Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| (9 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| + | {{Lőfegyver|image1 = Fájl:AK-74_NTW_12_92.jpg|gyártás_ideje: = 1974-től|típus: = Gépkarabély|felhasználó: = *[[Red Army (Russia)]]/[[Russian Army]] |
||
| − | {{Infobox |
||
| ⚫ | *Számos más ország hadereje|hossz: = 943 mm|súly: = 3 kg (tár nélkül)|tár_mérete: = 30 lőszer|lőszer: = [[5,45 × 39 mm]]|tűzgyorsaság: = 650 lövés/perc (elméletben)|csőtorkolati_sebesség: = 960 m/s}}Az AK–74 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1974 goda; oroszul: Автомат Калашникова образца 1974 года; GRAU-kódja: 6P20) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, a Kalasnyikov-fegyvercsaládba tartozik. |
||
| − | |Box title = AK-74 |
||
| − | |image = Fájl:AK-74_NTW_12_92.jpg |
||
| − | |imagewidth = 300 |
||
| − | |Row 1 title = Lőszer: |
||
| − | |Row 1 info = 5,45 × 39 mm |
||
| − | |Row 2 title = Tárkapacitás: |
||
| − | |Row 2 info = 30 golyó |
||
| − | |Row 3 title = Súly: |
||
| − | |Row 3 info = 3 kg (tár nélkül) |
||
| − | |Row 4 title = Hossz: |
||
| − | |Row 4 info = 943 mm |
||
| − | |Row 5 title = Elméleti tűzgyorsaság: |
||
| − | |Row 5 info = 650 lövés/perc |
||
| − | |Row 6 title = Lőtávolság: |
||
| ⚫ | |||
== Története == |
== Története == |
||
| 22. sor: | 8. sor: | ||
== Műszaki == |
== Műszaki == |
||
| − | Az AK–74 gépkarabély forgózárfejes reteszelésű szerkezete megegyezik az AKM gépkarabéllyal. Az amerikaiak 5,56×45 mm-es lövészlőszerre való áttérését követően a szovjetek is kifejlesztették a maguk változatát, ez lett az 5,45×39 mm-es AK-74. Az új, kiskaliberű lőszerre való áttérést Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a fegyver tervezője ellenezte. Az AK-74 szerkezetileg azonos a korábbi 7,62×39 mm-es AKM-mel, csak külsőleg különbözőnek egymástól például: kevésbé ívelt műanyag tár és egy nagyméretű csőszájfékben térnek el egymástól. Az új, 5,45×39 mm-es lőszer mivel üreges, becsapódáskor az emberi testben bukdácsolni kezd és ezzel nagyon súlyos sérülést okoz. Ezenkívül nagyobb (egészen 1000 m/s-ig terjedő) sebességre is képesek, és emiatt a lövedék röppályája jobban közelít a vízszinteshez. Az áthatoló képesség nincs akkora, mint a 7,62-es lőszernél, de a hatás legalább olyannyira pusztító. A vietnami háborút követő években a szovjet haderő elemzői ráébredtek a kisebb méretű lövedékek előnyeire. Vietnamban az amerikai hadsereg a nehéz, 7,62 mm-es M14-es használatáról átállt a könnyebb 5,56 mm-es M16A1-es gépkarabély használatára. Néhány ilyen fegyver szovjet kézbe kerülése után megkezdődtek a vizsgálatok. Az elemzések eredménye enyhénszólva is meggyőző volt. A legfontosabb érv a fegyver mellett az, hogy a kisebb méretű lövedék kisebb visszaható erőt okozott, ami magával vonta a katonák kiképzési idejének megrövidülését is. Ez a szűkös katonai költségvetés miatt nagyon is fontossá vált, mivel hosszú kiképzésre nem volt lehetőség. A kisebb lőszerek jobb kezelhetősége nagyobb pontosságot eredményezett, ami növelte az első lövés találatának valószínűségét. További előnye, hogy a katonák majdhogynem kétszer annyi lőszert magukkal vihettek, mivel az új, kisebb lőszer tömege alig fele a régebbi nagyobb, nehezebb típusnak. A 1990-es évek végétől a fegyver továbbfejlesztett változatait, az AK 100-as szériát gyártják. A fegyverre felszerelhető akár egy GP-25-ös szovjet gránátvető is. |
+ | Az AK–74 gépkarabély forgózárfejes reteszelésű szerkezete megegyezik az AKM gépkarabéllyal. Az amerikaiak 5,56×45 mm-es lövészlőszerre való áttérését követően a szovjetek is kifejlesztették a maguk változatát, ez lett az 5,45×39 mm-es AK-74. Az új, kiskaliberű lőszerre való áttérést Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a fegyver tervezője ellenezte. Az AK-74 szerkezetileg azonos a korábbi 7,62×39 mm-es AKM-mel, csak külsőleg különbözőnek egymástól, például: kevésbé ívelt műanyag tár és egy nagyméretű csőszájfékben térnek el egymástól. Az új, 5,45×39 mm-es lőszer mivel üreges, becsapódáskor az emberi testben bukdácsolni kezd és ezzel nagyon súlyos sérülést okoz. Ezenkívül nagyobb (egészen 1000 m/s-ig terjedő) sebességre is képesek, és emiatt a lövedék röppályája jobban közelít a vízszinteshez. Az áthatoló képesség nincs akkora, mint a 7,62-es lőszernél, de a hatás legalább olyannyira pusztító. A vietnami háborút követő években a szovjet haderő elemzői ráébredtek a kisebb méretű lövedékek előnyeire. Vietnamban az [[US Army|amerikai hadsereg]] a nehéz, 7,62 mm-es M14-es használatáról átállt a könnyebb 5,56 mm-es [[M16|M16A1]]-es gépkarabély használatára. Néhány ilyen fegyver szovjet kézbe kerülése után megkezdődtek a vizsgálatok. Az elemzések eredménye enyhénszólva is meggyőző volt. A legfontosabb érv a fegyver mellett az, hogy a kisebb méretű lövedék kisebb visszaható erőt okozott, ami magával vonta a katonák kiképzési idejének megrövidülését is. Ez a szűkös katonai költségvetés miatt nagyon is fontossá vált, mivel hosszú kiképzésre nem volt lehetőség. A kisebb lőszerek jobb kezelhetősége nagyobb pontosságot eredményezett, ami növelte az első lövés találatának valószínűségét. További előnye, hogy a katonák majdhogynem kétszer annyi lőszert magukkal vihettek, mivel az új, kisebb lőszer tömege alig fele a régebbi nagyobb, nehezebb típusnak. A 1990-es évek végétől a fegyver továbbfejlesztett változatait, az AK 100-as szériát gyártják. A fegyverre felszerelhető akár egy GP-25-ös szovjet gránátvető is. |
== Típusváltozatok == |
== Típusváltozatok == |
||
| 34. sor: | 20. sor: | ||
*AK–74M – Az AK–74 modernizált változata, a faburkolatú műanyagból készült markolatot és válltámaszt polimerből készített alkatrészekkel cserélték le. |
*AK–74M – Az AK–74 modernizált változata, a faburkolatú műanyagból készült markolatot és válltámaszt polimerből készített alkatrészekkel cserélték le. |
||
| − | Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/AK%E2%80%9374 |
+ | Forrás: [http://hu.wikipedia.org/wiki/AK%E2%80%9374 Itt] |
== Előfordulás == |
== Előfordulás == |
||
| + | |||
| + | *[[Predator: Jég és Vér]] és [[Predator: Cold War|képregény]] |
||
*[[Predator: A vadászok Szigete]] |
*[[Predator: A vadászok Szigete]] |
||
[[Kategória:Fegyverek]] |
[[Kategória:Fegyverek]] |
||
[[Kategória:Emberi fegyverek]] |
[[Kategória:Emberi fegyverek]] |
||
| − | [[Kategória: |
+ | [[Kategória:Karabélyok]] |
A lap jelenlegi, 2019. november 14., 04:14-kori változata
Az AK–74 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1974 goda; oroszul: Автомат Калашникова образца 1974 года; GRAU-kódja: 6P20) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, a Kalasnyikov-fegyvercsaládba tartozik.
Története
Az 1970-es évek elején a Szovjet Hadsereg átállt a régebbi, 7,62 x 39 mm-es (43M) lőszerről az új 5,45 x 39 mm-es (74M) típusú köztes lőszer használatára. A fegyvert a Szovjet Hadseregnél az 1970-es évek végére rendszeresítették.
Műszaki
Az AK–74 gépkarabély forgózárfejes reteszelésű szerkezete megegyezik az AKM gépkarabéllyal. Az amerikaiak 5,56×45 mm-es lövészlőszerre való áttérését követően a szovjetek is kifejlesztették a maguk változatát, ez lett az 5,45×39 mm-es AK-74. Az új, kiskaliberű lőszerre való áttérést Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a fegyver tervezője ellenezte. Az AK-74 szerkezetileg azonos a korábbi 7,62×39 mm-es AKM-mel, csak külsőleg különbözőnek egymástól, például: kevésbé ívelt műanyag tár és egy nagyméretű csőszájfékben térnek el egymástól. Az új, 5,45×39 mm-es lőszer mivel üreges, becsapódáskor az emberi testben bukdácsolni kezd és ezzel nagyon súlyos sérülést okoz. Ezenkívül nagyobb (egészen 1000 m/s-ig terjedő) sebességre is képesek, és emiatt a lövedék röppályája jobban közelít a vízszinteshez. Az áthatoló képesség nincs akkora, mint a 7,62-es lőszernél, de a hatás legalább olyannyira pusztító. A vietnami háborút követő években a szovjet haderő elemzői ráébredtek a kisebb méretű lövedékek előnyeire. Vietnamban az amerikai hadsereg a nehéz, 7,62 mm-es M14-es használatáról átállt a könnyebb 5,56 mm-es M16A1-es gépkarabély használatára. Néhány ilyen fegyver szovjet kézbe kerülése után megkezdődtek a vizsgálatok. Az elemzések eredménye enyhénszólva is meggyőző volt. A legfontosabb érv a fegyver mellett az, hogy a kisebb méretű lövedék kisebb visszaható erőt okozott, ami magával vonta a katonák kiképzési idejének megrövidülését is. Ez a szűkös katonai költségvetés miatt nagyon is fontossá vált, mivel hosszú kiképzésre nem volt lehetőség. A kisebb lőszerek jobb kezelhetősége nagyobb pontosságot eredményezett, ami növelte az első lövés találatának valószínűségét. További előnye, hogy a katonák majdhogynem kétszer annyi lőszert magukkal vihettek, mivel az új, kisebb lőszer tömege alig fele a régebbi nagyobb, nehezebb típusnak. A 1990-es évek végétől a fegyver továbbfejlesztett változatait, az AK 100-as szériát gyártják. A fegyverre felszerelhető akár egy GP-25-ös szovjet gránátvető is.
Típusváltozatok
- AK–74 – alapváltozat
- AKSZ–74 – Az AK-74 behajtható válltámasszal készített változata (a típusjelben az SZ betű jelentése: szkladivajuscsij, magyarul: behajtható)
- AKSZ–74U – Az AKSZ–74-es rövid csövű változata, melyet a légidesszantosok és harcjárművek kezelőszemélyzete számára fejlesztettek ki. 1979-től gyártják.
- AK–74M – Az AK–74 modernizált változata, a faburkolatú műanyagból készült markolatot és válltámaszt polimerből készített alkatrészekkel cserélték le.
Forrás: Itt
Előfordulás
- Predator: Jég és Vér és képregény