Akoko Halley

Akoko Halley a tengerészgyalogság egy kemény nője, akit Hókutyának is neveznek. A fekete bőrű nő eme gúnynevet azért érdemli ki, mert elég fagyos a természete. Anyja ellenezte azt, hogy lánya katona legyen, szomorú, mikor Halley végül bevonul. Anyja szavai pedig sokszor kísértik őt, miszerint "ha kimész az űrbe, ott fogsz meghalni". Ez kísérti őt a katonai akadémián, de akkor is, mikor egy siklóbalesetben egy csigolyája összezúzódik, ami miatt évekkel később is fáj a háta és gyógyszert szed rá, amitől függő lett. A phrail lehűti a vérét és eltompítja érzékszerveit, ergo a fájdalmat is jobban tűri. De ugyanakkor a modorára is kihat, egyszer valaki hűvösnek, sőt ridegnek nevezi, ami elég érzékenyen érinti Halleyt, aki valóban távolságtartó és hideg. A nő gyűlöli magát, hogy talán egy nap örökre jégre teszi magát a szerrel, amiről képtelen leszokni.

"Mentőakció"

A 2600-as évek vége felé már százados, alakulata a 39. ezred, vagy ismertebb nevükön az Ördögkutyák. Egy nap a Charon Állomáson rémálomból ébred, a kommunikációs egysége berregni kezd, ugyanis az őrnagy látni kívánja. Halley tükörbe néz és tudja, hogy csak 3 perce van valahogy kinézni, mielőtt találkozik a felettesével. Új missziójára egy Sleek-osztályú rombolót kap, ami a Doyle névre hallgat. A pilóta Jane Hanning tizedes, de a másik négy katona ismeretlen számára, sebtében válogatták össze őket, de legalább a 39. ezredben szolgáltak korábban, vagyis belevaló katonák. A misszióról keveset tudni, valamiféle mentőakció lesz, de semmiféle nyoma nem lesz, hogy megtörténik. A koordinátákat is majd akkor fogják megkapni, ha a Doyle 1000 km-re elhagyja a Charon Állomást. Egy civil is velük tart, Del Kalien, ami utal rá, hogy nem szokványos bevetés lesz. A százados próbál kiszedni belőle dolgokat, de csak a nevét tudja meg, illetve tudja, hogy a fickó valamikor biztos volt katona, a modora pedig barátságos, próbál a bőrnyakúak bizalmába férkőzni. Csak annyit árul el, hogy ő tudományos megfigyelő.

A katonák csipkelődni kezdenek, Shearman közlegény, Tew őrmester és Hanning egymást ugratja, miközben Rosartz és Rogers hallgat. Halley úgy sejti, hogy a küldetés valahol pár napra lehet, hiszen nem hosszú útra lett felkészítve a hajó, továbbá a civil lehetséges, hogy a Hetes Szekció embere, ex katona, aki a Weyland-Yutani vezetőit, a Tizenhármakat szolgálja és minden ember rettegi és gyűlöli őket és jó okkal. Bejövő üzenet érkezik, a Tizenhármak egyike, Gerard Marshall tábornok az (Halley csak hologramon és a médiában látta már őt), aki ismerteti a feladatot. A Plútó pályáján túl 10 milliárd km-re a Trechman Two ArmoTech kutatóállomás elnémult, ezt kell kideríteni, a tábornok személyes képviselője pedig Kalien, az ő parancsai mindenképpen prioritást élveznek, csak őt követi Halley a parancsnoki láncban. Halley rákérdez az információkra, így kiderül, hogy az állomás biztonsági besorolása a lehető legnagyobb, fegyvereken végeztek kutatást és fejlesztést, illetve 32 ember volt rajta. A tábornok szavából érződik, hogy az emberek miatt egyáltalán nem aggódik és meglepte, hogy a százados igen. Ez is csak jelzi, hogy egyáltalán nem mentőakcióról lesz szó.

Túlélők keresése

A hajó 16 óra múlva ér célba, a gravitációt bekapcsolják és a katonák esznek valamit. Kalien továbbra se nyílik meg, egyedül ő tudja a küldetés célját és adatait, de nem mondja meg. Rogers átnézi a csatornákat, de az állomás nem válaszol. Rosartz leszkenneli a helyet, semmi gyanús nincs, az energia, létfenntartó rendszerek mind tökéletesek, sérülés sincs a burkolaton. Shearman elmondása szerint egyetlen mentőkapszulát se lőttek ki, illetve két transzporthajó a dokkban van. Halley előbb egy drónt küld ki felderíteni, ami Kaliennek nem tetszik, mert azonnal beakar menni. A tizedes irányítja a drónt, elsőre semmi furcsaságot nem látni, de Tew szól, hogy forduljon vissza és egy bizonyos helyet ellenőrizzen. A katonák döbbenetére az egyik ablaknál egy alak látszódik, egy predator, ami a drónt nézi. Tew atommal eltörölné a helyet, mert ha egy predator van itt, akkor túlélők biztos nincsenek. Kalien ellenkezik, ezt nem tehetik meg, a feladat bemenni, megszerezni a komputermagot, megölni a lényt ha támad és túlélőket keresni. A századosnak feltűnik, hogy a civilek mentése nem elsődleges cél, illetve hogy a predator nem hajóval érkezett ide, ezt emberek hozták az állomásra.

Tew már küzdött predatorok ellen és nagyon is jól emlékszik erre, ezért akarja szétlövetni a helyet atommal. Kalien felemeli a katonát és egy székhez löki, ráförmedve, hogy viselkedjen katonaként és kövesse a parancsot. Halley hallott csúnya dolgokat a Hetes Szekcióról, de más dolog látni is, ahogy a civil pillanatok alatt fél kézzel akár végezhetett volna egy katonával. A civil átküldi a tervrajzot a katonáknak, hogy ez alapján Halley kidolgozzon egy tervet. Az esélyek jók, 6 jól képzett és felszerelt katona kontra egy ragadozó, bár Tew szerint az erők így is csak kiegyenlítve vannak, ő már látta ezeket harcolni. Kalien szerint lehetséges, hogy a lény valami szer hatása alatt lehet, de nem biztos, ahogy azt se tudni hogyan szökött meg a konténerből. A százados két csapatra szedi a katonákat, ő, Shearman és Rosartz közösen mennek, a többiek a másik csapatban lesznek, a civil pedig marad. A hajó bedokkol, a katonák pedig felszerelkeznek, érezhető az idegesség és félelem. Halley bár nem ismeri a társait, de látja, hogy tapasztaltak és harcoltak már együtt, vagyis számíthat rájuk. A százados már az eligazítás során szeretne bevenni egy adag tablettát, de akaraterejével elhessegeti a kísértést, majd szed ha végeznek a küldetéssel.

A szkafanderek ruganyosak, de páncéllá szilárdulhatnak, fegyvereik pedig plazmát, lézert, szilárd és robbanó lövedékeket képesek lőni. A két osztag elindul, a cél a mag, de direkt útba ejtenek több termet is, hogy túlélőket találjanak. Óvatosan, de gyorsan haladnak, a predator biztos támadni fog, így az idő kulcsfontosságú. A századosék elérik a labort, aminek ajtaján megalvadt vér van, bent pedig fellógatott csonkolt, kibelezett és gerinctől megfosztott testek vannak. Féltucat fő, a másik csapat cirka egy tucatot talál máshol. A civil a rádiócsendet felrúgva közli, hogy nem is lesznek túlélők. A másik csapat kontaktusba lép a predatorral, Halley a sisakjára kéri a kameraképeket, így látja mi történik. Rogerst egy lándzsa szegezi a falhoz, a nő felsikolt, miközben vér folyik ki a száján. Hanninget hátulról valami megfogja és a plafonhoz vágja, majd az álcát deaktiváló vadász az arcába tapos, amit többször megismétel. A predatoron nincs sisak, felkarján és combján kötések látszódnak. Tew plazmával lő, a következő pillanatban csak sötétség látszódik, hiszen lyukat ütött a burkolaton, azon a szinten minden kirepült az űrbe. A százados nem egyszer vesztett már el embereket, de ez az első alkalom, hogy ennyire tehetetlennek érzi magát és reménytelennek, a lény pillanatok alatt végzett három katonával.

Harc a ragadozóval

Immár sietniük kell, a burkolat sérült, az irdatlan erők pedig tovább fogják feszíteni ezt, ráadásul a predator lehet, hogy még él. A századosék a komputerblokkhoz rohannak, Rosartz felnyitja az ajtót, majd bezárja maguk mögött. Halley jelzi ezt Kaliennek, aki közli, hogy a mag és tárolók kellenek. A civil rosszabb hírt közöl, a szenzorok szerint a predator él és a holttesteket magával vitte. A százados a sisakkamerára néz, így látja, ahogy a lény éppen Tew testét cincálja szét trófeáért, a nő ki is kapcsolja ezt, mert nem akarja látni. Sikerül megszerezni a dolgokat, ám kintről mozgás érzékelnek, az utolsó pillanatban a százados rászól a katonáira, hogy ne lőjenek, de Shearman sorozata eltalálja a feltűnő alakot. A riadt, szkafanderes tudósnőt szétszaggatják a lövedékek. Ekkor a komputerblokk falát egy nehéz test üti át, a predator az, a százados sose harcolt még ellenük, de hallotta a sztorikat másoktól és a kiképzése során is felkészítették őt a ragadozók ellen. Halley előre veti magát, majd megfordul és látja, ahogy Rosartz hasát a predator puszta kézzel üti át, majd emeli fel. Shearman, aki felfogta, hogy egy civilt ölt meg az előbb most megpördül. Rosartz teste vágódik hozzá, majd egy kecses mozdulattal a predator belé rúg.

Halley farkasszemet néz a predatorral, először lát ilyen lényt, de látszik rajta, hogy a vadász szégyelli magát, amiért az emberek rajta kísérletezgettek. Shearman feláll, a hasára kapta a rúgást, durva sebet kapott, a belei kint lógnak. A közlegény továbbá egy plazmagránátot szorongat. Halley a predator lábára lő, miközben vetődik, látja, hogy a lény feléje ugrik, de a gránát robbanása eléri, a nő előtt elsötétül a világ. Most az egyszer mázli, hogy phrail függő és a letompult érzékszervei miatt nem érzi annyira a fájdalmat. A páncélja megégett, de működik és máris gyógyítani kezdi a századost, akinek ajkán forró vér van és kezd az eszébe jutni, hogy ki ő és mit keres itt. A terem teljesen megsemmisült, a rendszer elkezdi az oltást, miközben látni a zöld vért, amit a predator hagyott maga után. Kalien jelentkezik be, tudni akarja, hogy megvan-e az anyag, de a százados nem válaszol. A phrail egy ideig még mozgásban tartja, de minél előbb a hajóra kell jutnia és ellátni magát, mert nem biztos, hogy túlélne a sebeket. Magához veszi fegyverét és a dokkhoz vánszorog, látja a zöld vért és a közelben az összekuporodott, erősen sérült predatort, akinek a fél arca odalett a robbanásban. Kalien hangja csendül fel, nem a kommunikátoron, hanem élőben a légzsilip mögött van. A férfi közli, hogy nem engedi a hajóra, amíg meg nem kapta a dolgait, a százados pedig tudja, hogy a fickó egy fegyverrel várakozik, a katonák mindig is feláldozhatóak voltak.

A predator mozogni kezd és a zsiliphez tart, Halley hagyja, sőt azt üzeni Kaliennek, hogy máris viszi az anyagot. A férfit alapos meglepetés éri, mikor nem a százados, hanem egy sérült predator ront rá a hajón. Halley a fegyvere plazmatelepét robbanásra állítja, majd a zsilip mögötti dokkolókarhoz dobja. A detonáció szétveti a dokkolókart, az állomás zsilipje kitart, így Halley az ablakhoz sétálva látja, hogy a Doyle sodródni kezd, két test pedig immár örök ölelésbe fagyva lebeg el. A nő új adag phrailt lőne magának, de a szer kifogyott, így idő kérdése mikor tör rá a fájdalom. Addigra ki kell mennie a hajóhoz, a gyengélkedőn ellátni magát, már ha nem repült ki a nyitott bejáraton át minden. Aztán vészjelzést kell leadnia és várni, hátha a tengerészgyalogosok megmentik. A mentésre várva álmodik, ahol egyedül az űrben hal meg, ahogy anyja megmondta. A valóságban természetesen úton a 39. ezred, a saját egysége. Már fejben kidolgozta a fedősztoriját hogy mi történt. A végén megjegyzi magában, hogy az anyjának talán tényleg igaza volt és az űrben fog meghalni, de nem most, előbb még élni fog.

Weller Világa

Az immár őrnagyi rendfokozatban lévő Halleyt ismeretlen időben a Weller's World nevű bolygóra küldik. Az egyetlen kolónia a felszínen elnémul. A közelben lévő tengerészgyalogosokat, jelen esetben Halley őrnagy alakulatát odaküldik. A tiszt nem sokat teketóriázik, kiválasztja az embereit és egy leszállóegységgel elhagyja az Ariel nevű rombolót. A katonák két évet húztak le a Delta-kvadránsban, pihenőidejük lenne, de közbejött a misszió. Halley, mint a 39. Űrgárda, az Ördögkutyák parancsnoka, a kis csapatba olyanokat válogatott be, akikkel többször küzdött már vállvetve. Az emberei tudják, hogy egykor gyógyszerfüggő volt, de azóta leszokott és ma már a harc az ő drogja, bár senki se meri megkérdezni tőle mi igaz ebből az egészből. A fegyver- és rendszerellenőrzés után az őrnagy a pilótafülkébe hívja Durandot. Itt megteszi szárnysegédjévé és beszámol arról, hogy nem csak embereket jöttek menteni. A kommunikációs rendszerek épek, sérülések (legalábbis kintről nézve) nem látszanak. Nem tudni mi történhetett, de a fő feladat a Weyland-Yutani által végzett kutatási anyagot biztosítani.

A kolónia számos független cég képviselőjének adott otthont, illetve ott van a Társaság szekciója is. Huyck leteszi a siklót, így Nassise, Bestwick, Sprenkel, Misra és Eddols az őrnagy kíséretében páncélszkafanderben kiléphet a toxikus atmoszférájú bolygóra. A kolónia keleti oldalán hatolnak be. Egyelőre nem látszik semmi rendellenes, a katonák belépnek a bázisra, Bestwick pedig lezárja a zsilipajtót, kívül rekesztve a tomboló szelet. A széles folyosó kihalt, ugyanakkor a régiség és elhasználtság jeleit mutatja (elvégre egy 200 éves épületről van szó), de harcra utaló jeleket nem látni. Nassie mozgásdetektora semmit se jelez ki (az adatokat mindenki a saját sisakvizorján látja). Eddols a fali kommportnál rácsatlakozik a bázis kommunikációs rendszerére, míg a többiek védik. 19 napja senki se nyúlt a rendszerhez, vagyis bármi is történt, az nem tegnap zajlott le.

A katonák szervezetten nyomulnak előre, irodákat, raktárakat, hálóhelyeket néznek át, de életnek semmi jele, ahogy annak se, hogy mi történhetett. A központi épületbe elérve sor kerülne a terület átfésülésére (Halley nem akarja kettészedni csapatát, inkább vállalja a hosszadalmas keresgélést, mintsem sebezhetővé tegye embereit), mikor Nassise mozgást érzékel a felsőbb szintről. A katonák felsietnek a lépcsőn, Durand a lépcső tetején valamit lát, bár nem tudja kivenni mit is (nem kockáztat meg egy lövést, de célon tartja fegyverét). Mire a tengerészgyalogosok felérnek, addigra a valami eltűnik.

Tűzcsimbókok

Az emeleten égett hús szagát érzik, ami már kihűlt. A vezérlőterembe behatolva kegyetlen látványban van részük, Durand egy másodpercre sokkot kap. Bent minden összeégett, bútorok, gépek és a telepesek testei. Akármi tombolt itt, az valami irdatlan hővel mindent kiirtott, az emberek hiába próbáltak a vészkijáratokon menekülni, azok nem nyíltak fel. Az őrnagy Sprenkelt és Bestwicket bízza meg a holtak összeszámolásával. Cirka 40 testet számolnak össze, de a bázison 98 fő élt. A felsőbb szinten újabb testek kerülnek elő, akármi végzett velük, az nem hétköznapi lehetett, mert a termek nem károsultak, csak az emberek, ilyet plazmafegyver vagy lángszóró nem tud okozni.

Semmi mást nem találnak, ezért ideje a bázis többi részét átnézni. Ekkor Sprenkel kiált fel, miszerint mindenhonnan mozgást érzékelnek. Halley számára felesleges kiadni a parancsot, katonái máris védelmi állást vettek fel, fedezve a folyosó két végét. Durand a többiekkel együtt lézertűzzel fogadja a kis, öklömnyi méretű repkedő lényeket, a tűzcsimbókokat. Minden találat után a lények felrobbannak, forró lángcsóvává avanzsálva. A nő fejében összeáll a kép: ezek voltak, amik élve elégették az embereket. A folyamatos tűz során hol lézerre, hol nanolövedékre vált, attól függően mennyire sűrűn tömörülnek a célpontok.

Elmélete akkor kap igazolást, mikor a folyosó másik részében Eddolst eltalálja egy lángcsóva, amit a lények okádtak rá. A harci szkafander ellenére pillanatok alatt égni kezd. A katona utolsó erejével a lények közé megy és gránátjával magával visz annyi tűzcsimbókot, amennyit lehet. A katonák hasra vetik magukat, senki sem sérül meg, míg a támadók megszűnnek létezni. Halley állítja le Durandot, aki bosszúból tovább lő, az őrnagy tekintete erőt és összeszedettséget sugároz. Misra, aki az idegen fajok specialistája nem tudja mik is ezek, Sprenkel adja a tűzcsimbók nevet rájuk (Bestwick elnevezése, a szarcsimbók után).

Sprenkel mozgást jelez, Durand sürgeti a távozást, míg Mistra maradna túlélőket keresni. Az őrnagy a kivonás mellett dönt, elvégre nem maradhattak telepesek, akik eddig kihúzták. Mistra köti az ebet a karóhoz, miszerint a feladat nincs végrehajtva. Csak Durand veszi észre, hogy a férfi milyen arcot is vág és hogy a fegyvere kicsit elmozdul a helyéről.

A tűzcsimbókok új hulláma ekkor éri utol őket. A műszerek nem jelezték őket, mégis elárasztják a folyosó két oldalát, egyszerűen mindenhonnan jönnek. A katonák mindkét oldalt tűz alatt tartják, a hőmérséklet emelkedik, ahogy egyre több lény robban fel, illetve a plazmafegyverek is jelentős hőt gerjesztenek. A szkafander védi a katonákat, de kezdenek megizzadni. Durand felveti azt az ötletet, hogy a keleti szárnyhoz vonuljanak vissza, amit majd lezárnak és visszarohannak a siklóhoz. A nő, Halley és Misra megindul a kijárathoz, míg a többiek fedezik őket.

A tüzelés nem áll le, a katonák ruházatára olvadt fém csöpög le, ami nem okoz sérülést (elvégre az alienek savas vérét is ideig-óráig bírja), de ahol fémcseppek kerültek, ott merevvé válik a ruha, nehezítve a mozgást. Egyszer csak a mennyezet egy darabja lezuhan, új utat nyitva a lények egy másik hullámának. A trió plazmára vált, amivel elsöprik a célpontokat. Misra bajtársaira szegezi fegyverét, a férfi szerint a misszió nincs végrehajtva, a többiek ezt nem értik, hiszen túlélők nincsenek. Halley jegyzi meg, hogy innen érzi Misra korruptságát, egy cég fizette le. A férfi színt vall: az ArmoTech egy embere kereste meg a bevetés előtt és rengeteg pénzt ajánlott fel, ha a kutatási anyagot visszajuttatja, ez esetben egy élő alient. A férfi ledöbben azon, hogy Halley mindezt tudja, ugyanis a cég őt is megpróbálta lefizetni, csak ő gerincesebbnek bizonyult, akit 1 millió kredit nem tesz árulóvá.

Halley úgy tesz, mintha Misra mögött nézne valamit. A férfi azt hiszi újabb tűzcsimbókok vannak a hátában, ezért megfordulna, mikor Halley, Durand és Bestwick egyszerre nyit rá tüzet. Két lézerlövedék vágódik a gyomrába, egy pedig a fejébe. 70 méterre járnak a kiúttól, mikor egy eddigi jóval nagyobb támadást kapnak. A tűzcsimbókok minden akadályt megolvasztanak maguk előtt, hogy a katonákra vessék magukat. Halley mindvégig halálnyugodt, mintha nem is egy csapdában lennének. Sprenkelt eltalálja egy lángcsóva, de kibírja, Durand alatt viszont beszaakd a padló. Az őrnagyék elhagyják a helyet, nem is sejtve, hogy Durand túlélte a zuhanást, de a kommunikátora kiment és a vezérlőből próbált meg üzenni, amikor is életét veszti.

Felszerelés

• Pisztoly
• Gépkarabély
• Szkafander páncél

Előfordulás

• Aliens: Életre Halál - Tűzcsimbókok
• Predator: Vérözön - Ördögkutyák