemmisítőt, míg Lambert és Parker hűtőfolyadékkal töltik fel a gépet, ugyanis a Narcissus nincs feltöltve. Ripley először is a mentőkompot készíti fel a távozásra, ekkor jut eszébe a macskája, amit a hídon talál meg. A kommunikátor révén hallja, hogy Parkerékre rátalált az idegen, végighallgatja a halálukat. Mire Ripley odaérne, addigra társai már halottak. Leteszi a kennelt, amiben a macskája van és siet az önmegsemmisítőhöz. 10 perce van elhagyni a hajót, felkapja a kennelt és a Narcissus felé tart, de a folyosón meglátja az idegent, ezért meghátrál (a kennelt ledobja, a xeno nem bántja a macskát). Próbálja leállítani az önmegsemmisítőt, de elkésett (pár másodperc hiányzott), az önmegsemmisítés már visszafordíthatatlan.
Ripley sietve, de ugyanakkor óvatosan halad tovább. Rátalál Dallasra és Brettre, akik nem haltak meg, nem voltak olyan szerencsések. Brett már tojássá vált, Dallas is átalakulóban van. A nő teljesíti a kapitány kérését és megöli. Épségben éri el a Narcissust, gyorsan elrepül a Nostromo közeléből, még éppen időben, bár a robbanás még így is megrázza a kis gépet.
Úgy tűnik vége az egésznek. Ripley a kryoba teszi macskáját, ő maga alsóneműre vetkőzik és a műszereken pár dolgot végez, mikor meglátja, hogy a csövek között ott van az idegen. Rémülten a szkafanderekhez bújik, itt beöltözik, megtölt egy szigonypuskát és kimegy. Beköti magát a székbe és elkezdi a csövekből kiereszteni a gőzt, hogy a xeno kijöjjön. Az idegen már karnyújtásnyira van tőle, Ripley ekkor nyitja ki a zsilipet, amin az idegen kirepül. A xeno megkapaszkodik, de a kilőtt szigony tesz róla, hogy kirepüljön. A lény ekkor sem adja fel és bemászik az egyik fúvócsőbe, vesztére, mert Ripley begyújtja azt. A xeno holtan kezd el sodródni az űrben. Ripley készít egy segélykérő üzenetet, ahol elmondja, hogy ő a Nostromo utolsó túlélője, ezután befekszik a kryoba. Nem is sejti, hogy csak évtizedek múlva fog felébredni és megint összeakad az idegen fajjal.