Aliens-Predator-Aliens versus predator-wiki
Címke: rte-wysiwyg
1. sor: 1. sor:
  +
{{Lőfegyver|image1 = Fájl:1280px-AK-47_type_II_Part_DM-ST-89-01131.jpg|gyártás_ideje: = 1949-től|típus: = Gépkarabély|felhasználó: = *Számos hadsereg
{{Infobox
 
  +
*Felkelők, gerillák
|Box title = AK-47
 
  +
*Bandák, bűnözők|hossz: = 870 mm|súly: = *3,6 kg (tár nélkül)
|image = Fájl:1280px-AK-47_type_II_Part_DM-ST-89-01131.jpg
 
  +
*4,1 kg (töltött tárral)|tár_mérete: = 30 lövedék|lőszer: = 7,62 x 39 mm|tűzgyorsaság: = 600 lövés/perc (elméletben)|csőtorkolati_sebesség: = 715 m/s}}
|imagewidth = 300
 
 
Az AK–47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda ; oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, röviden gyakran csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik. Különböző változatait a mai napig gyártják sok országban. A 22. században bár ritkaságnak számít, de azért még előfordul.
|Row 1 title = Típus:
 
|Row 1 info = Gépkarabély
 
|Row 2 title = Lőszer:
 
|Row 2 info = 7,62 x 39 mm
 
|Row 3 title = Tárkapacitás:
 
|Row 3 info = 30 lövedék/tár
 
|Row 4 title = Tömeg
 
|Row 4 info = 3,6 kg tár nélkül
 
 
töltött tárral 4,1 kg
 
|Row 5 title = Hossz:
 
|Row 5 info = 870 mm
 
|Row 6 title = Elméleti tűzgyorsaság:
 
|Row 6 info = 600 lövés/perc}}Az AK–47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda ; oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, röviden gyakran csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik. Különböző változatait a mai napig gyártják sok országban. A 22. században bár ritkaságnak számít, de azért még előfordul.
 
   
 
== Története ==
 
== Története ==
38. sor: 25. sor:
   
 
*[[Predators: Welcome to the Jungle]]
 
*[[Predators: Welcome to the Jungle]]
  +
 
*[[Predator: Betondzsungel]] és [[Predator: Concrete Jungle (képregény)|képegény]]
 
*[[Predator: Betondzsungel]] és [[Predator: Concrete Jungle (képregény)|képegény]]
   

A lap 2018. április 22., 01:10-kori változata

Az AK–47 (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1947 goda ; oroszul: Автомат Калашникова образца 1947 года) – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, röviden gyakran csak Kalasnyikov-gépkarabélynak nevezik. Különböző változatait a mai napig gyártják sok országban. A 22. században bár ritkaságnak számít, de azért még előfordul.

Története

Tervezője Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, akit a második világháborús német StG44 karabély külseje ihletett meg. A fegyvert 1949-ben állították rendszerbe a szovjet fegyveres erőknél. Számtalan fegyveres konfliktusban alkalmazták, ill. alkalmazzák ma is, a világon a legnagyobb számban elterjedt gépkarabély. Vietnam dzsungeleiben például a Vietkong használta az amerikai inváziós erők gyalogsága ellen.

A fegyver kifejlesztése azon a megfigyelésen alapult, hogy a géppisztolyok hatásos lőtávolsága 100-200 m körül alakult, a puskák pedig akár 1000 m felett is hatásosak voltak, ugyanakkor a tipikus távolság amelyről a katonák egymásra lőttek, 300-400 m, amihez a puskák lőtávolsága feleslegesen nagy, a géppisztolyoké sokszor nem elég. A szovjet katonák 1942 folyamán találkoztak először a német MKb.42(H) rohampuskával, majd 1943-ban tanulmányozták azt, illetve az amerikai M1 Garand-ot is és a tanulságok alapján kifejlesztették saját köztes lőszerüket, valamint pályázatot írtak ki egy gépkarabély kifejlesztésére. A pályázat első körét az Alekszej Szudajev ASZ–44 jelű fegyvere nyerte, azonban a tervező halála, illetve a fegyver nagy tömege (5 kg üresen) miatt a második körben Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov tervét fogadták el. A fegyver előképe a német StG44 gépkarabély, azonban a külalakban, illetve arányokban felfedezhető hasonlóság ellenére a két fegyver működése eltér, illetve az AK–47 szerkezete jelentősen egyszerűbb, ami könnyebb gyárthatóságot és nagyobb megbízhatóságot eredményez. A fejlesztési folyamat végén valószínűleg Hugo Schmeisser is közreműködött, érdemben azonban az AKM verzió kialakításában vette ki a részét. Laza illesztései, egyszerű szerkezete miatt a fegyver kevés karbantartást igényel, szennyeződés esetén sem hajlamos az elakadásra, ellentétben közvetlen riválisával, az amerikai M16-tal, így jobban megfelelt a mostoha körülmények közötti harcnak. Másik előnye volt a lövedékek nagy átütőereje (megfelelő távolságból 10 cm vastag betonfalat is átüthetnek). Bár amerikai vetélytársa pontosabb volt, ezt az előnyét azonban a katonák nem tudták érvényesíteni, mivel a harcokra gyakran közvetlen közelről került sor, ráadásul az AK–47-es masszív szerkezete sokkal alkalmasabb volt kézitusára. Erre az amerikaiak is hamar rájöttek, így sokan lecserélték a kincstári M16-ost a sokkal megbízhatóbb AK-ra, ami tragédiákat is okozott, hiszen a tengerészgyalogosok sokszor a Kalasnyikov jellegzetes „ugató” hangja alapján nyitottak tüzet az ellenségesnek vélt állásokra, így gyakran saját társaikat ölték meg.

A fegyver műszaki jellemzői

Az AK–47 tömege tár nélkül 3,6 kg, töltött tárral 4,1 kg. Az íves szekrénytár befogadó képesége 30 db 7,62 × 39 mm-es karabély lőszer. A karabély lőszer (ún. köztes lőszer) a pisztolyok és a puskák lőszereinek előnyeit egyesíti. Hatásos lőtávolsága 800 m, de ha 1500 m-en véletlenül eltaláljuk a célszemélyt, még mindig halálos lehet. A lövedék kezdősebessége 715 m/s. Elméleti tűzgyorsasága 600 lövés/perc. Az AK–47 több külföldi fegyvernél használt technológiát ötvöz. Gázelvételi rendszere és a gázdugattyú kialakítása a Sturmgewehr 44-től (más típusjelzéssel MP44) származik. Zárszerkezetéhez az M1 Garand, az elsütőszerkezethez (tűzbiztosító, kakaskésleltető) a John Browning tervezte Remington Model 8 karabély szolgált alapul. A fegyver külsőleg a Sturmgewehr 44-re hasonlít (annak zárszerkezete azonban más, billenő retesztestes, ami az FN FAL-ban köszön vissza). Kalasnyikov érdeme az egyszerű szerkezeti kialakítás és az olcsó tömeggyártás igényeinek megfelelő gyártástechnológia (erre a tulajdonságára pedig Szudajev PPSZ–43 géppisztolyánál alkalmazott gyártási eljárások – például sajtolt lemezszerkezet alkalmazása – voltak jelentős hatással). A fegyver gyártásának közel 65 éve után az a döntés született, hogy pontatlansága és kis hatásos lőtávolsága miatt az AK–47 kifutó változat lesz, a további gyártása a 2011. év végével befejeződik. A hátralévő időben a gyártó izsevszki IZSMAS a fegyvert különböző modernebb célzóeszközökkel felszerelve gyártja.

Forrás: Itt

Előfordulás