Az Idegen-Föld Háború, vagy röviden csak a Háború egy olyan konfliktus, ami az emberiség majdnem kihalásához vezet. A "front" a galaxis emberek ismerte része, ideje pedig több évtizedes, az áldozatok száma pedig több milliárdos. Néha hivatkoznak első, második és harmadik háborúra, de ezeket lehet egy nagyként kezelni is, amit szakaszolni lehet. Akárhogy is, a Háború visszafordíthatatlanul kihatott az emberiségre és a világról alkotott képükre.
Előjelek
Elszórva az alienek már így is érkeztek a Földre, ezek szerencsére csak lokálisak és gyorsan kezelhetőek, a kormányok vagy cégek pedig eltudják tusolni. Az űrbe való kirajzással megnőtt a kockázat: elég egyetlen hajó, hogy behozza az idegeneket a Földre, sőt, elég csak egyetlen példány, ami elrejtőzik a 10 milliárd fős (2179-es adat) Földön, ami majd elkezd drasztikusan szaporodni.
A predatorok jóvoltából már az ókorban majdnem bekövetkezett az emberiség kihalása, de a vadászok népe még idejében gátat vet ennek, feláldozva több civilizációt. Más fajok nem voltak ennyire szerencsések, róluk csak romok és ereklyék mesélnek, hogy egykor léteztek.
A Gehelgod 2142-ben megszerzi az egyik alapító, Keitel kutatási anyagát, eszerint az emberiségre kellemetlen jövő vár. Egykor az űrzsokék uralták a galaxist, masszív birodalmat hozva létre, ám egy ismeretlen faj rájuk eresztette a Pusztítás Angyalait, az idegeneket, hogy hozzák egyensúlyba a galaxis mérlegét. Elvégre egyetlen faj se uralkodhat a galaxis felett. Az űrzsokék birodalma az idők során összeomlik, mára pedig már csak elvétve létezik az egykor dicső nép egy-egy képviselője. Keitel úgy véli, hogy most az emberiség lett a galaxis legerősebb faja, ami uralkodni fog, ez pedig veszélyezteti a galaktikus egyensúlyt. A tudós figyelmeztetni akarta az emberiséget, hogy készüljenek fel, ám a Gehelgod nem szivárogtat ki semmit, hanem elkezdik a Mandala Direktíva végrehajtását: Keitel és az elrabolt alien szakértő, Natasha Pho tudását felhasználva elég valószínű, hogy a cég kezébe kerül a megoldás, hogy a saját embereik hogyan éljék túl az apokalipszist, amiből majd nyerészkedhetnek.
A 2170-es években elkezdenek megszaporodni az alien támadások, a 2180-as évekre pedig már az átlag tengerészgyalogos pletyka szinten is tud valami fajról, aminek savas a vére és élőlényekbe petéznek. Ráadásul úgy tűnik, hogy a támadások mögött van egy rendszer, egy értelmes elme. Nem lehet véletlen, hogy egyes emberek pont ott bukkannak a lényekre, ahol mondjuk fontos ércek vannak (bányászat), vagy olyan leendő gyarmatokon, ahol a korábbi felmérések nem mutatták őket ki, de valahogy mégis ott vannak a dögök.
Csupán idő kérdése, hogy egy "potyautas" mikor kerül a Földre, a kormányok és cégek csak felgyorsították ezt a procedúrát. Ők is veszélyesnek ítélik a lényeket, amiket éppen ezért lehet katonai célokra használni. A kutatások mellett az emberek rájönnek, hogy kell egy B-terv, olyan fegyverek, amikkel semlegesíteni lehet a lényeket (egyrészt az esetleges infesztációt felszámolni, másrészt ha a lények piacra kerülnének, akkor aztán elsőként tudják ők árulni az alieneket játszi könnyedséggel ölő fegyvereket). A Weyland-Yutani bár elég sok alien kísérletet folytat, de ugyanakkor ők is hozzák létre az idegen szakértőket, vagy a Berserker egységeket, amik felderítik és eliminálják az alien fészkeket. A tengerészgyalogság és egyéb fegyveres szervek is képesek megküzdeni a savvérű bestiákkal, csakhogy más egy kihalt kőgolyón megütközni velük, mint egy népes, élettől hemzsegő helyen.
Kísértethajó
A 2130-as években a Junket eléri a Xenomorph Primeot, ahol a legénység sorsa megpecsételődik. 2192-ben ez a kísértethajó sodródik a Föld felé, ezért a Parti Őrség felkészül a megsemmisítésére, nehogy becsapódjon. A két katonára alapos meglepetés vár, mikor egy alien támad rájuk, ami mindkét gép pusztulásához vezet. Csakhogy a kék doboz átvészeli a robbanást és a földi kormány kezébe kerül. A Junket egyetlen élő legénységi tagja, aki kryo kapszulában van, arctámadóval a fején még időben kilökődik és a Bionational Corporation birtokába kerül (a Junket az ő gépük volt).
A Bionat azonnal hozzákezd a munkához, illetve a riválisok kiiktatásához. Az LV-742-n így sikerül elpusztítani a Weyland-Yutani terveit, bár több tucat zsoldos pusztul el abban a háborúban, amit több száz tengerészgyalogos, alien és predator vív egymás ellen.
Dr. Waidslaw Orona, a földi kormány "alien szakértője" elküldi a Benedict nevű hajót, hogy mintapéldányt szerezzen a Junketből letöltött koordinátánál (Xenomorph Prime). 2192 április 5-én a Toowomba katonai kikötőállomásról 09:00-kor elstartol a Benedict. Szabványos legénységgel, illetve a 1. Mélyűri Hadosztály, 2. Ezredének Készenléti Csoportjával (pontosabban a Róka szakasz mind a 4 osztagával) indul el az idegenek uralta bolygóra. 32 Utód Szériás szintetikus, egy-egy tengerészgyalogos tiszt és altiszt (ember), 9 fős hajószemélyzet (ember) és egy civil (Billie, a potyautas) van a fedélzeten. 1 évig utaznak, ám a Bionational Corporation megneszelte a missziót, nekik már van a Földön egy királynőjük, nem hiányzik egy vetélytárs. Legjobb emberüket, Patrick Masseyt küldik ki EXP szériás szintetikusokkal, hogy végezzenek a kormány embereivel.
Billie és Davey Arthur Wilks őrmester révén a Bionat terve félig kútba esik: nem sikerül mintapéldányokat gyűjteniük, vagy adatokat, de kétségtelen, hogy a fő célt elérték, a kormány nem tud alient befogni, már az is csoda, hogy a Benedicttel a pár túlélő eltud menni. Wilks atomtöltetekkel szórja meg a bolygót, majd mélyálomba fekszik. Nem hiszi, hogy egyetlen királynő gondot tudna okozni, ám nagyot tévedett.
Orona csak későn jön rá, hogy a Bionational Corporation már rendelkezik egy kifejlett királynővel. Először örül ennek, hiszen csak elkobozzák tőlük, ám a belső elhárítás egy embere kellemetlen hírt közöl vele. Salvaje, a alien imádó szektájával lépett. A férfi tudta, hogy az elhárítás már a nyomában van, illegális adásaival számos követőt toborzott, akik fanatikusan akarják, hogy kihordják a Messiását.
A Messiás
Prédikációiban ecseteli, hogy a régi istenek mind hamisak, hiszen nem látni őket és nem is hallani felőlük, segíteni se segítenek, ám az ő Messiása létezik, meglehet érinteni. Csak az Üdvözölhet, aki testébe fogadja Őt és életet adnak Neki. Az emberiség saját maga hozza el a világvégét, de ezt a hívek elkerülhetik, ha a Messiást imádják. A kételkedők hallgassanak csak szívükre és álmaikra, az megmutatja, hogy az igaz Messiás valódi.
A Földön tucatszám találni hozzá hasonló vallási őrülteket, akik a holo TV-n sugározzák illegális adásaikat. Csakhogy a földi kormány gyorsan reagál Salvaje adásaira, hiszen ott a Messiás nem más, mint egy alien. Ráadásul különös véletlen, hogy egyes emberek, az "álmodók" valóban képesek álmaikban észlelni az idegeneket, akár kommunikálni is velük. Orona is észrevette ezt, bár különösebben fontos kutatásokat nem végzett eme téren, de kétségtelen, hogy eme álmodók egy része tényleg elhitte, hogy Salvaje igazat mond.
A prédikációk gazdag táptalajra hullanak, alsó hangon több száz, de inkább több ezer fő csatlakozik az Egyházhoz. Salvaja anno a szüleitől milliókat örökölt, a hívek révén újabb milliókkal gazdagodik a vagyona, de a szektavezért nem érdekli a pénz, az csak arra való, hogy előmozdítsa terveit. Mikor az elhárítás már a sarkában lohol, Salvaje elszánja magát a nagy lépésre: már így is megtudta hol tárolják a királynőt, híveivel támadást indít a limai Bionat telep ellen.
A fanatikusok nem féltik életüket: a védelmi rendszer több tucatot lő ki, a biztonsági emberek pedig hiába bírnak lőfegyverekkel, a tömeg idővel eléri őket és akkor késsel, vagy puszta kézzel ölik őket meg. A tojókamrába alig 30-an érnek el, ahol a csapat fele Salvajéval együtt megfertőzi magát az arctámadókkal, ép társaik pedig kiviszik őket (Salvaje csak az utolsó pillanataiban jön rá, hogy óriásit hibázott). A létesítmény 90 másodperc múlva 6 megatonnás erővel robban, megölve még több szektást. Csakhogy több fertőzöttnek sikerül ezt túlélni és szétszóródni a világban. A belőlük kikelő alienek királynők lesznek, amik elhozzák az apokalipszist.
Orona emiatt hívja magához a Bionat fejeseit, Green és Red, illetve a tudós Tobias Dryner egy jól szigetelt szobában (nehogy lehallgassák, vagy rögzítsék őket) találkoznak Oronával. A kormány embere közli, hogy felesleges ügyvédeket hívni, mert ők magánemberek, még ha céges fejesek is, de ő itt a kormány tagja, hosszú távon ő nyerne. Green és Red nem titkolja tovább, hogy valóban titokban tartották a királynőjüket, amit a szektások akartak megszerezni. Azt se tagadják, hogy több kultista fertőzötten kijutott a robbanás elől, bár arról hallgatnak, hogy a Benedict expedícióját elszabotálták.
Orona közli, hogy New Chicagoban megtalálták az egyik szektást, de már 12 órája halott, a belőle megszületett idegent nem találni. Közli a Bionat embereivel, hogy az együttműködésüket akarja, mert már nem arról van szó ki tudja fegyverként felhasználni az idegeneket, hanem hogy meggátoljanak egy földi infesztációt. Ezek a lények egyre csak szaporodni fognak, természetes ellenségük nincs és ha az emberiség követelni fogja a felelősöket, akkor Orona odafogja nyújtani az igazi hibásakat, persze tudja, hogy ő maga se kerülheti majd el a népharagot.
Háború
Orona lesz az alienek kiirtását célzó katonai műveletek vezetője. A kezdeti fészkeket könnyen elpusztítják (pl.: New Chicago, Little Miami, Madrid, Havanna). A taktikai osztagok figyelték az eltűnéseket és ahol tömegesen fordult elő, oda kivonultak. A kormányok együttműködnek, a riasztást követően egy taktikai osztag a Föld bármely pontján landolhat 3 órán belül. A fészkek kicsik, 50-100 tojást ha tartalmaznak és csak egy úrnő van benne. A katonák nem kockáztatnak: mindent elpusztítanak, nem csak a fészket, de a környéket is, a fertőzött gyanús embereket pedig összeterelik, akinél bebizonyosodik a kellemetlen igazság, azokat rögvest kivégzik.
Orona fürdik a dicsőségben, némileg önelégülté válik, bár azért tudja, hogy a kiontott számtalan élet az ő lelkét terhelik. A Bolygóbiztonsági Törvény még több hatalmat ad a kezébe, ő a szakértő, a hadseregek pedig hallgatnak rá. Az újabb fészkeket a már edzett katonák könnyedén számolják fel (néhány: Moszkva, Brisbene, Párizs, Antartic City). Az idegenek nem bizonyulnak annyira komoly ellenfeleknek, de a hetek telnek és hónapokká válnak, az infesztáció pedig még mindig létezik. A helyzet komolyabbnak tűnik, de még Orona úgy ítéli meg, hogy kézben tartja.
Az alienek kisebb fészkeket kezdenek létrehozni, amit nehezebb megtalálni, a taktikai osztagok is kezdenek túl elbizakodottá és hanyagabbá válni. Az afrikai Elefántcsontparton 50 négyzetkilométeres területen közel 80 kisebb fészket irtanak ki, főleg Abidan felhőkarcolóiban és raktáraiban. A xenok ravaszabbak lesznek és már nagyobb testű állatokat is keltetőnek használnak. Az eltűnéseket a fejlett országokban jelentik, de vidéken, vagy az elmaradott országokban senkinek nem tűnik fel pár eltűnés, legyen szó emberről vagy állatról.
A limai labor pusztulása utáni 6. hónapban Orona hadosztály méretű akciót hajt végre Madagaszkáron, Diego Suarezben, ahol egy óriásfészket irtanak ki (több száz kicsi összekötve egymással). A 8. hónapban Orona atombombát dob le Jakartára. A komplexum megsemmisülése utáni 1. évben Ausztráliát karantén alá vetik. A menekülőket a Parti Őrség műholdjai égetik el. Az alienek egyre okosabbak és az emberek már védelembe szorulnak vissza. Már nem a taktikai egységek mennek purgálni, hanem már az a cél, hogy az egyes területeket ellenőrizzék és meggátolják az alienek elterjedését. Szükségállapotot rendelnek el, rögtönítélő bíróságokkal, az országhatárokat átmeneti jelleggel megszüntetik.
A Katonai Szövetség
Megalakul a Katonai Szövetség, a tábornokok puccsal átveszik a hatalmat a földi kormány kezéből, aminek a civilek kezdetben örülnek, hiszen végre azok vannak vezető pozícióban, akik győzelmet érhetnek el. 2193-ra az emberiség már defenzívába szorul, már a maradék területek tisztán tartásáért mennek a küzdelmek, miközben rögtönítélő bíróságok működnek és az országhatárokat átmeneti jelleggel felfüggesztették. Ekkor a tábornokok úgy döntenek ideje saját kézbe venni az irányítást, csakhogy hiába kerülnek hatalomra, nem tudják megakadályozni az elkerülhetetlent.
A kezdeti civil lelkesedés hamar megszűnik, hiszen a Szövetség alatt nem lesz jobb az élet, sőt, az egyén szerepe megszűnik létezni, előrébb kerül a társadalomé. Legálissá válik a fertőzött gyanús emberek helyben való kivégzése, ezt kezdetben minden ezredes, vagy nagyobb rendfokozatú katona elrendelheti, de a Háború haladtával ez lemegy a közkatonák szintjére. Felelősségre vonások nincsenek, hiszen mit számít az, ha néhány ártatlan is meghal, hiszen jobb biztosra menni. Továbbá az emberi jogok is korlátozva lesznek a Szövetség uralma alatt.
Kezdetben önkéntes tesztek jönnek létre, ahol a fertőzött gyanús személyeket szűrik meg, ez pár nap alatt kötelező érvényűvé válik mindenki számára. A háttérben üzemelnek a kísérleti telepek, ahol civilek esnek áldozatul, a cél megoldást találni az infesztáció megakadályozására, vagy lassítására. Az USCM elitegysége, a Halálfejesek pedig politikai ellenfeleket likvidálnak felsőbb utasításra (mindezt úgy álcázva, hogy eleve fertőzött egyéneket öltek csak meg).
A háború már nem védelemről szól, hanem a túlélésről. Az elektromosság, a víz és egyéb források kezdenek akadni, majd megszűnni. Az utcákon átlagossá válik a randalírozás, a gyilkosságok és betörések. Rengetegen kezdenek a gyarmatokra menekülni, a gazdagabb emberek magánhajókat kezdenek venni, majd árulni a szolgáltatást: akinek elég pénze van, az kijuthat a pokolból. A Szövetség észreveszi ezt és illegálisnak nyilvánítja, de már így is megtörtént a baj: az ellenőrizetlen hajók kivitték az infesztációt a világűrbe, immár nem csak a Földön jelentek meg az alienek.
Vereség
Orona fagyos rettegést érez, mert az adatok kellemetlen tényt közölnek: a háborút elvesztették, az idegenek egyre csak okosabbak lettek és ezért csak az emberek okolhatóak. Orona egyszerűen nem érti hogyan veszíthettek, az emberek saját területen fejlett technológiával harcoltak. Ám a xenokban nagyobb az élni akarás: ott is szaporodnak, ahol más nem tud, ráadásul számukra csak a közösség létezik, míg az embereknél ritkaság az önfeláldozás. A doktor a bukásban az emberi természetet is látja: a civilizáció csak egy hazugság, az ember egy állat és nem az alienek pusztították el az emberiséget, hanem éppen az emberek. A nyerészkedők mellett megjelentek azok, akik kihasználva a káoszt és a rend megbomlását elkezdték felvenni az emberiség gonoszabbik vonásait. A nyílt utcán való gyilkosság, a rablások átlagossá válnak.
Másfél évvel a limai kutatóintézet robbanása után a Föld elbukik. Sok ember hajókkal menekül más bolygóra, lehetetlen ellenőrizni őket. A legtöbben csak a Holdra mentek, ám mások még messzebb. Orona egy mexikói katonai komplexumban várja a véget, persze megtehetné, hogy mint a többi katonai nagykutya, ő is a kolóniákra menekül, hogy újjászerveződjön, tervezze az ellencsapást, de mi értelme lenne. Ez az egész az ő sara, még ha mások nem is látták a jövőt, neki tisztában kellett volna lennie, hogy az alienek nem egy hadsereg, hanem egy kór, egy olyan, ami teljesen elemésztette a gazdatestet és csupán a végső megoldás segíthet (anyját rákban vesztette el, ez az egész erre emlékezteti őt: a kezdeti rákos sejtek elemésztették az egész testet). Továbbá van egy ősi tengerész mondás: a kapitány a hajójával süllyed el. Orona végül leadja utolsó adását (bár különösebben nem izgatja, hogy egyáltalán látja-e ezt valaki), beismerve bukását és főbe lövi magát, mielőtt az alienek betörnék az ajtaját. A lények magukkal viszik élettelen testét.
Orona úgy tervezte, hogy az atombombákkal fogja megtisztítani a fertőzött területeket (a lakhatatlanná vált világot majd a jövőben terraformálással rekonstruálják, legalábbis így gondolta), de ez nem történik meg, mert Orona meghal, a katonák meg valamilyen oknál fogva nem indították útjára a tömegpusztító arzenált. A Szövetség elkezdi az evakuációkat rendezni, főleg az elit csapatokat és a tisztikart kimenekítve a kolóniákra, hogy majd egy nap visszatérjenek. A Földön 500-600 millió ember reked, köztük "nem létfontosságú" kategóriába esett katonákkal. Az emberiség szó szerint a kihalás szélére került, hiszen nem csak a szülőbolygójuk, de számos gyarmatuk is elpusztul. A Földön rekedt emberekre nem csak az idegenek vadásznak, hanem az őket szolgáló fanatikusok is ölik. A haldokló bolygón rekedt katonai erők ("nem létfontosságú" személyek), így az USCM tagjai is vagy átmennek fegyveres útonállókba (akik akár bajtársaikat is képesek kirabolni és megölni), vagy izolált ellenállást fejtenek ki, próbálva túlélni. A Colonial Marine Corps, így az USCM se volt felkészülve a háborúra a szervezési hibák miatt, így már a harcok elején sem lehetett rájuk támaszkodni. A vezetők csak kapkodnak, parancsolgatnak és rohangálnak, de semmit sem sikerül elérniük.
A Benedict 2193 novemberében tér vissza. Wilks, Billie és Mitchell Bueller a USS Americannal eltudják még hagyni a Földet, de őket követte egy űrzsoké, aki a xenok bolygóján mentette még meg a csapatot. Most kiderül, hogy a lény konkrét tervekkel követte őket: most már tudja hol van a Föld, amit saját magának követel. Kárörvendő röhögése Billie fejében visszhangzik.